Jimmie Johnson: Nem érdekelnek a kritikák
A 2022-es IndyCar-szezon újabb fordulópontot jelent Jimmie Johnson karrierjében, lévén immár teljes munkaidős versenyzőként fogja róni a köröket a pályákon.
A hétszeres NASCAR Cup-bajnok tavaly még csak részidős, road/street programot teljesített a szériában, inkább kevesebb, mint több sikerrel, legjobb eredményeként két tizenhetedik befutót felmutatva Laguna Secán és Long Beachen.
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy Johnson ezt megelőzően soha nem mérette meg magát open-wheel autókkal, így a totális ismeretlennek vágott neki, ráadásul rögtön a szakág egyik legmagasabban jegyzett bajnokságában.
Ennek ellenére kritikák tömkelege zúdult a 46 éves pilótára, mondván csak töltelék a mezőnyben. Egyesek pedig egyenesen odáig mentek, hogy az eddigi illusztris pályafutását csúfolja meg az IndyCarban mutatott küszködésével.
Johnsonról – aki saját elmondása szerint 50 éves koráig is maradna a szériában – azonban leperegnek ezek.
„Sokan azt mondják, hogy már nem vagyok többé alkalmas az autóversenyzésre” – nyilatkozta az IndyCar.com-nak a Chip Ganassi Racing pilótája.
„Szerencsére ennyi év tapasztalat után már vastag bőr van a képemen a kritikákat illetően. Őszintén megmondom, hogy nem érdekelnek. Viccelődtem is arról a barátaimmal, hogy kiakadt a ‘leszarom-mérőm’. Az IndyCarban való versenyzés már nem másokról, csakis saját magamról szól. Annyira szabadnak érzem magam! Fura is, mivel olyan, mintha a újra tinédzser lennék, amikor csak azért versenyeztem, mert azt akartam. Most ismét úgy csinálom, ahogyan nekem tetszik.”
Johnson tisztában van vele, hogy ez a szabadság nagyon keveseknek adatik meg.
„Ezt próbálom is érzékeltetni. Azért vagyok az IndyCarban mert itt akarok lenni. Mert a versenyzés az, amit szeretek csinálni. Természetesen jól is akarok teljesíteni. Meglátjuk, hogy mi lesz idén. Ez egy óriási kihívás és nem is gondoltam volna, hogy mennyire különbözik a NASCAR-tól. Egy biztos, abból a szimpla okból vagyok itt, mert minden pillanatát imádom.”
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough