Alonso szerint szó sem volt Honda-vétóról

Február elején robbant a bomba, miszerint a Honda ármánykodásának köszönhetően hiúsult meg Fernando Alonso Indy 500-as programja az Andretti Autosporttal.
A sztori heteken át teljes fordulatszámon pörgött a nemzetközi médiában, miközben a legfőbb érintettek egyetlen szót sem kívántak hozzáfűzni.
A csendet végül Michael Andretti törte meg azt követően, hogy bejelentette, James Hinchcliffe kapja meg az eredetileg Alonsónak szánt 29-es Dallara-Hondát Indianapolisban.
A csapatvezető ekkor már vehemensen tagadta a híreket, mondván a japán gyártónak az égvilágon semmi köze nem volt a spanyollal való megállapodás kútba eséséhez.
Hat nappal később az is hivatalos megerősítést nyert, hogy Alonso az Arrow McLaren SP #66 Dallara-Chevyjével veselkedik neki az Indy 500-nak, emellett pedig további versenyeken való indulása sincs kizárva a szériában.
A Honda-botrányra vonatkozó kérdéseket ekkor már a 38 éves sztár sem kerülhette el, amelyekre Andrettihez hasonlóan tagadással reagált.
„Én is olvastam ezt az újságokban és nagyon meglepett. Beszélgettem erről Michaellel [Andretti] is, mert mindkettőnket meglepetésként ért. Amikor tárgyalsz egy csapattal, akkor azt kizárólag velük folytatod le, nem pedig a partnereikkel, vagy hasonlókkal. Nekik amúgy sincs hatalmuk az ilyen dolgok felett. Nekem nincs semmi problémám a Hondával és ahogyan tudom, nekik sem velem. Mondjuk ezt a kérdést inkább feléjük kellene intézni, de én biztos vagyok benne, hogy minden rendben van.”
Alonso megerősítette, hogy néhány hete még Andrettiékhez tartott, de végül meggondolta magát.
„Arra számítottam, hogy [a szerződés véglegesítésével] megvárjuk a Dakar végét. A verseny után azonban már úgy láttam, hogy a McLaren megerősödött, új emberek érkeztek a csapathoz és…nem is tudom, egy kicsit feléjük kezdtem húzni. Azt is tudtam, hogy a Chevy nyerte az elmúlt két Indyt. Én tavaly az ő motorjukkal vezettem itt, felső kategóriásak, talán egy kis előnyük is van [a rivális Hondával szemben], tehát ezt is számításba vettem.”
A döntés meghozatalában továbbá az Andretti Autosport nagy flottájának ténye is szerepet játszott.
Az AA nem kevesebb, mint hat autót indít saját jogán az Indy 500-on, ehhez pedig még hozzájön a Meyer Shank Racing gépe is, amelynek versenyeztetéséhez technikai partnerként járulnak hozzá.
Ezzel szemben a McLaren csak három nevezést ad le Indianapolisra: a két teljes szezonos Dallara-Chevyt Patricio O’Warddal (#5) és Oliver Askew-val (#7), valamint az Alonso által vezetendő 66-ost.
Alonso úgy véli, túlzottan sok autó indítása mellett egy csapatnál könnyen kaotikussá válhatnak a dolgok, ugyanakkor a másik véglet, vagyis az egy géppel nevező gárdák helyzete sem ideális.
A McLaren három fős flottája viszont pontosan az arany középút.
„Tavaly egyautós csapatként indultunk, ami nagy büntetés volt számunkra. Jó pár problémánk volt, nem úgy haladtunk a teszteken, ahogyan szerettünk volna és nyilvánvalóan kevés információ állt rendelkezésünkre. Idén, immár három autóval viszont még akkor is rengeteget tudsz tanulni, ha épp rossz napod van. Emellett ez a gárda [még Schmidt Peterson Motorsports néven – a szerk.] egyáltalán nem új, hosszú, hosszú évek óta versenyez az IndyCarban. Ez egy olyan projekt, ami már régóta létezett.”

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough