Piros zászlós temetések, lehetetlen egybeesések és pöcegödör – 17 bizarr tény a NASCAR pályáiról

NASCAR: Temetés miatti piros zászlók és lehetetlen egybeesések – 17 bizarr tény az amerikai versenypályákról
credit: NASCAR Media





Ki volt az a versenyző, aki a gokartból egyenesen a NASCAR királykategóriájába igazolt át?

Melyik versenypályán számított rendszeres közjátéknak a gyászszünet miatt beintett piros zászló?

Miként lehet elesni egy zsíros szponzorációs szerződéstől a lehető legidiótább módon?

Következzék tizenhét elképesztően abszurd esemény a NASCAR versenypályáiról, amelyek hallatán borítékolhatóan kikerekedik a szemed.





1. A legidősebb versenyző, aki a NASCAR főkategóriájában kiérdemelte az év legjobb újoncának járó címet az akkor 48 éves Dick Trickle volt 1989-ben.

2. Denny Hamlin 11. nekifutásra, a 11. helyről indulva, 0.011 másodperces előnnyel nyerte meg a 2016-os Daytona 500-at a #11 Toyota volánja mögött (és igen, a versenyző neve is 11 betűből áll).

3. Ennél is durvább egybeesésre került sor egy évvel később: Ricky Stenhouse Jr. a 17-es számú autó volánja mögött, összesen 17 kört az élen töltve nyerte meg a 2017-es NASCAR Cup szezon 17. futamát, amelynek dátuma – a világ túlnyomó részén használt formátummal leírva – 1/7/17 volt.


4. A kétszeres Grand National (a mai Cup őse) bajnok, Ned Jarrett úgy nyerte meg a darlingtoni Southern 500-at 1965-ben, hogy tizennégyszer körözte le a teljes mezőnyt.


5. J.D. McDuffie pályafutása során 653 Cup versenyen vett részt, ebből 106 alkalommal végzett a legjobb tíz között, legjobb eredményét a bajnokságban pedig 1971-ben érte el az összetett kilencedik helyével. Az 1991-es, Watkins Glen-i futamon halálos balesetet szenvedett amerikai azonban sokkal inkább arról nevezetes, hogy a NASCAR legmagasabb kategóriájának történetében nem csak ő teljesítette a legtöbb versenyt győzelem nélkül, de a 653 rajtjából egyetlen-egyszer sem sikerült körhátrány nélkül célba érnie.


6. A tizenharmadik Southern 500-at 1962-ben rendezték. A szokásos sorszámozás helyett azonban a NASCAR-nak át kellett keresztelnie ’12th Renewal Southern 500-ra’ (a Southern 500 12. megújítása), miután az ultrababonás bajnok, Joe Weatherly kijelentette, nem hajlandó olyan futamon indulni, amelynek hivatalos nevében ott szerepel a 13-as.


7. Az 1978-as gokart világbajnoki címet Lake Speed kaparintotta meg olyan neveket megelőzve, mint Stefan Bellof és Ayrton Senna. Az amerikai két évvel később mutatkozott be a Winston Cupban, ezzel máig az egyetlen olyan versenyzőnek számít, aki a gokartból egyenesen a NASCAR királykategóriájába igazolt át.

Speed stock-car pályafutása azonban már nem alakult ilyen parádésan, lévén 19 évet felölelő- a másodosztályt képező Busch Seriesben (ma: Xfinity) teljesített 6 versenyével együtt- 408 futamot számláló karrierje során mindössze egyetlen győzelmet szerzett.




8. A legnagyobb hiátus rekordját két Cup-verseny között a néhai Jimmy Ingram tudhatja magáénak. A floridai pilóta második és harmadik – egyben utolsó – főkategóriás bevetése, az 1952-es darlingtoni Southern 500 és az 1980-as doveri Mason-Dixon 500 között hajszálpontosan 27 év 8 hónap és 17 nap telt el.


9. 2016 áprilisában, a SiriusXM NASCAR Radióban futó műsorában Kenny Wallace és Brad Gillie említést tett egy esetről, amelyben egy meg nem versenyző azért esett el egy potenciális szponzorszerződéstől a UPS-szel, mivel a szükséges dokumentumokat a cégnek a konkurens FedEx-szel küldte vissza.


10. Az 1963-as, Augusta Racewayre kiírt Grand National futam hátborzongató utóélettel bírt. Az első hét helyezettből ugyanis hatan később a volán vesztették életüket: az első négy helyezett – Fireball Roberts, Dave MacDonald, Billy Wade és Joe Weatherly, valamint a hatodikként leintett Jimmy Pardue versenybalesetben, a hetedik pozícióban zárt Larry Thomas pedig közúti karambolban hunyt el.

Az egyetlen pilóta, aki “megúszta az átkot”, az ötödikként befutott Ned Jarrett volt. 


11. A NASCAR főkategóriájának valaha volt legfiatalabb versenyzőjének Tommie Elliott számít, aki 1951-ben, 15 évesen debütált az Altamont-Schenectady Fairgroundson. A fiatal pilóta a 15.-ként zárt a 20 autós mezőnyben.

tom.png

12. A süteménygyártásban utazó Little Debbie a kilencvenes és a kétezres években több NASCAR Cup csapatot is szponzorált. A cég tulajdonosai rendkívül hűek voltak a zsidó valláshoz, amely többek között kimondja, hogy a szombat, vagyis a sabbat a nyugalom napja, tehát ekkor nem csak dolgozni, de bármilyen erőfeszítést kívánó tevékenységet sem szabad végezni. Emiatt a Little Debbie logói soha nem voltak láthatóak az általuk támogatott autókon a versenyhétvégék szombati napján.


13. Az észak-karolinai Hickory Speedway egy temető mellett terült el. Ennek révén a pálya illetékesei és a versenyek szervezői szorosan együttműködtek a helyi temetkezési vállalatokkal annak érdekében, hogy elkerüljék az időpontütközést egy szertartással. Az erőfeszítések ellenére azonban többször is előfordult, hogy mégis meg kellett szakítani a körözést valakinek utolsó útja miatt.

“Hickoryn versenyezni mindig kihívás volt” – nyilatkozta 2011-ben az ESPN-nek Ned Jarrett. 

Ha egy szertartás elkezdődött, akkor azonnal belengették a piros zászlót, hogy ne zavarjuk a temetést a pályáról áthallatszó zajokkal. Általában egy ilyen szünet 30-45 percig tartott. A rajongók eleinte nem tudták, hogy mi folyik éppen, miért állt le a futam, de idővel ez a Hickory Speedway egyik jellegzetességévé vált.”

hiv.jpg
A temető kápolnája, háttérben a Hickory Speedway egy részével 

14. A Memphis-Arkansas Speedwayen lebonyolított, 1955-ös Grand National futamon Tiny Lund komoly balesetet szenvedett, miután a biztonsági öve elszakadt, ennek hatására pedig egy borulás után kiesett az autóból.

A versenyző – akinek főszponzora ezen a viadalon a biztonsági övek gyártásában és forgalmazásában utazó Rupert Safety Belts volt – megúszta kisebb zúzódásokkal és egy törött karral.


15. A versenyautók egy-egy baleset után olykor igencsak fura helyeken tudnak kikötni. Lee Petty a chicagói Soldier Fielden rendezett egyik futamon a vonalvezetés melletti baseball-pálya belső területén, a gyémánt kellős közepén landolt. Ő azonban még mindig jobban járt, mint Wilbur Rakestraw, aki – szintén az ötvenes években – konkrétan a Lakewood Speedway egyik pöcegödrében találta magát.


A rémült Widenhouse

16. A NASCAR Grand National 1956-os Southern 500-án Dink Widenhouse komoly balesetet szenvedett, aminek következtében megsérült a karja.



Az észak-karolinai lába az incidens után, mialatt megpróbált kimászni az autójából beakadt a pedálok mögé és az egyik bokája teljesen kifordult. Widenhouse még ekkor sem esett pánikba, szép nyugodtan kiszabadította magát, de közben egy felhevült alkatrész megégette a könyökét.

Emberünk továbbra is nyugodt maradt, végre sikerült kibújnia az ablakon, de ez sem ment simán és belegabalyodott a biztonsági övbe.

A mindaddig full higgadt Dink hidegvére azonban egy pillanat alatt a múlté lett, amikor észrevette, hogy az egyik sebéből csöpög a vér. Ennek láttán ugyanis rögtön elájult, kiesett az autóból és beverte a fejét.


17. Jimmie Lewallen az első hivatalos szezontól, azaz 1949-től kezdve egészen 1960-ig versenyzett a NASCAR-ban, ezidő alatt 57 top 10-es helyezést és egy pole-t szerezve. Ami azonban igazán érdekes, hogy a NASCAR alapítója, Bill France Sr. még a negyvenes évek végén felajánlotta neki, hogy vásárolja be magát az újonnan alakuló szervezetbe. Lewallen azonban elutasította, mondván “a NASCAR anyagi értelemben soha nem fog érni semmit”.







Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy