Bowman elárulta, milyen problémákat okozott számára a texasi agyrázkódása

Öt hét kényszerpihenő után végre visszatérhet a volán mögé Alex Bowman.

A Hendrick Motorsport pilótája a NASCAR Cup november 6-ai szezonzáró, egyben bajnokavató versenyén csatlakozhat újra a mezőnyhöz, amit nem csak a hazai pályájának számító Phoenix Racewayen rendeznek, de egyben ekkor fog utoljára együtt dolgozni crew chiefjével, Greg Ivesszal is.

Bár a Martinsville Speedwayen még nem versenyzett, Bowman azonban sérülése óta először tette tiszteletét a széria paddockjában, emellett pedig egy rövid sajtótájékoztatóra is sort kerített.

A 29 éves pilóta szeptember végén, a Texas Motor Speedwayen kapta el a falat, ráadásul a hírhedten merev kasztnijú Next Gen leggyengébb pontjának számító hátsó résszel.

Az ütközés nem volt nagy, de ahhoz pont elég, hogy az ütközések energiáját megfelelően elnyelni képtelen autóban agyrázkódást kapjon.

Bár már a baleset után sem volt jól, de ennek ellenére mégis befejezte a futamot.

„Nem könnyű úgy a pályán lenni, hogy nem versenyzek” – nyilatkozta Martinsville-en Bowman.

„Az viszont klassz, hogy ismét itt lehetek a csapattal és láthatom a rajongók támogatását. Nagyon keményen kellett dolgoznom azért, hogy most itt ülhessek. Rendkívül nehéz volt a felépülési folyamat. Minden nap már reggel hattól edzettem. Fontos volt, hogy legyen egy célom. Ha nincs esélyem arra, hogy még idén visszatérjek, akkor valószínűleg nem hajtottam volna annyira a dolgokat.

Mindennél jobban motivált, hogy vezethessek Phoenixen. Ez az utolsó versenyem Greggel, nem szerettem volna, hogy úgy váljanak el az útjaink, mint Texasban. A holtszezont sem akartam így tölteni, vissza kellett ülnöm az autóba. […] Nem volt valami szórakoztató a partvonalon lenni. Egész életemben csak versenyeztem, ezért furcsa volt, hogy valami mást csinálok hétvégenként.”

Bowman felidézte a balesetet követő napjait is.

„Hétfőn nem voltam valami nagyszerűen, de nem tudtam beazonosítani, hogy mi lehet a baj. Általában egy ilyen forró verseny után eleve pocsékul van az ember a dehidratáció és hasonlók miatt.

Kedden már remekül voltam, vezettem három körön át a sprint caromat is egy Ally-megállapodás [Jimmie Johnson tesztje – a szerk.] miatt. Jól éreztem magam, minden oké volt. A szerdám viszont irtó elfoglaltan alakult, a nap közepére pedig nagyon rosszul lettem. Ekkor már sejtettem mi a probléma, ezért felkerestem az orvosaim.”

A vizsgálatok végül megerősítették az agyrázkódás tényét.

„Érdekes módon egyetlen klasszikus, erre a sérülésre jellemző tünetem sem volt. Nem tapasztaltam olyanokat, amikről a karrierem során másoktól hallottam, mint például émelygés. Nekem hatalmas nyomás volt a szemeimben, majdnem olyan érzés volt, mint amikor az orrmelléküregek nagyon el vannak tomődve. Emellett erős szinuszos fejfájással is küzdöttem.

A szemnyomás volt viszont a legkomolyabb. Annak alapján amit az orvosok mondtak, az agyrázkódás a test leggyengébb pontjára hat. Nekem voltak gondjaim a szememmel, bár a látásommal nincs probléma, de határozottan ez a gyengepontom. Ezért ebből tartott a legtovább felépülni.”

Elmondása szerint számos kollégájával állt kapcsolatban, köztük Kevin Harvickkal, a fejsérülések terén sajnos saját tapasztalatai miatt már szakértőnek számító Dale Earnhardt Jr.-ral, valamint az idei, poconói balesete után a teljes szezonos karrierjét is befejezni kényszerült Kurt Buschsal.

Most viszont már Bowman teljesen egészségesnek érzi magát, sőt.

„Száz százalékos vagyok. Az utóbb két hétben keményebben edzettem, mint valaha. Most már jobb formában vagyok, mint a texasi baleset előtt.”