Bűntudat, depresszió és reményteli jövő – Sage Karam újraindítaná IndyCar-karrierjét

Bűntudat, depresszió és reményteli jövő – Sage Karam újraindítaná IndyCar-karrierjét
credit:IndyCar Media

Bűntudat, depresszió és reményteli jövő – Sage Karam újraindítaná IndyCar-karrierjét


Helio Castroneves győzelme révén akkora szenzációval zárult a 105. Indianapolis 500, hogy az összes versenyző és csapat teljesítménye háttérbe szorult.

Márpedig a brazil sikerén kívül is akadtak komoly sztorik az ötszáz mérföld végén. Közéjük tartozik Sage Karam befutója is.

A Dreyer & Reinbold Racing pilótájának idei éve a fent és lent pillanatok váltakozásával telik.

Kora tavasszal a csapat elvesztette hű szponzorát, így olybá’ tűnt, hogy nem tudnak ott lenni Indianapolisban. Karam ekkor biztos volt abban, hogy vége a versenyzői karrierjének, ezért nem volt rest “civil” álláshirdetésekre jelentkezni.




hirdetés


A DRR-nak végül azonban sikerült új támogatókat szerezni, beadták nevezésüket a versenyre, az edzéseken pedig problémamentesen szerepeltek.

Jött viszont a kvalifikáció, ahol csak az utolsó pillanatban, a Bump Dayen tudták beverekedni magukat a 33 fős mezőnybe.

Maga a futam viszont újabb pozitív fordulatot hozott és Karam a harmincegyedik helyről indulva a hetedikként látta meg a kockás zászlót, eddigi pályafutása legjobb Indy 500-as eredményét hozva.

Az érzelmek hullámvasútját éltem meg” – nyilatkozta a 26 éves pilóta a RACER-nek.



“Egy ponton már úgy voltam vele, hogy ez az év vagy sikert hoz nekem, vagy teljesen tönkre fog tenni. Ha jól szerepelek, akkor újra láthatom a hitet Dennis [Reinbold] szemében, még akkor is ha tudtam, ő sosem vesztette el ezt. Visszaadhatom a hitet a szerelőknek, mérnököknek és mindenkinek, aki a csapat része. Hatalmas volt a nyomás. Egyetlen fordulót teljesítünk és hihetetlen privilégiumnak érzem, hogy képesek vagyunk itt lenni minden évben tudva, hogy ez a világ legnagyobb versenye. Egy nap alatt megváltoztathatja az életed. Én nem nyertem, de mindent egybevéve mégis olyan érzés, mintha győztem volna.”

credit:IndyCar Media

Karam 2014-ben, a DRR-rel teljesítette legelső IndyCar-futamát, méghozzá az azévi Indy 500-on. Kilencedik helye révén rögtön kikiáltották a jövő nagy reménységének, a dolgok azonban pontosan ellenkező irányt bettek.

A még mindig nagyon fiatal pennsylvaniai 2015-ben rendelkezett egyedül teljes szezonos szerződéssel még a Chip Ganassi Racingnél. Az idény során azonban olyan sok balesete volt, hogy a gárda “büntetésből” a torontói versenyen még parkolópályára is helyezte.

A DRR-rel való kapcsolata a következő szezonban indult újra, a részidős programot futó gárda pedig a mai napig számít rá.

“Már attól elöntenek az érzelmek, ha csak beszélek róla. Dennis Reinbold az egyik legőszintébb, legjobb ember, akivel valaha találkoztam. A versenyzés világában nem sűrűn futsz össze ilyenekkel. Ez a srác jobban hitt bennem és sokkal tovább, mint szinte bárki. Követtem el hibákat, tudom. Összetörtem pár autót akkor, amikor éppen jó helyen voltunk. Játszi könnyedséggel kirúghatott volna, hogy valaki mást szerződtessen helyettem. Valami oknál fogva viszont mindig is úgy érezte, megvannak a képességeim ahhoz, hogy megcélozzuk a victory lane-t. Nem tudom eléggé megköszönni neki, hogy végig pozitív maradt és továbbra is hajlandó volt velem dolgozni.”

Karam számára rendkívül fontos, hogy olyan közegben lehet, ahol mentálisan is jól érzi magát. A mellékállásban fotómodellként és édesapja mellett középiskolai birkózó segédezdőként is dolgozó versenyző hosszú ideig szorult pszichiáterre, mivel csak nehezen tudta feldolgozni, hogy közvetetten köze volt Justin Wilson halálához.

Mint ismeretes, a 2015-ös, poconói futamon Sage falazott, ennek következtében szakadt le az autójáról az az orrkúp, ami végül a végzetes ütést mérte a brit pilóta fejére.

A karrierje körüli, folyamatos kérdőjelek pedig szintén nem tettek jót a lelkivilágának.

“[A 105. Indy 500-on szerzett eredmény] igazi csapatmunka volt. Ahogyan már mondtam, az a hit, amit ezek a srácok irántam tanúsítanak, az, hogy kitartottak mellettem…. Sosem fogom elfelejteni. Dennis Reinbold olyan, mintha a második apám lenne. Kiváltságosnak és büszkének érzem magam, hogy egy DRR-autót vezethetek. Az álmom nyilván az, hogy teljes szezonos legyek az IndyCarban. Ez az egyetlen dolog, amit csinálni akarok. Az IndyCar nélkül nem is tudom, milyen élet lenne nekem való. Minden tőlem telhetőt megteszek és remélem, hogy ez az első lépés a visszatéréshez.”





Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy