NASCAR: A valaha mért legnagyobb erejű balesetet átélt Ware méltatja a Next Gent

Az őszi időszak legnagyobb botrányát robbantotta ki a NASCAR Cupban idén debütált Next Gen, miután két pilóta is agyrázkódás miatt partvonalra került baleset miatt.

Alex Bowman viszonylag olcsón megúszta, miután neki „csak” öt versenyt kellett kihagynia – ezzel együtt búcsút mondhatott a playoffnak is -, Kurt Busch azonban kénytelen lett pontot tenni a teljes szezonos karrierjére.

A gép az előző generációs modellhez képest nagyságrendekkel merevebb kasztnival rendelkezik, a két versenyző pedig pont a leggyengébb területnek számító hátsó résszel kapta el a falat.

A tervek szerint a NASCAR jövőre minden egyes csapatnak ingyenesen biztosítja az új, frissített elemeket, amitől azt remélik, hogy hatékonyabban nyeli el az ütközések energiáját.

Érthető módon a széria teljes közössége – különösen Busch és Bowman sérülése után – félelemmel ült be a Next Genbe. Ráadásul az év végéhez közeledve már nem nagyon akadt olyan tagja a mezőnynek, aki ne tapasztalta volna meg saját bőrén, mennyire extrém módon fájdalmasak még a legkisebb csattanások is ebben az autóban.

Egy pilóta viszont csak pozitívan tudott nyilatkozni a gépről, miután biztos abban, hogy a hatodik generációs elődjében sokkal rosszabbul végződött volna a saját balesete.

A Rick Ware Racingnek vezető Cody Ware a szeptember végén rendezett, texasi forduló 167. körében csapódott a 4-es kanyar külső falának, majd onnan visszacsúszva, nagy erővel eltalálta a pitlane oldalát is.

A 26 éves versenyzőnél az első vizsgálatok ínszalagsérülést és zúzódásokat tártak csak fel, az alaposabb tesztek azonban kimutatták, hogy impaktált törést is szenvedett a jobb bokáján.

A soron következő, talladegai futamon elindult, az utána lévő, charlotte-i rovalt viszont kihagyta, mivel ez a pálya rendkívüli igénybe vette volna a lábait.

Ware balesete kapcsán a NASCAR elárulta, hogy az autón elhelyezett szenzorok a legmagasabb, frontális ütközéskor fellépett erőhatásokat mérték a rendszer 2011-es bevezetése óta.

Konkrét számadatokat nem tettek közzé, a Stewart-Haas Racing 4-es számú, Kevin Harvick által vezetett Fordjának crew chiefje, Rodney Childers azonban szó szerint úgy fogalmazott, hogy az érték láttán majdnem elhányta magát.

„Határozottan kemény időszak volt” – nyilatkozta Ware a RACER-nek.

„Kurt nem versenyzett, Bowmannek szintén ki kellett szállnia Texas után és én is a középpontba kerültem, noha az enyém egy teljesen eltérő eset volt. Mindenki más az autó hátsó részének merevségével küzdött, hogy milyen hatással van a fejre.

Az én balesetem viszont a hatodik és ötödik generációs autóval, sőt még sportautóval is borzalmas lett volna. Amikor frontálisan vágódsz a falnak, akkor minden esetben problémáid lesznek.”

A Next Gennel kapcsolatos biztonsági gondok a tervezésre vezethetőek vissza, aminek folyamata során az olyan horrorisztikus baleseteket tartották szem előtt, mint amilyen Ryan Newmané volt a 2020-as Daytona 500-on.

Sikerrel is jártak, hiszen nagy erejű bukások során az autó valóban jobban megvédi a benne ülőt. Ezzel szemben viszont a sokkal gyakoribb, alacsonyabb intenzitású kontaktok esetén már képtelen elnyelni a felszabaduló energiákat, így az szinte teljes mértékben a versenyző testére összpontosul.

Nem meglepő, hogy a rendkívül magas G-erőkkel járt bukása után Ware csak méltatni tudta a Next Gent.

Elmondása szerint biztos abban, hogy ha a korábbi autóban történik meg, akkor nem ússza meg agyrázkódás, vagy még súlyosabb sérülés nélkül.

„Az, hogy hét nappal később már a volán mögött ültem megmutatja az autó tartósságát. Ezt a gépet az erőteljes ütközésekre tervezték, mint amilyen az enyém volt. Talladegán mankóval jártam és szenvedtem, de ettől még képes voltam részt venni a futamon. Ha a baleset a Gen 6-szel történik, akkor ez lehet nem történt volna meg.

Voltak már csúnya baleseteim kevésbé biztonságos autókban amik után eléggé kába és zavart voltam, most viszont rögtön átmentem az agyrázkódás-teszten. Ismétlem, csak a saját tapasztalataimból indulok ki, de boldog vagyok.

A világot jelenti számomra, hogy be tudtam fejezni a szezont és készülhetek a következő évre. Nagyon nehéz volt kihagyni a [charlotte-i] versenyt, ugyanakkor egy áldásként fogom fel, hogy végig tudtuk csinálni az idényt a szponzoraimmal és a csapattal.”