Életveszélybe sodorhatja a versenyzőket az IndyCar texasi visszatérése

Az NTT IndyCar Series június 6-án, a Texas Motor Speedwayen indítja útjára 2020-as szezonját.
A rajt közeledtével azonban egyre inkább erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a Genesys 300 nevű verseny a tökéletes katasztrófa receptjét rejtheti magában.
Normál körülmények között ez a futam a széria naptárának kilencedik fordulója lett volna, ebből a második oválpályás megmérettetés az Indianapolis 500 után.
A koronavírus azonban mindent felülírt, beleértve az IndyCar versenynaptárát is.
A járvány miatt beállt kényszerszünet következtében a széria autói júniusban nem kevesebb, mint nyolc és fél hónapnyi hiátus után hajthatnak újra, versenykörülmények között pályára.
A mezőny tagjainak többsége a 2019. szeptemberi szezonzáró óta egyáltalán nem mérette meg magát sehol, március közepétől pedig már tesztelésre sem volt lehetőség.
A NASCAR-ral ellentétben, ahol – a Coca-Cola 600-at leszámítva – jelenleg csak a futamokat tartják meg, az open-wheel széria Texasban rendezni fog egy kétórás szabadedzést, valamint kvalifikációt is.
A teljes programot azonban röpke tíz órába sűrítik be, ami nem csak a versenyzők számára kevés, de az autókon pontosan ezen a napon debütáló aeroscreen szempontjából is.
A cockpit védelmét szolgáló eszköz a holtszezon során túlesett már néhány teszten, a kollektív mezőny részvételével azonban oválpályán még egyáltalán nem próbálták ki.
Az eredeti tervek szerint erre április végén, az Indianapolis Motor Speedwayen került volna sor.
Ekkoriban még azt a vészforgatókönyvet sem zárták ki, hogy ha az aeroscreen oválos versenyszimulációban nem teljesít tökéletesen, akkor az Indy 500-on, majd Texasban is nélküle küldik pályára az autókat.
A korona azonban egy óriási piros x-szel semmissé tette nem csak az ováltesztet, de az 500 teljes Május Hónapját is. Ennek „hála” a mezőny tagjai úgy ülnek be autóikba június 6-án, hogy nincs tiszta képük arról, versenyszituációban mire számítsanak az aeroscreen mögött.
A katasztrófa mindebből adódóan szinte tálcán kínálja magát.
A berozsdásodott pilóták nyolc és fél hónap hiátus után, 350 km/h feletti tempóban fognak száguldani a másfél mérföldes oválon, miközben egy, az autó viselkedését nagyban megváltoztató – kollektív oválteszten viszont soha ki nem próbált – eszköz mögé lesznek szorítva.

„A legtöbb pilóta egyáltalán nem versenyzett tavaly szeptember óta” – nyilatkozta az NBCSN-en az Andretti Autosportot szolgáló James Hinchcliffe. „A Texas Motor Speedway képében az egyik legijesztőbb helyre megyünk… Ez egy nagyon nehéz pálya. Nem igazán hibázhatsz, ha pedig mégis megtörténik, akkor rendkívül magas árat fizethetsz érte.”
A kanadai veterán aggodalmát a TMS elnöke, Eddie Gossage is osztja.
„Az IndyCar-versenyzés nem egészen olyan, mint a kerékpározás, hogy hosszú kihagyás után csak úgy visszaülhetsz rá és máris minden megy a régiben” – magyarázta az üzletember a Fort Worth Star Telegramnak. „Nagy nyomás alatt állunk, mert rengeteg szempár fog ránk szegeződni, ami jó dolog. Ugyanakkor ez lesz a 2020-as IndyCar-szezon legelső futama, a pilóták pedig nagyon régen versenyeztek már, ami aggodalomra adhat okot. [Az edzés és a kvalifikáció révén] a rajt idején már lesz néhány mérföld bennük, ami fontos abból a szempontból, hogy leporolják magukat. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a rendelkezésre álló idő elég is lesz nekik. Kicsit aggaszt, hogy milyen versenyt fogunk látni, amikor ezek a srácok 355 km/h-val száguldani. Remélem egy picit azért óvatosak, visszafogottak lesznek.”
Gossage nem csak a puszta verseny okán alszik ezekben a napokban rosszabbul, hanem a vírus miatt is.
Az IndyCar és a TMS minden járványügyi előírásnak megfelelve, szigorú szabályok alapján rendezi meg a futamot. A kockázati faktort azonban – lévén több, mint 900 ember lesz jelen a pályán – nem lehet teljes bizonyossággal nullára redukálni.
„A verseny végeztével csak azt akarom, hogy mindenki egészséges legyen” – szögezte le Gossage. „Nem szeretném, hogy bárki is azt mondja: ‘Elmentem Texasba és beteg lettem‘”.

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough