Joey Logano: „A kritikusok megcsókolhatják a se**emet”

November 10-én, a Phoenix Racewayen karrierje harmadik NASCAR Cup-bajnoki címét ünnepelhette Joey Logano, mégsem fürdőzhetett felhőtlenül a dicséretek tengerében.

A sikere megosztotta a sportág közösségét, amelynek vehemensebb tagjai nem voltak restek az utóbbi idők legérdemtelenebb trónfoglalójának kinevezni őt.

A száraz statisztikák szerint a Team Penske versenyzője minden idők legrosszabb számadatait hozva ért fel újra a királykategória csúcsára. Övé lett a valaha volt leggyengébb, bajnok által produkált átlaghelyezés (17.1), 1950-től számolva pedig egyetlen trónfoglaló sem szerzett nála kevesebb top 10-es (13) és top 5-ös (7) pozíciót. Összegyűjtött pontszámok tekintetében ráadásul csak a tizennegyediknek mondhatta magát.

Pluszban kis híján elvérzett már a playoff top 12-es körében. Továbbjutását végül csak Alex Bowman kizárásának köszönhette.

Logano diadaláért a kritikusok legfőképpen a NASCAR rájátszásának formátumát tették felelőssé, mondván az izgalmak mesterséges fokozására helyezi a hangsúlyt, ami lehetővé teszi, hogy a bajnoki címet ne a szezon során legjobb teljesítményt nyújtott pilóta/csapat kaparintsa meg.

A legfőbb érintett azonban továbbra is maximálisan védi a rendszert.

„Azért vezették be a playoffot, mert mindenki arra panaszkodott, hogy az ömlesztett [végig csak pontokon alapuló] idény nem elég izgalmas” – nyilatkozta a minap Logano a Kenny Wallace Show vendégeként.

„Ma itt van egy olyan formátum, ami véleményem szerint baromi elképesztő. Imádom! Intenzív, végig hatalmas a nyomás, a ‘mindent, vagy semmit’ szituációkban pedig az emberek a legőrültebb dolgokra is hajlandóak a győzelem érdekében. Erre most ez nem tetszik? Ugyan már, srácok! Őszintén szólva szavakkal ki sem tudom fejezni, hogy mennyire frusztrál, amikor ilyeneket hallok.

Fent vagyok a közösségi médiában és látom, hogy olyanokat írnak: ‘nem igazi bajnok’, ‘Mickey Mouse’ és hasonlók. A lényeg, hogy három győzelmet arattunk az utolsó tíz futamon, a teljes szezont tekintve pedig ötöt. Még Richmondot [amelynek hajrájában Austin Dillon falba tette – a szerk.] is ideveszem, ahol nem nyertünk ugyan, de rendkívül közel voltunk hozzá. Tehát majdnem sikerült hatszor is győzni, ami elég tisztességes teljesítmény.”

Logano szerint a 22-es Ford gárdájának kemény munkáját jól mutatja, hogy tetemes hátrányból küzdötték fel magukat a playoff során.

„Ha valaki azt mondja, hogy nem vagyunk igazi bajnokok, akkor csak sajnálni tudom. Akkor teljesítettünk a legjobban, amikor a leginkább számított. Mint bármely más sportág esetében, egy jó alapszakasz itt is nagy segítséget nyújthat a rájátszásban. Ez nem kérdés. Minél több futamot, szakaszt nyersz, annál több egységre teszel szert.

Ez mind döntő tényező, mert [a rájátszásban már] egy háromfutamos sorozatról beszélünk. A 45-ös [Tyler Reddick], az 5-ös [Kyle Larson] és a 11-es [Denny Hamlin] minden fordulót 30 pontos előnnyel kezdett hozzánk képest. Nekünk ezt kellett leküzdenünk.

A tények azt mutatják, hogy nekik nem volt erős rájátszásuk. Ha nem lettek volna azok az extra pontjaik, akkor be sem jutottak volna a legjobb nyolc közé. A 45-ös éppen csak átvitte a lécet a Rovalon. Playoff-pontok nélkül ott végük lett volna.

Nem akarom elvenni az érdemeiket, pusztán csak arra akarok kilyukadni, hogy az alapszakasz óriási jelentőséggel bír és nekünk végig hátrányból kellett harcolnunk. Mégis megvolt az esélyünk a bajnokságra, holott a rájátszás előtt nem teljesítettünk kimagaslóan. Mi akkor hoztuk a legjobb formánkat, amikor már óriási volt a tét, fontos versenyeket nyertünk és végül a cím is miénk lett. Ha pedig ez valakinek nem tetszik, akkor megcsókolhatja a seggem. Ennyi a véleményem.”