Zak Brown elmondta, hogy mi nem tetszik neki az IndyCarban

Így reformálná meg Zak Brown az IndyCart
credit: Penske Entertainment/Joe Skibinski





Sokan osztják a véleményt, miszerint az IndyCar az autóversenyzés világának legjobban őrzött titka.

Lenyűgöző futamok, izgalmas személyiségek és rendkívül gazdag történelem jellemzi, kiegészülve a sportág legsokszínűbb naptárával, amiben superspeedwaytől kezdve rövid oválokon át épített, valamint utcai pályákon egyaránt bizonyítani kell a csapatoknak.


A mezőny tagjai között veteránok és feltörekvő ifjoncok mérik össze tudásukat, aminek eredményeként olyan befutókat láthatunk, mint például a legutóbbi, Long Beach-i viadal. Az ikonikus versenyen elképesztő üzemanyag-stratégiával és még fantasztikusabb vezetéssel diadalmaskodott a hatszoros bajnok Scott Dixon, aki ezzel elmondhatja magáról, hogy az idei immár zsinórban a 20. (!!!), legalább egy győzelemmel bíró szezonja.

Külön érdekesség, hogy az új-zélandi klasszis 2001-ben, a Nazareth Speedwayen ünnepelhetett először a dobogó legfelső fokán még a CART alá tartozott FedEx Championship Car mezőnyében. Ekkor a múlt hétvégén a sérült David Malukas helyetteseként debütált – és végül lenyűgöző teljesítménnyel tizenegyedikként célba ért – Théo Pourchaire még két évig maximum egy kósza ábránd volt.

A gond viszont az, hogy az IndyCar népszerűsége meg sem közelíti mindazt, amit a fentiek alapján érdemelne. Ez pedig anyagi szempontból is komolyan érinti a csapatokat.

A helyzet kapcsán a tulajdonosok már az idény előtt nyilvánosan kifejezték aggodalmaikat, Michael Andretti pedig egyenesen odáig ment, hogy ellentmondást nem tűrően közölte: ha Roger Penske nem akar több pénzt fektetni az IndyCarba, akkor jobban teszi, ha inkább eladja.

Erre válaszként a Penske Entertainment létrehozott egy albizottságot az Andretti társtulajdonosa, Dan Towriss, az Meyer Shank Racng alapítója, Jim Meyer, valamint a McLaren-vezér Zak Brown részvételével, amelynek feladata a széria növekedésének, fejlődésének elősegítése.

A McLaren-vezér pedig nem is fukarkodik az ötletekben.

„A versenynaptárban végrehajtott legutóbbi változtatások véleményem szerint rendben vannak” – nyilatkozta Brown a Long Beachen tartott sajtótájékoztatóján.

„Lett egy bajnokságon kívüli futam a szezon elején, vannak idény előtti tesztek, majd jönnek egymás után az éles versenyek. Sajnálatos viszont, hogy elvesztettük Texast, ami egy komoly piacnak számít. Ami a duplafordulókat illeti, a szponzorok ezeket nem két külön álló futamként tartják számon, hanem csak egyetlen hétvégeként. Ebből adódóan nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás a menetrend bővítésére.”

Az IndyCar jelenlegi kasztnija 2012 óta van használatban. Azóta csak módosításokat hajtottak végre az aerokitek terén és életbe léptettek néhány, a biztonság növelését szolgáló megoldást, amelyek közül a legkomolyabbnak a 2020-ban debütált aeroscreen számít.

A hibrideket viszont évek óta halasztgatják, a legutóbbi tervek szerint pedig az idei Indy 500 után, júniusban érkezhetnek meg.

Ezzel Brown szintén nem ért egyet.

„Régóta mondogatom, hogy új autókra van szükség. Nem a szezon kellős közepén kellene bevezetni vadonatúj technológiát, mert ennek hatalmas kockázata van. Miért nem várjuk meg, hogy befejeződjön a szezon? Mire fel ez a sietség, amikor még nyolc futam hátravan? Nem lenne jobb, ha végrehajtanánk egy optimális tesztprogramot és megadnánk az esélyt minden csapatnak arra, hogy megfelelően felkészítsék az autóikat, majd 2025-ben teljesen készen állva vágnánk bele?”

Brown a televíziós közvetítéseken is változtatna annak érdekében, hogy a nézők számára még érthetőbbek, ezáltal élvezetesebb legyenek a futamok.


„Számtalanszor hallom például, amint [a kommentátorok] arról beszélnek, hogy az autók piros abroncsokon vannak. Ehelyett szívesebben venném, ha inkább azt mondanák: ‘Jelenleg lágy gumikon mennek, így nyolc kör erejéig fél másodperccel jobb lesz a tempójuk. Ha Pato ezidő alatt nem kapja el Josefet, akkor az abroncsai elkopnak és a stratégia már nem fog működni’. Segíteni kell a rajongókat abban, hogy jobban megértsék a stratégiák működését, mert ez nem mindig tiszta. Szerintem itt is van hová javulni.”

A már fentebb említett, régi autóknak köszönhetően a szériába való beszállás már jóval olcsóbb, mint egy új modell esetében lenne. Ez a tény is közrejátszik abban, hogy nő az érdeklődés az IndyCar iránt.

Legutóbb a PREMA jelentette be, hogy jövőre két Dallara-Chevyvel kívánnak csatlakozni a mezőnyhöz, ami azt jelenti, hogy akár 29 autó is lehet a 2025-ös rajtrácson.

A növekvő létszám láttán Brown nem esik hanyatt.

„27, vagy 29 autó már rengeteg piros zászlót kreálna Nasville-ben és sok sárgát Laguna Secán. Véleményem szerint a minőségre kellene összpontosítani a mennyiség helyett. Nem hiszem, hogy a rajongók a 20. autó után már igazán odafigyelnének. Szóval, mit is tesz hozzá a versenyekhez az a plusz 6-7-8-9 gép, azon kívül, hogy szaporítják a piros jelzések számát?”

Az üzletember az olyan részletekre is kitért, mint például a dobogók külleme.

A március elején, a The Thermal Club privát pályájára kiírt, pontozás nélküli forduló egyik legmegmosolyogtatóbb pillanata a díjátadó ceremónia volt.

A dollármilliárdosok által lakott country clubban rendezett egymillió dolláros kihívás végén az első három helyezettet egy olyan pódiumra állították fel, ami inkább illett egy regionális gokartfutamra, mintsem a széria által beharangozott luxusviadalhoz.

„A versenyzők a sztárok, akiket piedesztálra kell emelni. Márpedig ennek érdekében befektetéseket kell eszközölni.

Ehhez hozzátartozik a megfelelő dobogó is. [A Thermal Clubban látottak] nem voltak méltóak az IndyCar szintjéhez. Apró dolognak tűnhet ez, de meg kell nézni, hogy egy megfelelő dobogós ceremónia milyen reklámot hordoz a közösségi médiában terjedő képek által. Elszalasztott lehetőség, ha ezt nem használjuk ki.”