A NASCAR debütáló futama jobb volt, mint egy hollywoodi road movie

A NASCAR debütáló futama jobb volt, mint egy hollywoodi road movie

A versenyző, aki lopott üzemanyaggal akart elrajtolni, lovas nyereg, mint biztonsági felszerelés, autóstoppos kisgyerekek, egy feledékeny szeszcsempész és egy saját családja által magára hagyott legenda. Volt itt minden, mint a búcsúban.

A NASCAR debütáló futama jobb volt, mint egy hollywoodi road movie

A NASCAR történetének első, hivatalos jegyzett versenyét 1949. június 19-én bonyolították le az észak-karolinai Charlotte Speedway-en. A negyedmérföldes dirt ovál egykori területe ma már csak két autópálya elválasztását szolgálja Charlotte városának reptere közelében, ami felettébb méltatlan sors annak fényében, hogy itt született meg az amerikai professzionális autósport legnépszerűbb bajnoksága.

A mai Monster Energy NASCAR Cup Series ősének számító Strictly Stock Series pontosan azt jelentette, amire a neve is utal: szériaautók versengése, amelyeken a résztvevők csak minimális változtatásokat eszközölhettek, mint például az ajtók lezárása és a biztonsági övek beszerelése. Ez utóbbi ráadásul a kezdeti években nem is számított kötelezőnek, de azok a versenyzők sem kerítettek nagy feneket neki, akik saját testi épségüket szem előtt tartva mégis éltek a megoldással. A legtöbben ugyanis biztonsági öv gyanánt katonai boltokból beszerzett hámot használtak, sőt, néhányan egyenesen a saját derékszíjukkal kötözték oda magukat az üléshez.

Az első, charlotte-i futamra összesen harminchárom nevezés érkezett, köztük egy bizonyos Archie Smith-ével.

A húszéves, dentoni fiatalember a helyi rádióban hallott az új stock-car szervezet, vagyis a NASCAR által indítandó versenyről, és rögtön úgy érezte, neki bizony ott a helye a mezőnyben.

A gond csak annyi volt, hogy Archie nem volt éppen eleresztve anyagilag.

“A nevezési díj 25 dollár volt, nekem viszont messze nem volt annyi pénzem” – emlékezett vissza egy későbbi interjújában Smith. “75 centes órabérrel dolgoztam, apu pedig hallani sem akart arról, hogy kisegítsen. Végül azonban olyan kitartóan könyörögtem neki, hogy megenyhült és inkább kölcsönadta nekem a szükséges összeget, csak hagyjam már őt békén.”

Archie a saját autójával indult el Charlotte-ra, leragasztotta a fényszórókat, az ajtókat egy bőrövekkel rögzítette, biztonsági öv gyanánt pedig egy kiszuperált lovas nyereg szíjait használta fel.

Mielőtt azonban megérkezett volna a pályára, még tett egy kis kitérőt annak érdekében, hogy bebiztosítsa magát üzemanyag terén is.

“Okosabb akartam lenni mindenkinél, úgyhogy elmentem a közeli repülőtérre és a kiszolgáló személyzet járművei számára tárolt üzemanyagtartályból először teletankoltam a kocsimat, majd elkezdtem megtöltögetni a kannákat is, amiket direkt ezért vittem magammal. Naná, hogy észrevettek az ottani alkalmazottak és rögtön rám is támadtak, hogy mégis mi a fenét csinálok én ott. Ekkor elmondtam, hogy versenyezni készülök és természetesen kifizetek mindent. Nem is lett más választásom, mivel túlerőben voltak.”

Smith végül a hatodikként ért célba, NASCAR-karrierje azonban kérészéletűnek bizonyult. Charlotte után még elindult a három hónappal később rendezett Martinsville-i viadalon is, ahol a tizedikként intették le, ezt követően azonban anyagi okokból végleg fel kellett adnia a versenyzést.

lee_1.jpg
A NASCAR történetének első összetört autója: Lee Petty #38 Buick-ja (1949, Charlotte Speedway) – credit: NASCAR

Természetesen nem csak a versenyzők szereztek tudomást a NASCAR első futamáról. Egy ekkor mindössze tízéves fiút úgy felvillanyozott az esemény híre, hogy fogta magát és tanítási időben, engedély nélkül távozott az iskolából, majd gyalogosan elindult az autópálya felé, ahonnan aztán stoppolva jutott el a Charlotte Speedway-re (az már más kérdés, hogy milyen sofőrök vettek fel és fuvaroztak el egy magányos gyereket).

Ezt a kisfiút egyébként Howard Wheelernek hívták, aki később felvette az apja által használt Humpy becenevet, a motorsport történelemkönyvébe pedig a Charlotte Motor Speedway (nem összetévesztendő a Charlotte Speedway-jel!) legendás elnökeként vonult be.

Smith mellett a charlotte-i futamra tartott még egy bizonyos Lee Petty is. A majdani háromszoros bajnok nem egyedül vágott neki az útnak, hanem vitte magával népes családját – köztük 12 éves fiát, vagyis a majdani ‘Királyt’, Richardot – és szintén szép számú baráti körét is.

A Petty-brancs autókonvojának egyike az a jármű volt, amellyel Lee a versenyen is elindult, így duplán is fájó ponttá vált számára, amikor a futam kellős közepén egy mély keréknyomra hajtva óriásit bukott a családi Buickkal.

Ebből adódóan ugyanis Lee-nek nem csak idő előtt fel kellett adnia a küzdelmet, de még napokon át Charlotte-ban is rekedt, amíg újra működőképes állapotba nem hozták az autót.

A társaság női tagjai ugyanis kerek-perec kijelentették, hogy márpedig ők nem hajlandóak tovább maradni és azonnal hazamennek. Szíve szerint Petty is velük tartott volna, csak éppen neki már nem maradt hely egyik kocsiban sem. A kis Richard eleinte szolidaritást vállalt és apja mellett maradt, de néhány óra elteltével ő is inkább lelépett és autóstoppal hazafelé vette az irányt.

És, hogy ki nyerte magát a 200 körös versenyt? A kockás zászlót elsőként Glenn Dunnaway látta meg, utólag azonban diszkvalifikálták. Az amerikai – mint a stock-car világában akkoriban ténykedők többsége – szeszcsempészettel kereste meg a kenyérre valót, a szajrét pedig ugyanazzal a Forddal terítette, mint amivel Charlotte-on is elrajtolt.

Dunnaway még két nappal a futam előtt is “dolgozott”, a nagy sietségben pedig elfelejtette, hogy a járművén számos olyan, a sebesség fokozására irányuló módosítást is végrehajtottak, amit a NASCAR egyértelműen tiltott.

A gép persze lebukott a verseny utáni technikai ellenőrzésen, Glennt pedig azonnal ki is zárták.

A győzelem ezáltal a másodikként célba ért Jim Roperre szállt át, aki egyébiránt korábban egy képregényújságból értesült a futam megrendezésének híréről.

Lee Petty pedig máris elmondhatta magáról, hogy bevonult a történelembe, hiszen azzal, hogy a futam 107. körében leamortizálta a családi Buick-ot ő lett az első versenyző a NASCAR-ban, aki futam közben autót tört.


hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy