Súlyos következményekkel járhat a zárt kapus Indianapolis 500

Roger Penske úgy nyilatkozott, hogy élete legnehezebb üzleti döntése volt rábólintani a 104. Indianapolis 500 zárt kapuk mögötti megrendezésére.

Az IndyCar, valamint az Indianapolis Motor Speedway még az eredetileg május végére szánt verseny elnapolásakor is úgy tervezte, hogy augusztusban képesek lehetnek a teltház előtti lebonyolításra.

A járványhelyzet alakulását figyelembe véve egy hónappal később viszont már csak 50%-os kapacitás mellett akarták megnyitni a lelátókat, amit július végén tovább redukáltak 25%-ra. A biztonságos körülmények érdekében egy több, mint 85 oldalas dokumentumban foglalták össze a rendkívül szigorú, a létesítményben tartózkodókra egyetemesen vonatkozó irányelveket.

Augusztus 4-én azonban robbant a bomba.

Az IMS és az IndyCar hivatalosan bejelentette, hogy a korábbi terveikkel ellentétben a járványra való tekintettel, zárt kapuk mögött bonyolítják le az ötszáz mérföles viadalt, valamint az ahhoz tartozó összes edzést plusz kvalifikációt.

Sőt, még az sem kizárt, hogy a szponzorok képviselőinek is ajtót mutatnak.

A döntés felkavarta az állóvizet.

A külső szemlélők számára még belegondolni is kiábrándító abba, hogy az ikonikus verseny a megszokott, több, mint háromszázezer rajongó morajlása nélkül, a külvilágtól elzárva, lehangolóan szürke környezetben zajlik majd le.

A teljes képet vizsgálva azonban ez a tény sokadrangúnak számít.

Az IMS, vele együtt pedig az IndyCar ugyanis jóval többet veszít ezzel, mint holmi diadalittas hangulat.

A bajnokság a koronavírus következtében máris rengeteg pénzre vethetett keresztet.

Az IndyCar az éves bevételének jelentős részét a versenyrendezési díjakból szerzi, az átalakított naptár következtében azonban idén már nem kevesebb, mint nyolc pályát vesztettek el.

Az NBC-vel kötött, televíziós szerződésük értelmében ráadásul minden körülmények között biztosítaniuk kell a minimus 14 futamos szezont. A múlt hét folyamán viszont váratlanul bejelentették, hogy a duplafordulóvá átalakított, Mid-Ohio-i hétvégét bizonytalan időpontra halasztották. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az IndyCar 2020-as idénye most csak 12 versenyt számlál.

A lexingtoni létesítménybe augusztus 8-9-re tervezett esemény elnapolásáról a helyi hatóságokkal való egyeztetés után döntöttek. Belső információk szerint azonban a valódi ok abban rejlett, hogy a versenyeket promóterként jegyző Green Savoree Race Promotions hallani sem akart arról, hogy a járvány miatt bezárják a kapukat a rajongók előtt.

Ez teljesen érthető, lévén Portland és Toronto képében máris két fontos fordulót vesztettek el idén, így a nézők nélküli Mid-Ohio egyet jelentett volna számukra a totális anyagi csőddel.

Az IndyCar jelen pillanatban hat pályát tudhat a 2020-as szezonjában. A kieső helyszínek ellensúlyozásaként ebből háromban duplafordulót rendeztek/rendeznek, az IMS pedig egyenesen négy futamnak ad otthont a július 4-én, a NASCAR-ral közösen lezajlott GMR Grand Prix, az augusztus 23-ai Indy 500, valamint az október 2-3-án esedékes Harvest Grand Prix formájában.

Az IMS-től nyilván nem folyik be versenyrendezési díj Penske-nek – lévén a pálya az övé -, így ilyen jellegű bevételre csak öt létesítménytől számíthat

Az igazi financiális atombombát azonban a nézők nélküli Indy 500 jelenti.

A pálya 2020-as bevétele lényegében a nullához konvergál. A kiadás viszont a tavaly megkezdett, átfogó renoválási munkálatok miatt eleve hatalmasra rúgott.

A GMR Grand Prix-t rajongók nélkül futották le, ez a kiesés viszont össze sem hasonlítható az üres nézőtér előtti Indy 500-ból származó veszteséggel.

Ezen rendezvény minden évben több, mint 320.000 embert vonz csak a verseny napján. Az ebből származó bevételek pedig nem csak a pálya, de az IndyCar szempontjából is létfontosságúnak számítanak.

Érzékeltetésként, hogy mekkora gazdasági hatásról van szó: a teli lelátók révén az IMS erre a pár órára Indiana második legnépesebb „városává” válik, 300 millió dollár feletti hasznot hozva Indianapolisnak, az államnak, a szériának és persze saját magának.

A befolyó pénz a széria szempontjából ráadásul komoly részét képezi nem csak a futam díjazásának, de többek között a teljes szezonos csapatok számára kiírt Leader’s Circle programnak is.

A csapatoknak pedig szükségük is van minden egyes centre, lévén ők a NASCAR-ral ellentétben még a tévés jogdíjakból sem részesülnek.

A koronavírus pedig máris megtette a hatását a kisebb alakulatok körében. Ennek köszönhetően nem látjuk például a Carlin második autóját a teljes szezonban, de említhetnénk még az 500-ra rendszeresen visszatérő Jonathan Byrd’s Racing idei távolmaradását is.

Egy héttel az edzések kezdete előtt pedig még mindig csak 31 versenyző/autó kombó szerepel a nevezési listán, úgyhogy – ha csak valami csoda nem történik – a Bump Day izgalmainak búcsút mondhatunk és már annak is örülhetünk, ha meglesz a tradicionálisan 33 fős rajtrács.

Persze lehet mondani, hogy mindez fair ár az emberéletekért cserébe.

Az IndyCar vezérigazgatója, Mark Miles elmondása szerint senki sem kényszerítette kívülről Penske-t a döntés meghozatalára.

Ezt az állítást viszont érdemes némi kételkedéssel fogadni, gondoljunk csak az IU Health közleményére, amit két nappal a nagy bejelentés előtt tettek közzé.

Indiana állam vezető egészségügyi szervezete ebben nyíltan arra kérte az IMS-t, hogy a terveikkel ellentétben ne engedjenek be nézőket.

A pálya ekkor még visszavágott, mondván az a bizonyos, bő 85 oldalas szabályzatuk a lehető legnagyobb biztonságot garantálja. Ráadásul az IMS-en – amelybe még a komplett Vatikán is beférne – gond nélkül szét lehet szórni a 25%-os kapacitással járó, kb. 80.000 embert.

Sőt, már kézzelfogható bizonyítékok vannak arra, hogy egy tömegeseményt is meg lehet rendezni járványkrízis kirobbanása nélkül.

Ott van példának a NASCAR Cup Series július 15-ei All-Star futama.

A 160.000 ember befogadására képes Bristol Motor Speedway lelátóin 32.000 néző foglalt helyet, ironikus módon pedig Tennessee állam egészgésügyi hatósága pont egy nappal az Indy 500 „bezárása” előtt jelentette be hivatalosan, hogy egyetlen, a rendezvényhez kapcsolódó megbetegedést sem regisztráltak.

Az NHRA – amely szintén több versenyhétvégét is rendezett már az utóbbi hetekben következmények nélkül – az IMS belejentése után néhány órával közölte, hogy ők a saját szabályzatukat követve nem változtatnak az augusztus 7-9-én, szintén Indianában rendezendő fordulójukon. A Speedwaytől kb. 6.5 mérföldre fekvő Lucas Oil Racewayen tárt karokkal várják a rajongókat.

Az IndyCar szempontjából különösen érdekes, hogy a fentebb említett, 85 oldalas szabályzatát a helyi és az állami egészségügyi hatóságokkal, valamint járványügyi szakértőkkel közösen hozták létre, valamennyi engedélyt megszerezve.

Jött azonban a non-profit IU Health közleménye, néhány nappal később pedig becsukódtak a kapuk a nézők előtt.

Az IndyCar már csak az egyetlen olyan, főkategóriásként jegyzett, négykerekű pályaverseny-sorozat, amelyben még – legalábbis elméletileg – nem ütötte fel a fejét a koronavírus.

Teljes mértékben érthető, hogy nem akarnak kockáztatni és egy esetlegesen növekvő betegségszám esetén bűnbakká válni.

Adja magát a kérdés, hogy mi lett a B-tervvel?

Roger Penske egészen pár héttel ezelőttig masszívan ragaszkodott ahhoz, hogy az Indy 500 vagy nézők előtt zajlik le, vagy pedig tovább halasztják októberre.

Ez a forgatókönyv azonban két okból is semmissé vált.

Miles szerint az NBC nem tudta beilleszteni az őszi műsortervébe a futam programját.

Emellett ráadásul azt sem lehet tudni, miként alakul addig a járvány. Akár az is előfordulhat, hogy sokkal rosszabb lesz a helyzet a mostaninál.

Tehát két opció maradt: vagy nézők nélkül indítják el az 500 programját, vagy törlik a futamot. Ez utóbbi pedig a lehető legszörnyűbb verzió lett volna.

Penske-ék a két rossz közül a kevésbé rosszat választották.

Mi pedig csak reménykedünk abban, hogy a zárt kapuk gazdasági hatásainak nem lesz katasztrofális következménye az IndyCarra nézve.