Óriási pofont kapott a bíróságtól a NASCAR

Óriási pofont kapott a bíróságtól a NASCAR
A 23XI egyik társtulajdonosa, Denny Hamlin vegasi győzelmét ünnepli. (credit: Logan Riely/Getty Images)



Komoly gyomrost osztott ki a NASCAR-nak Kenneth D. Bell szövetségi bíró a folyamatban lévő antitröszt-perben.

Mint ismert, a szervezet ellen tavaly ősszel kezdeményezett jogi eljárást a Cupban versenyző 23XI Racing és Front Row Motorsports, mondván a működésükkel kimerítik a monopólium fogalmát.

A NASCAR válaszul idén márciusban ellenkeresetet nyújtott be azzal vádolva a két csapatot, hogy szándékos összeesküvést szítva próbálták befolyásolni az idén életbe lépett új charter-szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat.

Leszögezték, hogy több mint 200.000 oldalnyi e-mail, üzenet és feljegyzés van a birtokukban, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy az FRM, a 23XI, valamint utóbbi alakulat kisebbségi tulajdonosa, egyben a többségi tulaj Michael Jordan pénzügyi tanácsadója, Curtis Pok tudatosan, jogsértő módon egyeztetett más gárdákkal a NASCAR-tól kapott anyagi kompenzációk elosztásáról.

Emellett azt is állították, hogy Polk megpróbált bojkottot szervezni a Daytona 500 kvalifikációs futamaira, továbbá akadályozta a szervezet televíziós partnereivel folytatott tárgyalásokat is.

A sztárügyvéd Jeffrey Kessler által képviselt csapatok nem sokkal később azt kérték a bíróságtól, hogy söpörjék le az asztalról a szervezet vádjait. Bell pedig – ahogyan arra az előzetes meghallgatás alapján számítani lehetett – október 28-án hivatalosan bejelentette, hogy a 23XI/FRM-nek ad igazat.

Indoklása szerint a per tárgyát képező charter-megállapodás azonos feltételekkel bír az összes gárdára vonatkozóan, így a közös tárgyalások teljesen indokoltak voltak.

Kihangsúlyozta továbbá: a NASCAR nem volt kiszolgáltatva ennek a kollektív tárgyalásnak, mivel megvolt a lehetősége arra, hogy ő maga is külön-külön egyeztessen a csapatokkal, amit meg is tett. Végül 15 Cup-csapatból 13 külön-külön írta alá a 2025-ös kontraktust, teljesen megegyező tartalommal. Ez bizonyítja, hogy a NASCAR-nak megmaradt a választási lehetősége, márpedig ha van választás, nincs kartell.


Az ügy eddigi eseményeit erre a linkre kattintva olvashatod el minden részletre kiterjedően.


Bell szerint a bojkottal való fenyegetőzés sem volt kifogásolható, hiszen az csak egy taktikai húzásnak minősül. Pár héttel később ráadásul a NASCAR már újra tárgyalt a csapatokkal, így a „bojkott” semmilyen tényleges kárt nem okozott az egyeztetések folyamatában.

A France-család által irányított szervezet azt sem tudta bizonyítani, hogy a csapatok közös mítingjei gazdasági értelemben negatívan hatottak volna rá. A bíró meglátása értelmében a NASCAR egyszerűen csak nem tudott olyan alkut kötni, mint amilyet előzetesen szeretett volna. Ez fájdalmas lehet anyagilag, de abszolút nem jogi kérdés. Vagyis: ha valaki rosszul jön ki egy tárgyalásból, attól még nem történik törvénytelenség.

Egy mondatban összefoglalva: a csapatok közös érdekképviselete nem tiltott, amíg a NASCAR-nak lehetősége van külön is tárgyalni velük.

Jelen fordulat értelmében a tárgyaláson már csak az egész balhét kirobbantott antitröszt-vádak állnak, amelynek alperese a szervezet, valamint annak első embere, Jim France.

Az előzetes egyeztetések során az ügyvédek már megállapodtak néhány dologban, amelyekrő ebben a cikkben olvashatsz:

>>>>>Tilos lesz szóba hozni a drogbotrány miatt távozott NASCAR-vezért a decemberben kezdődő tárgyaláson


„A mai döntés megerősítette ügyfeleink elkötelezettségét egy igazságosabb és egyenlőbb sport iránt” – reagált Bell döntésére Kessler.

„Továbbra is azon dolgozunk, hogy mindenki – a csapatok, pilóták, alkalmazottak, partnerek és rajongók – számára előnyös megoldást találjunk.”

A NASCAR pedig ezt a sajtóközleményt adta ki:

„Tiszteletben tartjuk a bíróság döntését, bár jogi érvelésével nem értünk egyet. Célunk, hogy a kérdést gyorsan rendezzük és mindenki a bajnoki hétvégére koncentrálhasson a sport további fejlődése érdekében. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, akkor a megfelelő időben fellebbezni fogunk.”

Az esküdtszék előtti tárgyalás december elsejére van kiírva, de egyáltalán nincs kizárva, hogy addig sikerül peren kívül megegyezniük a feleknek.

A bíróság előtt még két beadvány van, amelyek végkimenetele szintén komoly hatással lehet a komplett ügyre. Az egyikben a NASCAR azt kéri, hogy tegyék semmissé az egész antitröszt-ügyet, a másikban pedig az FRM/23XI szeretné a piac fogalmát tisztázni.

Ez a kifejezés a szervezet szerint a komplett autósportot jelenti, a csapatok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy esetükben csakis az élkategóriás stock-car versenyzést.


MÉGIS KÜSZÖBÖN ÁLL A BÉKE?

A múlt heti egyeztetéseken a NASCAR megígérte, hogy állandóvá teszik a charterrendszert, emellett nagyobb beleszólást kapnának azok birtokosai a szervezet működésébe, sőt, még arra is hajlandóak lettek volna, hogy visszaadják a 23XI és a Front Row hat jogosultságát. Ezeket nyár elején vesztették el, miután a fellebbviteli bíróság semmissé tette Bell korábbi ideiglenes intézkedését, ami egészen addig garantálta számukra, hogy charteres státuszban versenyezzenek az arra vonatkozó szerződés aláírása nélkül.

A The Athletic forrásai szerint azonban a tárgyalások rögtön elakadtak, amikor arra terelődött a szó, hogy ki fogja kifizetni az összesen 100 millió dolláros eddigi perköltséget.

A 23XI és az FRM ráadásul azt is követeli, hogy a charter nélküli, open teamként teljesített futamhétvégék során elszenvedett anyagi veszteségükért a NASCAR fizessen nekik kártérítést.

Ezt a szervezet megtagadta azzal az indokkal, hogy a csapatok nem írták alá a chartermegállapodást, majd ők maguk indítottak pert, ezért a költségek rendezése az ő felelősségük. Ez a merev álláspont vetett véget az egyeztetésnek.

A NASCAR commissionere, Steve Phelps most azon dolgozik, hogy már a hétvégén esedékes, phoenixi szezonzáró megegyezzenek, mivel a tárgyalás és az ítélet akár a sport teljes működési modelljét is átalakíthatja.

A perben nem érintett gárdák is értetlenül állnak az előtt, hogy ha a NASCAR már ekkora engedményekre hajlandó, akkor a 23XI és az FRM mégis miért nem akar megegyezni. Több tulajdonos is feltette a kérdést: ha a cél valóban a hosszú távú stabilitás és jobb feltételek kierőszakolása volt, akkor miért nem hajlandóak lezárni az ügyet, miután ezt már elérték?