„Nem voltam hajlandó lefogyni” – Tony Stewart elárulta, hogy miért nem tért vissza az Indy 500-ra

“Nem voltam hajlandó lefogyni” – Tony Stewart elárulta, hogy miért nem tért vissza az Indy 500-ra
credit: NHRA





Minden vitán felül Tony Stewart az autósport modern érájának egyik legsokoldalúbb versenyzője.

Egy IndyCar és három NASCAR Cup bajnoki címmel büszkélkedhet, emellett pedig megszámlálhatatlan győzelmet aratott midget, valamint sprint carok volánja mögött is.

Az élő legenda státuszban lévő indianai 52 évesen sem hajlandó lassítani, sőt, minden eddiginél nagyobb sebességre kapcsol. Tavaly teljesítette első szezonját a Lucas Oil Drag Racing Series Top Alcohol kategóriájában, ahol rögtön az összetett második helyén zárta az évet.

Idén pedig már a drag szakág királykategóriáját képező NHRA Top Fuelban fog debütálni, méghozzá a családalapítási terveik miatt ideiglenesen visszavonult felesége, Leah Pruett helyén.

A program saját csapata, a Tony Stewart Racing égisze alatt valósul meg.

A Smoke becenévre hallgató versenyző eddigi illusztris karrierje során két kiemelt futamot viszont nem tudott megnyerni: a Daytona 500-at és az Indianapolis 500-at.

Utóbbin összesen öt alkalommal rajtolt el, legjobb eredményét pedig 1997-ben produkálta, amikor az ötödikként intették le.

Saját bevallása szerint a kétezres években is bőven akadt volna lehetősége arra, hogy visszatérjen a világ legnagyobb múltú pályaversenyére, az ajánlatokat azonban visszautasította.

„Az egyik legfőbb probléma, hogy a versenyzők testsúlya [az open-wheelben] már akkor sem haladta meg a 75 kg-ot” – magyarázta Stewart nevetve a MotorTrend podcastjének vendégeként.

„Én viszont majdnem 87 kg-ot nyomtam! Nem voltam hajlandó több, mint 10 kg-ot fogyni csak azért, hogy indulhassak az Indy 500-on. Ez komoly tényező volt a döntésem meghozatalában.”

Persze más ok is közrejátszott abban, hogy a 2001-es utolsó bevetése után már soha többé nem láthattuk egy IndyCar-autó volánja mögött.

„Rendkívül tisztelem az IndyCart, mert borzasztóan kemény és versenyképes bajnokság. Én azonban jelentős hátrányban lettem volna, mivel nem vezettem ott rendszeresen. Ez általános igazság a technikai sport minden szakágára nézve, ha nem csinálod folyamatosan, akkor lemaradsz. Azért pedig semmi értelme nem lett volna visszatérni a mezőnybe, hogy végül huszadik legyek.”