Alonso a sebesség és a veszély miatt mondott nemet az IndyCar-visszatérésre
Fernando Alonso néhány évvel ezelőtt célul tűzte ki, hogy behúzza az autósport Tripla Koronáját. A Monacói Nagydíj és a Le Mans-i 24 órás győzelmet a spanyol már kipipálhatja, így egyedül csak az Indianapolis 500 megnyerése hiányzik ahhoz, hogy Graham Hill után ő legyen a második pilóta, aki végrehajtja ezt a fegyvertényt.
Alonso eddig háromszor veselkedett neki az IMS ováljának. 2017-ben az Andretti Autosport színeiben vezetve egy motorhiba vetett véget idő előtt a futamának, 2019-ben viszont már a McLaren Racing katasztrofális felkészülésének köszönhetően kvalifikálni sem tudta az autót.
Egy év múlva, az immár Arrow McLarenként futó gárda harmadik gépének volánja mögött már nem kellett tartania a kvalifikációtól, hiszen a koronavírus-járványnak is köszönhetően csak harminchárom nevezés érkezett.
A most 42 éves versenyző a huszonhatodik helyről rajtolva végül a huszonegyedikként zárt, de öröm volt az ürömben, hogy végre – még ha egy kör hátrányban is -, de meglátta a kockás zászlót. A táv során ráadásul technikai gondokkal küzdött, amihez még saját bevallása szerint hozzáadódott az oválpályás tapasztalatlansága.
Alonso nem csak a Tripla Koronára pályázott az utóbbi esztendőkben. 2018-ban és 2019-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órást, utóbbi évben pedig a Daytona 24-en is győzelmet ünnepelhetett. 2020-at a Dakar-debütálásával indította el, végül a tizenharmadikként célba érve, míg a legjobb szakaszeredménye egy második pozíció volt.
Ekkor viszont jött a pandémia, a karantén során pedig úgy döntött, inkább visszatér a Forma-1 mezőnyébe, egyúttal pedig pontot teszt a Tripla Koronáról szőtt álmaira is.
„Azt hiszem, a világjárvány kitörése után érkezett el az a pillanat, amikor komolyan elkezdtem gondolkodni a Forma-1-es folytatáson” – nyilatkozta a kétszeres világbajnok a DAZN-nek.
„Mindannyian a négy fal közé voltunk zárva, az F1 is leállt néhány hónapra. Éppen csak befejeztem a Dakart és muszáj volt azon gondolkodnom, hogy milyen kihívással akarok legközelebb szembenézni. Tisztában voltam azzal, hogy indulni akarok még a Dakaron, de az csak egyszer van egy évben. Én viszont olyan programot akartam összehozni, ami jobban kiterjed a szezonra. Emlékszem, hogy otthon ültem a kanapén és épp az egyik első versenyt néztem a pandémia kezdete óta. Magam sem tudom miért, de ekkor azt mondtam, hogy megpróbálok visszatérni a Forma-1-be.
Le Mans, Indy és a Dakar után úgy éreztem, a legkeményebb kihívás az lenne, ha ismét nekivágnék az F1-nek és próbálkoznék a győzelemért harcolni. Le Mans kemény volt, de azt már magam mögött tudtam, ráadásul a WEC világbajnoki címet is megszereztem. Indybe nem igazán szerettem volna újra elmenni az oválpályákon uralkodó sebesség és veszélyek miatt. Dakar kapcsán pedig tudtam, hogy el fogok még rajtolni, amikor idősebb leszek.”
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough
