Óriási drámákat és egy igazi hőst hozott az Indy 500 kvalifikációjának első napja

Óriási drámákat, meglepetéseket és egy igazi hőst hozott az Indy 500 kvalifikációjának első napja
credit: Penske Entertainment/Justin Walsh





Úgy tartják, hogy nem léteznek idegőrlőbb órák az Indianapolis 500 kvalifikációjánál és nincs stresszesebb 10 mérföld, mint a versenyzők négykörös kísérlete.


Erre a legendás viadal 108. kiírásának szombati napja újfent bizonyítékként szolgált.

Volt itt ugyanis minden: hatalmas drámák, meglepetések és egy baleset, amely végül a nap legnagyobb hősét eredményezte.

Az időmérő sorozat első napján csak a tradicionálisan harminchárom fős rajtrács 13-30. helyének sorsa dőlt el végleg.

A legjobb tizenkét autó a vasárnapi felvonásban szállhat harcba a pole-ért, míg a 31-34. pozíciókban zártak a Last Chance Qualifyingen küzdhetnek meg az utolsó sorért, egyikük pedig jövő héten már csak nézőként követheti tovább az eseményeket.

Ahogyan arra az edzések alapján számítani lehetett, utóbbiak nem túl dicső klubját gyarapítja a Dale Coyne Racing duója.

A mezőnybe egy év után visszatérő Katherine Legge és az újonc Nolan Siegel tempója már a gyakorlások során komoly aggodalmakra adott okot, amit csak tetőzött egy autótörés komoly bukás is.

Siegel a pénteki Fast Fridayen törte össze a 18-as Dallara-Hondát, így a kvalifikációra már a tartalékgépbe kényszerült, ami eredetileg az épített/utcai pályákra volt beállítva.

A mindössze 19 esztendős versenyző legjobb négykörös átlaga mindössze 228.276 mph lett, míg veterán kolléganője is csak 230.830 mph-t tudott kipréselni az 51-es számmal jelölt járművéből.

Hozzájuk hasonlóan a „vigaszágon” kell megküzdenie a mezőnybe jutásért a 2022-ben – még a Chip Ganassi Racing színeiben – Indy 500 győzelmet aratott Marcus Ericssonnak is.

Az idei szezonban már az Andrettit szolgáló pilóta a keddi és szerdai, eső miatt rövidre szabott edzéseken sem brillírozott, csütörtökön pedig neki is sikerült totálkárosra törnie az első számú autóját.

Siegelhez hasonlóan a tartalékkal kellett folytatnia és már a Fast Fridayen nyilvánvalóvá vált, hogy az időmérőn nagy bajba kerülhet.

Így is történt.

Ericsson öt alkalommal is megpróbálta kvalifikálni magát, de a legjobb átlaga csak 230.765 mph lett.

Az Andretti másik két versenyzőjének napja már jóval kedvezőbben alakult. Colton Herta a tizenharmadik lett, Kyle Kirkwood pedig ötödik helyével továbbjutott a legjobb tizenkettő közé.

„Kemény” – nyilatkozta Ericsson.

„Ez a hely a magasba emelhet és leránthat a legnagyobb mélységbe is. A mai nap határozottan ilyen volt, de csak magamat hibáztathatom érte. A balesetem miatt kerültünk ebbe a helyzetbe. A csapat elképesztő munkát végzett az új autóval és rengeteget dolgoztak azért, hogy ennyi kísérletet tehessek. Nagyon, nagyon nehéz most.”

Újra csak az utolsó szalmaszálba kapaszkodhat Graham Rahal, akinek egyéni csúcsa 230.685 mph volt.

Az RLL Racing versenyzője tavaly szintén az LCQ-ba kényszerült, majd nem is tudta bekvalifikálni a mezőnybe a 15-ös Dallara-Hondáját.

Stefan Wilson sérülése miatt végül mégis sikerült megcsípnie egy ülést az 500-ra, de idén már nyilvánvalóan a saját autójával, önerőből szeretne ott lenni a rajtrácson.


KAPCSOLÓDÓ: Csapattársa elhintette, hogy Sato jobb motort kap, mint a többiek – A Honda rögtön reagált


Elégedetten dőlhet viszont hátra a Team Penske, amelynek triója kisajátította az eredménylista első három helyét.

A legjobb átlagot Will Power hozta 233.758 mph-val, míg Scott McLaguhlin 233.332 mph-t, Josef Newgarden pedig 233.293 mph-t produkált.



A McLaren tavaly még a komplett legénységével ott volt a Fast 12-ben, most viszont már csak három Dallara-Chevyvel képviseltetik magukat a negyedikként zárt Alexander Rossi, a hatodik legjobb átlagot hozó – egyben legjobb újonccá vált – Kyle Larson és a tizedikként jegyzett Pato O’Ward jóvoltából.

A 6-ost vezető Callum Ilottnak azonban be kellett érnie a tizenötödik starthellyel.

Nem szállhat viszont harcba a rajtelsőségért – ezzel együtt az első négy sorért sem – a tavalyi pole-os Alex Palou, ahogyan ganassis csapattársa, Scott Dixon sem.

Ez azt is jelenti, hogy utóbbi hatszoros bajnok 2019 óta először nem fog a top 6-on belül indulni. Öt évvel ezelőtt a 18.-nak kvalifikálta magát, ezután viszont egy második rajthely, majd két pole, míg tavaly a hatodik pozíció szerepelt a neve mellett.

A nap legnagyobb hőse minden kétséget kizáróan Rinus VeeKay lett.

Az Ed Carpenter Racing holland ifjonca rögtön az első kísérlete során falnak csapta a 21-es Dallara-Chevyt. A baleset után önerőből, de kissé bicegve hagyta el a roncsot. A csapat erőn felül teljesítve, bő három óra leforgása alatt újra pályaképes állapotba hozta az autót, a fájós térdű VeeKay pedig nem is fogta vissza magát.

Az időmérő végét jelentő kockás zászló előtt néhány perccel hajtott ki utoljára a pályára és lenyűgöző, 232.419 mph-s átlagot futva nem csak a kieső zónától óvta meg magát, de egyenesen a Fast 12-be repült.




Ezzel életben tartotta esélyeit arra, hogy zsinórban negyedszer is a rajtrács első sorából kezdje meg az Indy 500-at.

VeeKay 2021-ben és 2022-ben a harmadik, múlt évben pedig a második helyről vághatott neki az ötszáz mérföldnek. Eddigi legrosszabb időmérős teljesítményét újonc idényében, 2020-ban hozta a negyedik startpozícióval.


A vasárnapi menetrend (magyar idő szerint):

18:00-20:00: Edzés
21:05-22:05: Fast 12
22:15-23:15: Last Chance Qualifying
23:25-23:55: Fast 6 a pole-ért – A Fast 12-ből továbbjutott legjobb hat autó részvételével


Akik már biztosan ott lesznek a 108. Indy 500 mezőnyében (13-30. helyek sorrendje végképp eldőlt):