NASCAR: A „hősies” Elliott megszenvedte visszatérését

Kimerült, mégis nagyon boldog volt Chase Elliott a NASCAR Cup martinsville-i futamának végén.
A Hendrick Motorsports sztárja múlt hétvégén vezethette először a 9-es számú Chevyjét a március elején történt snowboard-balesete óta, a visszatérése viszont nem indult simán.
A kvalifikáción súrolta a falat, aminek köszönhetően csak a 24. rajthelyet tudta megszerezni. A másnapi verseny első két szakaszában szinte végig a top 20-on kívül volt, a hajrában azonban minden megváltozott.
Az utolsó kiállása során csapata módosításokat eszközölt az autó beállításain, innentől fogva pedig Elliott úgy tört előre a pályán, mint akit dróton húznak, végül a tizedikként célba érve.
Teljesítménye csak méginkább tapsot érdemelt azt szem előtt tartva, hogy a félmérföldes ovál híresen igényli a fékpedál használatát, a 27 éves georgiainak pedig pont a bal sípcsontja tört el.
A Cup Series zsinórban ötször legnépszerűbb pilótájának válaszott 2020-as bajnok már a futam előtt elmondta, hogy várakozásai szerint vezetés közben nem fogja igazán zavarni a sérülése, mivel az a térde környékén helyezkedik el, az üléspozíciója pedig eleve stabilan tartja a lábait.
Szerencséjére így is történt.
„Őszintén szólva pontosan úgy alakult, mint amire számítottam” – nyilatkozta Elliott a leintés után.
„Jól bírta a lábam. A verseny összes etapjában szenvedtünk, kivéve az utolsót. Akkor végre képesek voltunk végrehajtani olyan előzéseket, amiket korábban nem is gondoltam volna. Őszintén szólva meg is lepett, de kellemesen. Rögtön elsőre top 10-et hoztunk, amire szerintem büszkék lehetünk. Különösen annak tekintetében, hogy milyen rosszak voltunk szinte végig. Úgy értem… bassza meg… sokszor még az is nehezemre esett, hogy körön belül maradjak. Valószínűleg meg is érdemeltem volna, ha leköröznek. Szóval örülök, hogy a végén harcolhattam egy erős befutót hozva. Ez mindig jó dolog.”
Elliott azonban megérezte a hosszabb kihagyást.
A kényszerpihenője alatt egyáltalán nem tudta végezni a szokásos edzésprogramját, amit főként az állóképessége sínylett meg.
„Jól vagyok, csak nagyon fáradt. Nagyon, nagyon nehéz verseny volt. Hat héten át a kanapén ültem, az autóban pedig rendkívül meleg is volt. Ez jobban megviselt, mint a lábam. A térdem nem fáj, de teljesen le van merevedve. Szerencsére az autóban nagyon jó pozícióban tudtam tartani, pont optimálisan behajlítva.”
Sokakban felmerült, hogy a futam jelentős részében szándékosan nem tette oda magát a pályán a lába kímélése érdekében.
Elliott viszont ezt tagadta:
„Nem, szó sem volt erről. Tényleg ennyire rosszak voltunk.”
A Cup következő futamának a Talladega Superspeedway ad otthont április 23-án, az ötszáz mérföldes GEICO 500 képében.
Ezen a padlógázas pályán lényegében pihentetheti majd a lábát, a gyakori tömegbalesetek és a táv hossza miatt azonban itt sem számíthat sétagaloppra.
KAPCSOLÓDÓ:


“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough