A Király vs. Fred, a kacsa – Avagy a versenypályák legbizarrabb, rajongói túlkapásai

A Király vs. Fred, a kacsa – Avagy a versenypályák legbizarrabb, rajongói túlkapásai

Először is jöjjön pár kérdés, így mindjárt a legelején: te mit tennél meg a kedvenc sportolódért, csapatodért? 

A Király vs. Fred, a kacsa – Avagy a versenypályák legbizarrabb, rajongói túlkapásai

Hajlandó lennél komoly pénzekért úgynevezett merchandise-okat rendelni akár külföldről is, hogy aztán a szurkolásod tárgyának arcképével díszített csészéből ihasd a reggeli kávét, vagy a csapatod logójával fémjelzett sapkában mehess még aludni is? Fizetnél súlyos százezreket azért, hogy élőben láthass egy-egy sporteseményt, akár több száz/ezer kilométernyi utazás árán is? Olyannyira hű vagy a kedvencedhez, hogy érzelmeidet egy tetoválás formájában egy életre magadra varratnád?

Egy biztos, a rajongói kultúra sokféle, kezdve a legenyhébbnek számító, csak a tévés közvetítéseket felületesen szemlélőkkel egészen a hardcore vonalat képviselőkig, akik még a Kaszással való, elkerülhetetlen találkozást is kedvenc sportjuk körítésében képzelik el.

Ez utóbbiak halmazáról korábban már született egy külön cikk így az alábbiakban kizárólag az élőkre fókuszálva vesszük górcső alá az amerikai autóversenyzés világának hadszínterén tevékenykedő szurkolók igencsak sajátos megmozdulásait.

A Király, azaz Richard Petty mindig is híres volt arról, hogy soha nem mondott nemet egyetlen rajongó kérésére sem.

Ennek révén, legalábbis ha hihetünk a hétszeres NASCAR-bajnok szponzora, az olajban utazó STP egykori PR-igazgatójának Harvey Duck-nak, 1992-es visszavonulásáig több, mint 1 millió autogramot osztott ki, ami – ha a neve mellett a minden alkalommal odabiggyesztett autószámára vonatkozó No. 43-at is figyelembe vesszük – több, mint 4 millió leírt szót takart. Ezen szám az eltelt több, mint negyed évszázad során nagy valószínűséggel megduplázódott, hiszen a Király, immár élő legenda státuszban, de továbbra is rendületlenül adja kézjegyét mindenre, amit csak csodálói eléje tesznek.

king.png

Richard Petty-től még George W. Bush is kért egy aláírást

 

“Nem hiszik el, néhány ember mire nem képes egyetlen autogramért” – nyilatkozta Petty 1992-ben a Daily Press-nek. “Emlékszem, egy hölgy Texasban fogta magát és szó nélkül, semmitől sem zavartatva besétált az öltözőmbe, amikor épp a zuhany alatt álltam. Rezzenéstelen arccal elhúzta a függönyt és elém tolta a versenyhétvége hivatalos programfüzetét, valamint egy tollat. Mit tehettem volna? Aláírtam, ő megköszönte, sok szerencsét kívánt, majd elsétált.”

Az egyik legemlékezetesebb eset azonban kétségkívül egy kacsa (nem, nem Harvey-ra gondolunk) főszereplésével zajlott le. Történt ugyanis, hogy 1991-ben, a raleigh-i állami vásáron egy rajongó egy élő, lélegző, hápogó szárnyasra kérte Petty szignóját. A férfi a helyi kisállat símogató tulajdonosa volt és úgy érezte, a napja csak úgy lehet teljes, ha – kvázi összekötve a munkáját a hobbijával, vagyis a NASCAR-ral – ráveszi bálványát arra, hogy kézjegyével megtisztelje a többszörös díjnyertes, egyébként Fred névre hallgatott kacsa tollszerkezetét.

Petty nem tudta visszautasítani a kérést és körülményesen ugyan, de dedikálta az állatot.

A meglepetésekről Matt Kenseth is tudna mesélni.

A NASCAR Cup 2007-es, Watkins Glenen rendezett versenyének piros zászlós periódusa alatt egy rajongó átugrott a pálya melletti szalagkorláton és egyenesen az autójában várakozó Kenseth felé vette az irányt. A már nem túl szomjas fiatalember nem teketóriázott, jobb oldalt bedugta a sapkáját egy tollal együtt  és azon melegében neki is szegezte a kérdést a meglepett pilótának: “Aláírnád ezt nekem?”. Kenseth hirtelenjében csak annyit mondott, hogy “Egy kicsit elfoglalt vagyok most…”. A szurkoló még győzködte egy picit, majd az érkező biztonságiakat látva feladta és elrohant, de később utolérte a törvény keze és egy másik autó hátsó ülésén találta magát.

Ismert jelenségnek számít, hogy a végletekig elkötelezett rajongók kedvenceik után nevezik el a tulajdon gyermekeiket is. Danica Patrick 2005-ös, indianapolisi berobbanása előtt például a versenyzőnő szláv eredetű keresztneve még az első ezer között sem volt az Egyesült Államokban adott leánynevek listáján. Ez azonban Patrick sztárrá válása után villámgyorsan megváltozott, olyannyira, hogy a ‘Danica’ 2006-ban már a 300 legnépszerűbb név között szerepelt.

Kevin Harvick egy szurkolójának azonban még erre is sikerült rátennie egy lapáttal.

“Egyszer egy nő a gyermeke születési anyakönyvi kivonatára kérte az aláírásomat, mondván az egész családja nekem szurkol, így természetesen a kisfiút is az én tiszteletemre keresztelték a Kevin névre.” 

Furán hangzik, de elég gyakori autogramfelületnek számít a haj nélküli szurkolók tulajdon koponyája is.

“Milliószor megkérdezték már tőlem, hogy mi volt a legfurább dolog, amit aláírtam és én mindig azt válaszolom, hogy az izzadt, kopasz fej” – mondta az SI-nek Mark Martin. “Sok-sok izzadt kopasz fej, pedig ez nem igazán működik. Higgyék el, a filctoll nem fog a vizes felületen. Próbáltam már eleget, de nem megy.”

Az IndyCarban is megfordult, de inkább a NASCAR-ból ismert JJ Yeley-t is megtapasztalta, hogy egyesek mennyire a tökélyre tudják fejleszteni rajongásuk kifejezését.

“Egy dirt pályás futam előtt belefutottam egy srácba, akinek a karjára az egyik balesetem képe volt tetoválva, pont az a pillanat amikor épp összetöröm az autót. Ez alá kérte az aláírásomat, majd fogta magát és rohant is a szalonba, hogy azt is megörökíttesse.”

A testrészek szignózását azonban (kivéve ha művégtagokról van szó) több versenyző elutasítja, aminek köszönhetően ügyesen elkerülik az olyan kínos helyzeteket, mint amiben az alábbi két képen látható AJ Allmendingernek és Danica Patrick-nek is része volt.

auto.png

Ricky Stenhouse Jr. számára saját bevallása szerint az alábbi képen látható billentyűzet bizonyult a valaha volt legfurcsább aláírandó tárgynak.

És, hogy miért pont erre kért valaki autogramot? Nos, a szóban forgó rajongó a Redditen úgy magyarázta, az utolsó pillanatban értesült arról, hogy kedvenc versenyzője épp az őt is foglalkoztató cég irodaházában tartózkodik megbeszélésen.

Emberünk semmiképpen nem akarta elszalasztani a lehetőséget, miután minden álma az volt, hogy legyen egy eredeti Stenhouse Jr. aláírása. Felmarkolta tehát az első, szilárd felülettel bíró dolgot, ami a keze ügyébe került – vagyis a saját klaviatúráját – és rohant bálványához.

Külön felhívnám a figyelmet a HTML nyelv egyik alaptézisére “Ne felejtsd el lezárni a tageket!”, amelyet Ricky fontos extraként firkantott rá az immár megnövekedett értékű billentyűzetre.

ssr.jpg

A Team Penske kétszoros IndyCar-bajnokának, Josef Newgardennek is akadt néhány ‘WTF’ momentuma:

“Kértek már tőlem autogramot szendvicsekre, sőt még egy bélszínrolóra is.”

A rajongásnak azonban megvan az árnyékos oldala is, mivel a motorsportok sem kerülik el az idióták önjelölt kommandóját.

Ismert eset, amikor 2007-ben Jeff Gordon megnyerte a  Subway Fresh Fit 500-at Phoenixben, s ezzel a sorrendben akkor 76. győzelmével utolérte a néhai Dale Earnhardot az örökranglistán.

Gordon természetesen nem feledkezett el a 2001-es Daytona 500-on, tragikus körülmények között elhunyt legendáról,  ez azonban nem hatotta meg az Earnhardt rajongókat, akik – miközben a győztes mély tisztelettel beszélt hősükről – üdítősdobozokkal dobálták. 

Gordon az esetet követően alig több, mint egy héttel ismét az Earnhardt B-közép kereszttüzébe került, mégpedig Talladegán, ahol ismét ő láthatta meg elsőként a kockás zászlót, ezzel pedig a 77. diadalának örülhetett pályafutása során.

Az Earnhardt rajongók viszont már korántsem voltak boldogok, hogy Jeff túlszárnyalta győzelmek számában hősüket, ezért ismét repültek a sörösdobozok, meg tulajdonképpen minden, ami a kezük ügyébe akadt. Az eset következtében tizennégy embert tartóztattak le és egy életre kitiltották őket Talladegáról.

Nem kell azonban a versenypályákig menni, hogy kissé megborult elméjű drukkereket találjunk, akik olykor az egészséges határértéknél komolyabban veszik imádott sportjukat.

2009. júniusában egy New Jersey-ben élő férfinak például azért kellett bíróság elé állnia, mert hidegvérrel megölte a család kedvenc madarát.

Az Asbury Park Press című lap beszámolója szerint a 67 esztendős Dennis Zeglint olyannyira felidegesítette, hogy az afrikai törpepapagáj rikácsolása miatt nem tudja felhőtlenül élvezni Tony Stewarték versenyét, hogy fogta a 9 mm-es pisztolyát és fejbe lőtte a szerencsétlen állatot.

A hangra Zeglin felesége rögtön a helyiségbe rohant, ahol már a döglött madár látványa fogadta. Az asszony ezt követően telefont ragadott és maga hívta rá a rendőrséget a józanságtól már igencsak távol álló Dennisre. Az állami bíróság végül száz órányi, állatvédő szervezetnél elvégzendő közmunkára ítélte Zeglint, továbbá ezer dollár pénzbüntetést szabtak ki rá, és kötelezően részt kellett vennie alkoholproblémákkal küzdők számára szervezett tanácsadásokon.

Van, akinek mindennél fontosabb a kedvenc sportja, tényleg, szó szerint mindennél, még a saját életénél is.

A virginiai Mike Wright azt vallja, már az anyaméhben NASCAR rajongó volt. A stock-car versenyzés szeretete családi örökségnek számít náluk, olyannyira, hogy a szülei is az egyik pálya lelátóján ismerkedtek meg.

A kamionsofőrként dolgozó Mike – aki elmondása szerint nem emlékszik arra, mikor fordult elő utoljára, hogy kihagyott volna egy futamot – amikor csak teheti, a helyszínen szurkol a mezőnynek, ha pedig éppen úton van, akkor a járműve vezetőfülkéjében biztosan ott bömböl rádiós közvetítés.

Nem csoda, hogy külön fejezetet kapott a NASCAR újságíró Andrew Giangola ‘The Weekend Starts on Wednesday’ című könyvében is.

Ebben ő maga meséli el többek között azt a sztorit is, ami néhány évvel korábban történt vele Darlingtonban.

Mike egy motelben töltötte az éjszakát, amikor megszólalt a riasztó. A környéken kiterjedt gázszivárgást észleltek, ezért mindenkinek azonnali hatállyal el kellett hagynia az épületet. Emberünk azonban csak nem jött ki a szobájából, még akkor sem, amikor már rendőrök és tűzoltók verték az ajtatját, mindössze annyit reagált, hogy pár pillanatra van még szüksége. Ebből arra következtettek, hogy biztosan magára kap valamit, egyúttal összeszedi az értékeit, így volt is nagy meglepetés, amikor előbukkant, továbbra is csak egy szál alsónadrágban, kezében papírfecnivel, ami, mint kiderült, a másnapi Cup futamra szóló belépőjét takarta.

“Teljesen kétségbe estem, mert nem találtam a NASCAR jegyemet” – magyarázta később Mike. “Új cuccokat tudok venni a Wal-Martban, de másik jegyet már sehol sem.”

Örülhet azonban, hogy nem történt robbanás, lévén akkor a ruhák és a belépő lett volna a legkisebb gondja.

davidw.png

David Wilsont túlzott NASCAR imádata juttatta rendőrkézre

 

Az indianapolisi rendőrség is tudna mesélni, pláne az Indy 500 programsorozatának, vagyis közismert nevén a Május Hónapnak idején.

Az Emlékezet Napjának hétvégéje nagy esemény az amerikai motorsport-rajongók számára, lévén tradicionálisan ekkor kerül megrendezésre az Indianapolis 500, valamint a NASCAR Cup charlotte-i Coca-Cola 600-a.

Rajongók millióihoz hasonlóan az indianai Johnson megyében élő, 57 éves David Wilson és élettársa is tűkön ülve várta a nagy vasárnapot. Az egyetlen gond csak az volt, hogy a pár tagjai finoman szólva sem ugyanazért a versenyért rajongtak.

Kora délután az asszony elmélyülten figyelte az Indianapolis 500 eseményeit, miközben David a konyhában főzött. Eddig még minden idilli, a helyzet azonban 180 fokos fordulatot vett, miután a férfi megjegyezte: “Az IndyCar egy rakás sz*rt nem ér”, majd nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel, egyre inkább belelovallva magát a dologba tovább szapulta a szériát, ezzel párhuzamosan az egekig magasztalva a NASCAR-t.

Több sem kellett a nőnek, aki szintén nem túl finom stílusban előadta a saját lesújtó véleményét a stock-car versenyzésről, közölve, hogy az IndyCarnak a nyomába sem érnek.

David ekkor bekattant, nekirontott és fojtogatni kezdte.

Az asszonynak sikerült kiszabadulnia, a telefonhoz rohant és azonnal hívta a 911-et, a férfi viszont kikapta a kezéből a készüléket, beleordította, hogy “Itt minden rendben”, majd lecsapta a kagylót.

A diszpécser természetesen járőröket küldött a pár lakcímére.

Wilson tagadta a fizikai bántalmazást, és azt állította, hogy a kifakadása csak a versenynap miatti felfokozott idegállapotának volt köszönhető. David ugyanakkor azt is kijelentette, elege van abból, hogy az élettársa nem hajlandó kivenni a részét a házimunkából.

Wilsont végül családon belüli erőszak gyanújával letartóztatták.


 

 

képek: NASCAR, IMS, Fox, Reddit