Kövesd a pénzt – Miért üresek a NASCAR-futamok lelátói?
Múlt hétvégén a Forma-1 nagyon csúnyán elverte a NASCAR-t.
A világbajnoki sorozat texasi és a Cup Series kansasi versenyének helyszíni nézőszáma ellentmondást nem tűrően ordította a különbséget.
A COTA-n három nap alatt bő 400.000 ember jelent meg, ebből 160.000-en voltak kint magán a futamon. A NASCAR királykategóriájának konkrét adatait nem hozták nyilvánosságra, a foghíjas lelátókat látva viszont nyilvánvaló volt, hogy az F1 számainak csak a töredékét tudták produkálni.
Többen azzal próbálták menteni a helyzetet, hogy a Forma-1 – amely a Drive to Survive révén óriási népszerűséget vívott ki az USA-ban – két év után először tette tiszteletét az országban, míg a NASCAR szezononként 36 pontozásos futamot bonyolít le az országban. Ebből adódóan nem volt kérdés, hogy a kuriózumnak számító F1 fogja nyerni a hétvégét.
A gond ezzel annyi, hogy nem egyedi esetről van szó.
A Cup-futamok jegyeladási mutatói – néhány kivételtől eltekintve – mélyrepülésben vannak.
Denny Hamlin még a kansasi verseny előtt magát a NASCAR-t tette felelőssé ezért, mondván lényegében semmit nem tesznek a versenyek promóciójáért.
A bajt viszont tetézi, hogy a szervezet mellett maguk a pályák sem fordítanak figyelmet a reklámra.
Még úgy sem, hogy idén már számos helyszínen engedélyezett a lelátók teljes megnyitása, ami nem kis dolog a 2020-as, zömében zárt kapus szezon után.
„Van egy jó barátom, akivel már több, mint tíz éve ismerjük egymást” – nyilatkozta az NBC-nek Kyle Busch.
„Pár napja azt mondta nekem, hogy ‘Hat percre lakom a Texas Motor Speedwaytől és fogalmam sem volt arról, hogy ti ott versenyeztetek’.”
A TMS-fiaskó után Hamlin megbeszélést kezdeményezett a NASCAR elnökével, Steve Phelps-szel.
„Szerdán szót ejtettünk pár dologról” – magyarázta a háromszoros Daytona 500 győztes.
„Ő is látta, mi volt Texasban és hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Különösen annak fényében, mekkora bevételhez jutnak a pályák.”
A Joe Gibbs Racing pilótája – aki egyben a 23XI Racing társtulajdonosa – szerint a létesítmények túlságosan nagy szeletet hasítanak a tévés bevételekből. Ebből adódóan nem is igazán érdekli őket a jegyekből származó, jóval kisebb összeg.
„Nagy dolognak kellene lennie annak, amikor futamot rendezünk. A pályák viszont nem törik össze magukat, ha promócióról van szó. Szerintem szinte teljesen el is engedték ezt, mivel a helyi nézőszám csak apró részét képezi a bevételeiknek.”
Az IndyCarral szemben – ahol a futamok helyszínei csak a jegyeladásokra támaszkodhatnak – a NASCAR pályái vaskos részesedésnek örülhetnek a televíziós közvetítésekből.
A koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben például a Dover International Speedway 4.9 millió dollárt tett zsebre a belépők révén és 34.2 milliót a tévés szerződés által.
A NASCAR a televíziós csomagban foglalt összeg 65%-át adja a pályáknak, 25%-ot a csapatok kapnak meg pénzdíjak képében, a maradék 10% pedig a szervezetnél marad.
Cserébe viszont elvárják, hogy a versenyeken meglegyen egy minimum nézőszám. Ez szerződésenként változó, de általában a kapacitás 65-70%-áról van szó.
Az alulteljesítő helyszínek felett a pandémiára való tekintettel szemet hunytak az elmúlt másfél év során, de minden jel arra utal, hogy ez nem sokáig marad így.
A NASCAR egyik alelnöke, Ben Kennedy a minap el is hintette, hogy tervben van a negatív mutatókkal bíró létesítmények felülvizsgálata, amelyeket a közeljövőben más – pl. utcai – vonalvezetésekre cserélhetnek le.
Az ideiglenes pályák megjelenése egy ideje már téma a szervezetnél, ami rengeteg rajongónak nem tetszik.
Hasonló a helyzet az IndyCarban is, ahol folyamatosan oválokat követelnek a szurkolók. A probléma viszont az, hogy a helyi nézettség a béka feneke alatt van ezeken a pályákon, míg az utcai futamhétvégéken több százezres tömeg is megjelenik.
A megfelelő promóció mellett ugyanis ezek egyfajta turisztikai eseménynek is minősülnek a szervezők szemében koncertekkel, vásárokkal, egyéb kiegészítő rendezvényekkel, amelyek révén az autósportot kedvelők mellett számos egyéb érdeklődési kört is le tudnak fedni.
Ha nem is ekkora volumenűen, de hasonlót oválokon is meg lehetne persze csinálni. Itt viszont ismét eljutottunk az origóhoz, nevezetesen a pályák érdektelenségéhez.
Ráadásként ott van a versenyzők és rajongók közötti interakció kérdése is.
A NASCAR-ban a járvány kezdete óta minimálisra csökkent a két fél közötti kapcsolat. Nincsenek közönségtalálkozók és még autogramhoz jutni is felér egy csodával.
A szervezet továbbra is limitálja a paddockban megjelenő vendégek számát is, amit azzal indokolnak, hogy nagyon alacsony a beoltottak aránya a paddockban.
Ez viszont nem magyarázat arra, hogy még virtuálisan is alig rendeznek akár olyan egyszerű programokat, mint mondjuk egy kérdezz-felelek.
Nem véletlenül emelte ki Hamlin fő problémaként, hogy a Cup hétvégéi csak úgy néznek ki: „Elmegyünk a pályára, versenyzünk, aztán hazamegyünk.”
A versenyzők többségének persze nem tetszik, hogy el vannak vágva a rajongóktól.
„Régen a versenyek sokkal inkább szóltak a rendezvény-hangulatról” – véli Brad Keselowski, aki jövőre már a Roush Fenway Racing pilótája, egyben társtulajdonosa lesz.
„Úgy érezhettük magunkat, mintha egy vásár közepén lennénk. Ma már nem ez a helyzet. Az én fő bajom az olyan egyszerű dolgokkal van, mint a rajongókkal történő kapcsolattartás. Nagyon jó lenne többet találkozni velük. Ugyanakkor ha ezt szeretném csinálni, akkor fizetnem kellene. Miért kell pénzt áldozni arra, hogy a rajongókkal legyek? Totálisan abszurd. Ha egy versenyhétvégén szervezni akarok egy saját közönségtalálkozót, vagy csak le akarom parkolni a merchandise-standot és autogramot osztani, akkor máris jönnek a pálya tisztviselői és azt mondják: „Oké, ez 20.000 dollárba kerül.” Erre én: ‘Nem, a rajongókért csinálom’, mire ők: ‘Nem, 20.000 dollárt kérünk érte, vagyis inkább 40.000-et’. Ennek nincs semmi értelme.”
Ez a jelenség nem egyedi, példának okáért hasonló szisztéma szerint működik a World of Outlaws is.
A dirt-szakág csúcsán azonban szervezetileg vannak szabályozva a csapatok és pilóták saját rendezvényei, szuvenireladásai. A különbség az, hogy a teljes szezonos gárdák teljesen ingyen tehetik mindezt meg és csak a beugró alakulatoknak kell fizetni. Ezzel a WoO azt szeretné elkerülni, hogy egyes csapattulajdonosok ne csak a termékeladásokra menjenek a futamok népszerűségét kihasználva.
A NASCAR jelenleg a nagy megújulásra törekszik. Idén már minden eddiginél több versenyt rendeztek roadokon, terítéken vannak a már említett utcai pályák, jövőre érkezik az új generációs autó a Cupba, 51 év után ismét lesz stadionfutam, a távolabbi tervek között pedig USA-n kívüli fordulók is szerepelnek.
Visszakanyarodva a múlt vasárnaphoz, a kansasi Cup-verseny 2.105 millió nézőt ültetett a készülékek elé a kábeles NBCSN-en, a szombati másodosztályú Xfinity-futam 1.306 milliót az országos NBC-n, míg az F1 Amerikai Nagydíja 1.225 milliót a szintén országos lefedettségű ABC-n.
„Úgy tűnik, hogy a Forma-1, legalábbis az USA-ban, sokkal nagyobb érdeklődést vált ki helyszínileg, mint a tévében” – folytatta Keselowski.
„A NASCAR ennek pont az ellentéte, többen nézik a közvetítést, mint ahányan személyesen kimennek. Húsz évvel ezelőtt még itt a fordítottja volt a jellemző. Most a tévés pénzek után próbálnak futni, mivel az sokkal, de sokkal több a helyszíniből származónál. Ebből a szempontból kétségkívül az F1 előtt járunk itt az Államokban. Ugyanakkor nem látom okát annak, hogy miért ne lehetnénk mindkét fronton jók. Van elég okos ember a sportunkban, akik könnyedén meg tudnák ezt oldani, ha eléggé motiváltak lennének hozzá, de jelen pillanatban nem ez a helyzet. Ha ez megváltozna, akkor elérhetnénk arra a szintre, hogy nem csak a tévében, de a helyszínen is hozhatnánk a kellő számokat. Most viszont nem tartunk itt. Meglátjuk, mi fog történni. Erre nem nekünk, versenyzőknek kell válaszolni, hanem azoknak, akik irányítják a sportunkat és megvan a kellő hatalmuk hozzá.”
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough