Gyász: Legyőzte betegsége a kétszeres Daytona 24-győztes versenyzőt

Gyász: Legyőzte betegsége a kétszeres Daytona 24-győztes versenyzőt
credit: racingsportscars.com
Gyász: Legyőzte betegsége a kétszeres Daytona 24-győztes versenyzőt

Két évtizeden át tartó küzdelem után végleg legyűrte súlyos betegsége John Paul Jr.-t

A kétszeres Daytona 24-győztes versenyzőnél 2001-ben diagnosztizáltak Huntington-kórt, aminek következtében kénytelen volt végleg szögre akasztani a sisakját.

Az elmúlt húsz évben Paul hősiesen harcolt az örökletes, neurodegeneratív betegség ellen, ami korábban már elragadta a nagymamáját, édesanyját, nagynénjét és nővérét is.

A folyamatosan súlyosbodó, mentális és fizikai tünetegyüttes ellenére az ex-pilóta a legutolsó pillanatig próbált pozitív maradni.



hirdetés



hirdetés


A 2018-ban megjelent, ’50/50 – A bajnok autóversenyző John Paul Jr. története és az ő harca a Huntington-kórral’ című, a motorsport-újságíró Sylvia Wilkonson által írt könyvben így fogalmazott:

“Egyetlen dolgot kell megtennem. Régen úgy gondoltom, hogy ez az Indy 500 megnyerése. Most viszont már tudom, hogy a Huntingtont kell megállítanom.”

Emberfeletti erőfeszítése ellenére azonban 2020. december 29-én végül a betegség győzedelmeskedett felette. 60 éves volt.

Paul tinédzserként kezdett versenyezni. Pályafutását azonban folyamatosan beárnyékolta a családi háttere, egészen pontosan drogkereskedő édesapja.

Johnt 1979 -ben – pontosan abban az esztendőben, amikor első, profi futamát is teljesíthette – három év próbaidőre ítélték, miután ő is segédkezett a kábítószer terjesztésében.

Ironikus módon pontosan ennek lejártakor, 1982-ben robbant be a sportautózás világába is. Ebben a szezonban egyaránt megnyerte a Daytona 24-et, a sebringi 12 órást, továbbá övé lett az IMSA GT bajnoki címe is. Az ekkor 22 éves pilóta ráadásul ezen sikereket a családja tulajdonában állt JLP Racing színeiben aratta.

A következő idényben már az IndyCarban is teljes szezont futott. A szezonnyitó versenynek otthont adott Atlanta Motor Speedwayen rögtön a harmadik helyen zárt, két fordulóval később, Michiganben pedig egyenesen győzni tudott.

A fiatal tehetség viszont nem élvezhette felhőtlenül karrierje szárnyalását.

John Paul Sr. és John Paul Jr. az 1982-es Daytona 500 győzelmet ünnepli (credit: racingsportscars.com)

Apját hamarosan újra letartóztatták, miután rálőtt az ellene zajló szövetségi per egyik koronatanújára. Pechére azonban a férfi túlélte és már a kórházban vallomást tett.

Ennek eredményeként Paul Sr.-t gyilkossági kísérlet, adócsalás és drogkereskedelem miatt tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.

John eközben tovább rótta a köröket a pályán és párhuzamosan versenyzett sportautókkal, valamint open-wheel gépekkel. 1984-ben az összetett második helyén zárta a Le Mans-i 24 órást, 1997-ben pedig újra a Daytona 24 dobogójának tetején ünnepelhetett.

Az Indy 500-on azonban már inkább kevesebb, mint több siker koronázta erőfeszítéseit. Tizenötször nevezett, de ebből csak hétszer tudott bejutni a tradicionálisan harminchárom fős mezőnybe.

Legjobb eredményét 1998-ban érte el, amikor is harminckilenc körön át haladt az élen, végül pedig a hetedikként intették le a Team Pelfrey gépének volánja mögött.


hirdetés


1991-ben John még a NASCAR királykategóriájában, a Winston Cupban is megmérette magát. A Team Ireland 53-as Chevyjével Poconón a harminckettedik, Watkins Glenen pedig a tizenhatodik helyet érte el.

A Michigan International Speedwayen viszont – amely pályán első és egyetlen IndyCar-győzelmét aratta – már nem tudta kvalifikálni magát.

Saját bevallása szerint mindig is sejtette, hogy a családját megtizedelt Huntington-kór egy napon őt is el fogja érni.

Az első komolyabb jeleket 2001-ben, egy Corvette GT-1 teszten észlelte magán, miután a telemetria-adatok egyáltalán nem egyeztek azzal, amit ő érzett az autóban.

Az átfogó orvosi vizsgálatok minden kétséget kizáróan igazolták a Huntington jelenlétét.

Személyes jó barátja és egykori kollégája, Bobby Rahal így emlékezett róla:

“John Paul Jr.-t elragadta a Huntington-kór, amivel szemben oly’ hosszú időn át harcolt. Betegsége ellenére mindig is vidám és optimista volt, rengeteg barát vette őt körül egészen az utolsó időkig. John fantasztikus autóversenyző volt, akinek tehetsége és hozzáállása átragyogta az apja sötét múltja miatti felhőket. Mindig is úgy marad meg az emlékeinkben, mint egy lelkes, szórakoztató és erős ellenfél, legyen szó az Indy 500-ról, vagy a sportautókról. A célja az volt, hogy a tőle telhető legjobb legyen és ezt sikerült is megcsinálnia.”



hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy