Pastrana: Ha bárki is azt mondja, hogy a NASCAR unalmas, akkor baromságot beszél

Eddigi pályfutása során Travis Pastrana már bajnoki címeket szerzett motocrossban, rallyban és rallycrossban, nyaktörő mutatványokat hajtott végre kaszkadőrként, mindemellett pedig képes csak a show kedvéért is megcsinálni a lehető legőrültebb dolgokat két- és négykerekű járművekkel.

Az adrenalinfüggő fenegyerek múlt héten egy vadonatúj kihívásnak nézett elébe, ezúttal már a NASCAR Cup Series mezőnyében.

A 23XI Racing részidős, 67-es számot viselő Toyotájának volánja mögött rögtön a kvalifikáció első, szerdai felvonásán sikerült beverekednie magát a Daytona 500 rajtrácsára. Teljesítménye pedig abból a szempontból csak még jelentősebb, hogy konkrétan ekkor vezette először a Next Gen-autót, lévén nem volt lehetősége tesztelésre, az időmérőt megelőzően pedig még csak edzést sem rendeztek.

A rajtrács végleges felállását eldöntő, másnapi duel-futama azonban már nem alakult jól, miután egy önhibáján kívüli baleset miatt idő előtt kiállni kényszerült.

Ennek következtében csak a mezőny végéről, egészen pontosan a 40. helyről várhatta a vasárnapi Daytona 500 rajtját.

A táv során végig megfontoltan vezetett, egy kör erejéig pedig még vezető pozícióba is került.

A hosszabbításban top 10-es helyen autózott, végül azonban ő is belekeveredett a legutolsó körben történt tömegkarambolba.

Így be kellett érnie a 11. pozícióval, ő viszont egy cseppet sem búslakodott. Sőt.

„Ez volt az egyik legjobb, ha nem egyenesen a legjobb két hét az életemben!” – lelkendezett a leintés utáni sajtóeseményen Pastrana, aki az utóbbi napokban nem csak a Cupban mérette meg magát.

Pénteken indult a Truck Series szintén daytonai NextEra Energy 250-én is. Az eső miatt idő előtt leintett futamon végül a 13.-ként rangsorolták a Niece Motorsports #41 Chevy Silveradójával.

Az ezt megelőző héten pedig a Volusia Speedwayen megejtette debütálását a late modelek világában, rögtön a harmadik futamát pedig győzelemmel is zárta.

„Már az nagyon szórakoztató volt, hogy elmentem Volusiára, ahol Mattel [a háromszoros Trucks-bajnok Crafton, aki rávette a dirtpályás kalandra – a szerk.] és a rajongókkal együtt kampingeztem. Ott vettem észre, hogy három olyan srác is a nevezők között volt, akik a NASCAR Clashen is versenyeztek.

Ezek a fiúk egyszerűen imádnak vezetni! Utána megérkeztem Daytonára, Ken Block családja pedig a meghívásomra szintén kilátogatott a pályára csak azért, hogy lásson engem kvalifikálni. Itt volt még az összes barátom és a családom is.

Akármennyire is izgatott vagyok most, a jövő hetet valószínűleg végig fogom aludni. Mentálisan és fizikálisan is teljesen ki vagyok merülve. Már a Truck-futamon 170-re ment fel a pulzusom a hármas csaták során, a csúcs pedig 182 volt. Ez az adrenalin.

Ha bárki is azt mondja, hogy a NASCAR unalmas, akkor baromságokat beszél és nyilvánvalóan még sosem ült ilyen autóban. Ez volt az egyik legizgalmasabb dolog, amit valaha csináltam.”

Pastrana saját bevallása szerint semmilyen elvárásokat nem támasztott magával szemben a Daytona 500 előtt.

„Ezek a srácok a világ legjobb versenyzői, megtiszteltetés volt velük egy pályán versenyezni.

Én viszont nem vagyok valami jó aszfalton, a superspeedwayek pedig egy külön állatfajnak számítanak. Nagyszerű csapat állt mögöttem a 23XI-nél és a Toyotánál. Büszke vagyok mindenkire, egyúttal pedig hálás, hogy itt lehettem.”

A 39 éves versenyző még a kvalifikáció után úgy nyilatkozott, hogy szponzorai az általa okozott károkat már nem fedezik. Ennek kapcsán pedig azzal viccelődött, hogy ha mégis sikerülnek leamortizálnia az autóját, akkor azt a gyerekei tandíjára félretett pénzből kell kifizetnie.

„Top 20-as eredménnyel zártam és a kocsi sem lett totálkáros, úgyhogy a kölykök tandíja érintetlen marad. Ez számomra felért egy győzelemmel. Fantasztikus volt az egész!”

Akármennyire is jól érezte magát, Pastrana kijelentette, hogy nem lesz folytatása a Cup-kalandnak.

A Truck Series viszont már egy másik sztori.

„Ez egyszeri alkalom volt. Ha viszont Cody Efaw a Niece Motorsportstól felhívna és megkérdezné, hogy mit csinálok a hétvégén, akkor biztosan benne lennék. Ahhoz viszont nincs meg a tudásom, hogy a legjobb legyek ebben a szakágban. Rengeteg időt emésztene fel én pedig most próbálok egy kicsit lassítani. Az ok, amiért itt voltam az az, hogy úgy érzem, most vagyok a csúcson versenyzőként. Bajnoki címeket nyertünk már dirtön, most pedig át akartam élni, hogy milyen is a Daytona Speedweeks.”