Larson nem volt hajlandó személyesen találkozni Hamlinnel a poconói balhé után

Larson nem volt hajlandó személyesen találkozni Hamlinnel a poconói balhé után
credit: Jared C. Tilton/Getty Images/NASCAR



Ezen a hétvégén már a Richmond Racewayen feszül egymásnak a NASCAR Cup mezőnye, a fő téma azonban továbbra is a múlt vasárnapi, poconói futam hajrája.

A verseny végén, a vezető pozícióért harcolva Denny Hamlin felszorította a falra Kyle Larsont, amit követően a JGR-es nyert, míg az HMS sztárja csak a huszadik lett.

Az eset óta a háromszoros Daytona 500 győztes rendületlenül állítja, nem ért hozzá ellenfele – és jó barátja – 5-ös Chevyjéhez, noha a kontakt tényét számos videófelvétel bizonyítja.

Larson a leintés után seggfejnek minősítette a virginiai pilótát, akinek „mindig igaza van”. Erre válaszként Hamlin rögtön piacra is dobott egy, a 2021-es bajnokon trollkodó pólót.

„Múlt éjjel volt egy rövid üzenetváltásunk, ami rendben ment” – nyilatkozta Larson a szombati, richmondi időmérő előtt.

„[Hamlin] személyesen akart találkozni velem, de szerintem ennek nem lett volna értelme, mivel úgyis az a vége, hogy egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet és csak még dühösebb lennék. Valószínűleg nála is ugyanez lett volna a helyzet.”

A pár napon belül 31. születésnapját ünneplő Larson saját podcastjének, a High Limit Roomnak hétfői adásában úgy fogalmazott, hogy jobban haragszik, mint közvetlenül a futam után.

Ennek kapcsán egy riporter feltette a kérdést neki, hogy mondott-e Hamlin olyasmit, ami további olajat öntött a tűzre.

„Tett néhány kijelentést, ami miatt a hét folyamán tényleg mérgesebb voltam, mint a versenyt követően. A mostani futamhétvégére viszont már úgy érkeztünk, hogy megpróbáljuk a dolgot magunk mögött hagyni és csak a feladatunkra koncentrálunk.

Én elég gyorsan le tudom rázni magamról az ilyesmit. Most viszont tovább tartott, mert [Hamlin] sokkal többször megtette már velem, mint bárki más a karrierem során. Úgy érzem, egy újabb győzelmet vett el tőlem, ami még inkább frusztrálttá tesz.

A pályafutásom alatt mindig tisztességesen kezeltem azokat a szituációkat, amelyekben én húztam a rövidebbet. Képes vagyok visszatekinteni arra, hogy mit is csináltam, amiért kiforgattak, vagy falba tettek. [A poconói esetben] viszont nem tudom, hogy miért érdemeltem ki.”