Mario Andretti “bűntársa”, aki még az Indy 500 egyik ikonikus fotójának is főhőse volt

Tragikus szilveszter: Két éve ment el Mario Andretti “bűntársa”, aki még az Indy 500 egyik ikonikus fotójának is főhőse volt
Az 1969-es Indy 500 híres fotója, amelyen Aldo Andretti ugrott be a sérült Mario (#2) helyett a pole-os AJ Foyt (#6), valamint a harmadik rajthelyet megszerzett Bobby Unser (#1)mellett (credit: IMS Archive)



Tragédiát hozott a 2020-as esztendő utolsó napja a motorsport világa számára.

Azon a december 31-én jelentette be hivatalosan az Andretti Autosport, hogy előző nap, nyolcvan esztendős korában, koronavírus-fertőzés okozta komplikációk következtében örökre lehunyta szemeit Mario Andretti ikertestvére, Aldo.

A testvérpár alig volt nyolc esztendős, amikor szüleikkel Olaszországból az USA-ba menekültek a jugoszláv megszállás elől.

Már gyerekként rajongtak a különféle járművekért, tiszteletesként tevékenykedő nagybátyjuk motorkerékpárjának – amivel nap, mint látogatta gyülekezetének tagjait – köszönhetően pedig végképp megfertőzte őket a benzingőz.

Mario és Aldo gyakorta “nyeregbe pattantak”, az élet azonban hamarosan a négykerekűek felé terelte őket.



Tizennégy évesen összebarátkoztak a szintén olasz származású, autószerelő-műhelyt üzemeltető Sergio Seggiolinival és Beppe Biaginival, akik zsebpénz kiegészítésként munkát adtak nekik.

A feladatuk többek között – noha jogosítványuk még nem is volt – a kuncsaftok járműveinek kipróbálásából állt.

A versenyzés iránti szerelmük 1956-ban csúcsosodott ki igazán, amikor a család a pennsylvaniai Nazarethbe költözött.

A városka mellett ott terpeszkedett ugyanis egy rövid ovál, Aldóék pedig rögtön agyalni is kezdtek azon, hogy a szülői tiltás ellenére miként vessék bele magukat a profi szintű versenyzésbe.

1959-ben végül szert tettek egy szinte már totálkáros állapotban lévő, 1948-as Hudson Hornetre. Az autón éjt nappallá téve dolgoztak, aminek eredményeként hamarosan nem csak működőképes, de egyenesen pályára alkalmas is lett.

A testvérek pénzfeldobással döntötték el, hogy ki versenyezzen vele először. A szerencse Aldónak kedvezett, aki rögtön meg is nyerte nem csak a kvalifikációs, de a főfutamot is.

Aldo és Mario Andretti 2019-ben (credit: Penske Entertainment/IMS)

Az elkövetkezendő hónapokban felváltva ültek a volán mögött számos győzelmet aratva.

Év végén azonban egy verseny során Aldo életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett, de sikerült teljesen felépülnie és vissza is térhetett a pályára.



Az elkövetkezendő évtized során az ikrek folyamatosan rótták a köröket az USA különböző vonalvezetésein, ugyanakkor csak egyetlen egyszer szerepeltek egyazon futam mezőnyében. Az 1967-es, Oswego Speedwayen lebonyolított viadalt végül Mario nyerte, míg Aldo műszaki hiba miatt csak a tizedikként zárt.

Két évvel később az Indianapolis 500 első sorának tagjaként is pózolhatott, igaz, nem a saját jogán.

Történt ugyanis, hogy az ikonikus viadalra nevezett Mario az egyik edzésen balesetbe keveredett, aminek következtében égési sérüléseket szenvedett az arcán.

Ennek ellenére sikerült bekvalifikálnia autóját az első sorba, az ezt követő tradicionális fotózáson azonban a sebei miatt a rá megszólalásig hasonlított Aldo helyettesítette.

Mario megnyerte a versenyt, Aldo élete viszont néhány hónappal később, egy, az iowai Des Moines-ben rendezett IMCA sprint futamon örökké megváltozott.

A férfi önhibáján kívül, pont a bátyjától kapott autóval bukott, aminek következtében nem kevesebb, mint tizennégy csont tört el az arcában.

A helyreállító műtétek miatt a Marióval való hasonlóságuk elhalványult. A történtek után a későbbi legenda arra is megkérte, hogy hagyjon fel a sportággal, amire Aldo végül rábólintott.

“Soha nem tettük fel magunknak a kérdést, hogy mi lesz, ha nem jön ki a lépés a pályán” – nyilatkozta Mario az Indy Monthlynak.

“Amikor viszont megláttam Aldót a baleset után, arra kértem, ígérje meg nekem, hogy most rögtön abbahagyja.”

Aldo nem titkolta, nagyon nehéz volt számára meghozni ezt a döntést.

Egy 1973-as, IndyStarnak adott interjújában így fogalmazott:

“Hihetetlenül büszke vagyok Marióra, de néha ebbe egy kis irigység is vegyül. Úgy érzem, az életem nem teljesedett ki igazán.”

A pályákon kívül Aldo üzletemberként próbált érvényesülni. Autóalkatrészeket és versenyabroncsokat forgalmazó vállalkozása nagy sikerrel működött, 1986-ban pedig megalapította az Andretti Machine & Engineering Companyt.

Magánéletét tekintve végig hűséges maradt középiskolai szerelméhez, Corkyhoz, akivel öt gyermeket neveltek fel: Carolynt, Markot, Mary Jo-t, Adamet és a szintén autóversenyzőként érvényesült, de 2020 januárjában daganatos betegség következtében elhunyt Johnt.



Aldo – akit Mario sokszor egyszerűen csak a “bűntársának” nevezett – tizenegy hónappal később követte fiát.







Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy