Chase Elliott először beszélt a balesetéről és arról, hogy utána mi rémítette meg igazán

Hat kihagyott futam után, ezen a hétvégén tér vissza a versenypályára Chase Elliott.

A 2020-as NASCAR Cup-bajnok még március elején, snowboardozás közben szenvedett sípcsonttörést, ami miatt azonnal műtétre szorult.

Helyét a Hendrick Motorsports 9-es Chevyjében Josh Berry vette át az oválokon – Richmondon egyenesen másodikként befutva -, míg a COTA-n Jordan Taylor kapott lehetőséget.

A Martinsville Speedwayen rendezendő, soron következő futam nem épp a legideálisabb a még mindig gyógyulófélben lévő bal lábára nézve, lévén a félmérföldes ovál híresen megköveteli a fékek használatát.

Elliott azonban igyekszik pozitív maradni.

A csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az üléspozícióján nem kell változtatni, mivel már eleve úgy szeret vezetni, hogy a lábai a lehető legszorosabban legyenek rögzítve a volán mögött. Ebből a szempontból semmilyen extra módosítást nem is kellett eszközölni.

Ugyanakkor maximálisan tisztában van azzal, hogy nem lesz sétagalopp számára az edzés, a kvalifikáció, majd maga a 400 körös futam.

Szükség esetén az HMS már be is jelentette, hogy Berry a komplett hétvége során készenlétben fog állni, ha esetleg menet közben kellene beugrania.

„Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem lesz kemény” – mondta Elliott, aki azt is elárulta, hogy bár az orvosai elégedettek voltak a rehabilitációja menetével, a visszatérés viszont mégis az ő saját döntése volt.

„Heteken át csak ültem, nem terhelhettem a bal lábam. Ilyenkor pedig, ha nincsenek az izmok használatban, akkor már pár hét alatt elveszíted a tömegének nagy százalékát. Tudom, hogy nagyon nehéz lesz, de nem vágnék bele ha azt hinném, hogy nem tudom megcsinálni. Hiszem, hogy képesek leszünk erős teljesítményt nyújtani.”

A 27 éves pilóta magáról a balesetről is szót ejtett.

„Nagyon régóta snowboardozom és nem csináltam semmi vad, őrült manővert. Annyi történt, hogy rosszul estem pont a térdemre. Bárcsak valami menőbb sztorim lehetne, de tényleg csak ennyi. Semmi extra, csak egy tökéletes vihar, amikor hirtelen minden összejött. Egy barátommal voltam a hegyen és végül ő cipelt le. Utáltam ebben a helyzetben lenni. A haverom nagyon sokat segített, koordinálta a dolgokat, hívta a mentőket. Tényleg hálás vagyok neki.”

Saját bevallása szerint a legnagyobb rémületet viszont az okozta, hogy miként tudassa a történteket főnökeivel.

„Először apunak szóltunk, majd eljött az a pont, amikor Ricket [Hendrick] is értesíteni kellett. Nem akartam felhívni, de volt egy jó előérzetem azt illetően, hogy nem fogok Vegasban versenyezni. Még a domb alján feküdtem és még az orvosokkal sem beszéltem, de azt már eldöntöttem, hogy túlesek rajta és közlöm vele, valamint Alannel [Gustafson – a crew chiefje], hogy mi a helyzet… Emlékszem, hogy csak annyit mondtam: ‘Valószínűleg nem vezetek Vegasban’. Innentől fogva elkezdtek dolgozni a továbbiakon és mindenki nagyon profin állt hozzá. Nyilvánvalóan nem voltak valami izgatottak az eset miatt, ugyanakkor a szívükön viselték a hogylétemet, amit nagyon nagyra értékelek. Azóta is csapatként segítenek, hogy közösen dolgozzuk fel az egészet. Az egész Hendrick Motorsports támogatása nagyon, nagyon pozitív és örülök, hogy némiképp már visszatérhetünk a normális kerékvágásba.”

Elliott a sérüléséről is konkrétumokat árult el.

„Háromórás műtétem volt, ami a sípcsontom több részét is érintette. A törések inkább a térd körül vannak, nem pedig az alsóbb területen. Kaptam néhány csavart is, de további operációk nincsenek tervben. Sokkal rosszabb vége is lehetett volna, például a keresztszalag károsodása, de szerencsére nem így történt.”

KAPCSOLÓDÓ: Sérülése ellenére esze ágában sincs felhagyni a snowboarddal Chase Elliottnak