Elhunyt a balhés szakember, aki az IndyCarba juttatta Tony Stewartot
Hatvannyolc esztendős korában, agyvérzések sorozatát követően elhunyt Larry Curry.
Curry a hetvenes években kezdett szerelőként dolgozni az akkor még a USAC égisze alá tartozott IndyCarban.
Az évtizedek során – mialatt az amerikai open-wheel kétszer is két részre szakadt – a szakember több csapatnál megfordult különböző pozíciókban. A legnagyobb hírnevet viszont azzal vívta ki, hogy 1996-ban sikerült rábeszélnie John Menardot arra, hogy szakítson elveivel, miszerint újoncokat nem szerződtet és adjon egy esélyt a dirt pályák világában ekkor már igazi sztárnak számított Tony Stewartnak.
A többi már történelem. Smoke az 1996-97-es IRL-szezon bajnoka lett, emellett pedig rögtön elsőre a pole-ból indulhatott az Indy 500-on. Ez utóbbihoz viszont egy tragédia kellett. Az első rajt
helyet eredetileg megszerzett Scott Brayton az egyik edzésen halálos balesetet szenvedett, ami után a pole a kvalifikáción második leggyorsabb Stewartra szállt.
A Smoke-kal való siker képet azonban árnyalja, hogy ezt követően Curry számára a Team Menardnál már jóval dicstelenebb periódus jött, miután kiderült, hogy több, mint másfél millió dollárt sikkasztott el a gárdánál eltöltött évei alatt.
Az ellene szóló bizonyítékok láttán Curry bűnösnek vallotta magát, a 2001-2002 közötti időszakot pedig egy szövetségi börtönben volt kénytelen eltölteni. Szabadulása után azonban jött Tony George, aki felkérte őt, hogy vezesse a feleségével, Laurával és a színész Patrick Dempsey-vel közösen létrehozott Vision Racinget.
Ezt a pozíciót Curry 2008 májusáig látta el, amikor napvilágra került, hogy tudomása volt arról, hogy a szezonnyitó homesteadi hétvégén illegális elemekkel felszerelve küldték pályára az Ed Carpenter, valamint AJ Foyt IV által vezetett autókat.
A versenygépek természetesen rögtön megbuktak a technikai ellenőrzésen, elveszítve ezzel a második és harmadik rajthelyüket, hamarosan pedig az is bizonyítást nyert, hogy a csalást Curry engedélyével hajtották végre. Ebből adódóan George – aki az IndyCar vezérigazgatójaként nem engedhette meg magának azt, hogy pont az ő csapatát kapják rajta ilyen stikliken – azonnali hatállyal megköszönte a szakember addigi munkáját.
Larry-re hamarosan ismét rámosolygott a szerencse. A Dreyer & Reinbold Racing 2008 nyarán lecsapott rá és csapatmenedzserré megtéve a mérnöki oldal felvirágoztatást várta tőle. Legfőképpen anyagi okokból azonban ez a kapcsolat sem tartot túl sokáig és 2011-ben Curry távozott a csapattól, később pedig az AJ Foyt Racing 41-es gépének ügyeiért felelt.
Curry neve ezután a Buddy Lazier-hez fűződő Lazier Partners Racing 100. Indianapolis 500-ra vonatkozott programjának vezetése révén került a köztudatba. Az általuk indított 4-es számú Dallara-Chevy a verseny 1996-os győztesével, tehát magával Lazier-vel a volán mögött a 32. rajthelyet csípte el és végül műszaki hiba miatt csak száz kört teljesítve a 30.-ként zárt.
2017-ben aztán Curry újra belevetette magát a munkába és Mike Hardinggal közösen tető alá hozta a Harding Racinget, amelyben csapatmenedzseri poszot töltötte be.
Curry egészségi állapota azonban az elmúlt években folyamatosan romlott, ezért egyre kevesebbet tudott dolgozni.
Május 8-án elszenvedte a legutolsó stroke-ját, ami végzetesnek bizonyult.
Felesége és fia gyászolja.
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough
