IndyCar: Herta alig látott futam közben, mert a haja belelógott a szemébe
Igen, jól olvastad a cikk címét.
Pontosan ez történt.
Az IndyCar vasárnapi, torontói futamát Colton Herta a pole-ból rajtolva végül a másodikként zárta Scott Dixon mögött.
A hajrában ráadásul ez a pozíciója is veszélyben forgott, miután a több push-to-passből gazdálkodó Felix Rosenqvist keményen támadta őt.
Végül az Andrettiéket szolgáló amerikai sikeresen maga mögött tudta tartani mclarens kollégáját, bezsebelve ezzel idei második dobogós helyét a májusi, indianapolisi road-futamon aratott győzelme után.
Herta a versenyt követő sajtótájékoztatón elárulta, hogy még egy extra nehezítő tényezővel is szembesült a hajrá (lol szójáték) során.
„Nem igazán láttam sokat, mivel elszakadt a tűzálló maszkom” – vallotta be, amikor a Rosenqvisttel való csatájáról faggatták.
Herta elárulta, hogy egy ponton már muszáj volt a sisakrostélya szélére fókuszálnia, mivel a tincsei elől teljesen blokkolták a látómezejét. Emiatt kénytelen volt jóval hamarabb fékezni a kanyar bejáratánál is.
„Az összes hajam előrebukott az arcomba, pont a szemeim elé. Nem tudom, hogyan történt, még soha nem tapasztaltam ilyet és nem is hallottam hasonlóról. Fogalmam sincs, hogy jól vettem-e fel, vagy valamilyen hiba volt rajta elhasználódás miatt, amit nem vettünk észre. Egy biztos, innentől fogva már minden alkalommal vadonatújat fogok viselni.”
Arra a kérdésre, hogy talán megejthetne egy hajvágást, a 22 éves kaliforniai így válaszolt:
„Az szintén megoldaná a dolgot, de nem fog megtörténni.”
A hajgumi, vagy fejpánt használatának javaslatát szintén elutasítja:
„Inkább akkor levágatom a hajam és felrakok egy pepi-parókát, vagy hasonlót, nem tudom” – mondta nevetve.
Nem ez volt idén az első alkalom, hogy korlátozott látással versenyzett.
Június közepén, Road Americán törmelék ment a szemébe, de még így is sikerült ötödikként célba érnie.
KAPCSOLÓDÓ:
>>>>>Történelmi győzelemmel feledtette Dixon a CGR botrányos hetét Torontóban
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough