„Spin & win” – Megismételte az IMS 38 éves győzelmét Scott Dixon és még történelmet is írt

“Spin & win” – Megismételte az IMS 38 éves győzelmét Scott Dixon és még történelmet is írt
credit: Penske Entertainment/Joe Skibinski

“Spin & win” – Megismételte az IMS 38 éves győzelmét Scott Dixon és még történelmet is írt


Danny Sullivan 1985-ben úgy nyerte meg az Indianapolis 500-at, hogy féltávnál sikerült egy teljes megforgást bemutatnia.

A ‘spin and win’ az autósport egyik leghíresebb eseményeként vonult be a történelemkönyvekbe, amire maga az amerikai versenyző is annyira büszke, hogy még a közösségi médiában használt felhasználóneve is @SpinToWin85.

Most, harmincnyolc évvel később egy újabb piruett csúcsosodott ki végül futamgyőzelemben, immár a legendás pálya belső, road vonalvezetésén.

Az IndyCar Gallagher GP-jének első körében az újabb szerződésbotrányával reflektorfénybe került Alex Palou kiforgatta csapattársát, Marcus Armstrongot. A szintén ganassis Scott Dixonnak annak érdekében, hogy elkerülje az ütközést korrigálnia kellett, ennek következtében pedig megpördült.

Az incidens magával rántotta Romain Grosjeant és Josef Newgardent is, aki konkrétan megmászta Armstrong 11-es Dallara-Hondáját.

A kétszeres bajnok ezt követően rendkívüli kiállásra kényszerült. Erre azonban a még lezárt pitben került sor, amit a versenyirányítás áthajtásos büntetéssel honorált.

Ezzel meg is pecsételődött a Team Penske-s napja és végül csak a 25. helyen zárt, két kör hátrányban.



A legboldogabb ember pedig Dixon lett, aki a fentebb említett megforgása után másfél órával már a victory lane-en ünnepelhetett.

Az utolsó körökben elszántan üldözte őt a pole-os Graham Rahal, de végül – többek között a kevesebb push-to-pass-e miatt is – nem tudta elvenni tőle a vezető pozíciót.

A hat bajnoki címmel büszkélkedő Dixon ezzel az 54. győzelmét szerezte az amerikai open-wheel csúcsán, egyben az elsőt a tavaly júliusi, torontói futam óta.

Emellett megszerezte a 200. top5-ös befutóját, ami rekord a széria történetében.

Továbbá azt is elmondhatja magáról, hogy az idei immár zsinórban a tizenkilencedik olyan szezonja lett, amelyben legalább egy diadalt aratott.

Rahalnak végül be kellett érnie a második pozícióval, de nem volt túlságosan elkeseredve:

„Nincs miért szégyenkeznünk. Minden idők legjobbja ellen versenyeztünk.”

A dobogó legalsó fokára Pato O’Ward állhatott fel a McLaren színeiben.

Bár Palou csak a hetedikként ért célba – ami az idei második legrosszabb befutója lett az iowai nyolcadik helye után – előnyét a bajnoki összetettben viszont 101 pontra növelte.

A második pozícióba Dixon jött fel, míg Newgarden visszaesett harmadiknak 105 egység lemaradásban.