IndyCar 2019 - Új seriff kerestetik -

Az IndyCar oválpályákért rajongó szubkultúrája dörzsölheti a tenyerét, ugyanis az előttünk álló hétvégén újra a balkanyaroké lesz a főszerep.

A június 8-án, szombaton (az időeltolódás révén kis hazánkban már 9-én, vasárnap hajnalban) rendezendő DXC Technology 600 az idei év kilencedik megmérettetése lesz egyben, ami azt jelenti, hogy máris belépünk a szezon második félidejébe.

Ne is szaporítsuk tovább a szót, inkább lássuk a versennyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A versenyhétvége hivatalos elnevezése: DXC Technology 600

Hol: Fort Worth, Texas

Mikor: helyi idő szerint 2018. június 6-8. (a pontos menetrend magyar idő szerint a poszt végén található)

Pálya: Texas Motor Speedway

Pálya hossza: 1,455 mérföld

FUN FACT: A NASCAR a pályák hosszát a külső faltól befelé, 15 lábnyi (4.572 m) távolságra méri le, míg az IndyCar az FIA-szabványt követve a középvonal alapján határozza meg. Ez az oka például annak, hogy a Texas Motor Speedway-t a stock-car szervezet 1.5, az open-wheelesek viszont már csak 1.455 mérföldesként tartják számon.

Körök száma: 248

Versenytáv: 357,12 mérföld

Betétkategóriák: NASCAR Camping World Truck Series, Stadium Super Trucks

Pályatérkép:

Amiért különleges: villanyfényes körülmények között rendezik

2018-as győztes: Scott Dixon (Chip Ganassi Racing)

2018-as pole: Josef Newgarden (Team Penske)

Egykörös kvalifikációs rekord: Charlie Kimball – 222.747 mph (2017. június 9.)

Kétkörös kvalifikációs rekord: Charlie Kimball – 222.556 mph (2017. június 9.)

Az első IndyCar futam a TMS-en: 1997

– A hétvégi DXC Technology 600 a 31. IndyCar verseny lesz ezen a pályán, miután 1998-2004 között két futamot is rendeztek egy évben, 2011-ben pedig duplafordulós hétvégének adott otthont.

Twitter: @TXMotorSpeedway @IndyCar, #DXC600, #IndyCar

Hivatalos honlap: www.TexasMotorSpeedway.com

A verseny amerikai tévés közvetítése: NBCSN

SPOTTER GUIDE:

VÁLTOZÁS: Max Chilton a minap hivatalosan bejelentette, hogy már nem kíván részt venni a szezon hátralévő oválfutamain. A brit pilóta helyét a Carlin #59 Dallara-Chevyjének volánja mögött Texasban Conor Daly veszi át.

Egy kis történelem: 2001-ben a CART naptárában is helyet kapott a TMS, a végkifejlet azonban nem kimondottan a várakozásoknak megfelelően alakult, miután kiderült, hogy a pálya szó szerint káros a versenyzők egészségére.

A kicsivel kevesebb, mint másfél mérföldes aszfaltcsíkra a CART az IRL sikerét szem előtt tartva érkezett, azonban arról az aprócska tényről megfeledkezett az akkori vezetőség, hogy az ő gépeik gyorsabbak és másabb felépítésűek voltak, mint a rivális széria járművei (egyes számítások szerint a CART akkori autói akár 450 kmh -s sebességet is képesek lettek volna elérni, ha lett volna olyan gumi, ami bírja ezt az extrém terhelést).

A versenyhétvége folyamán mind több és több pilóta panaszkodott fejfájásra és szédülésre, aminek az oka a hatalmas, 370 kmh-t meghaladó sebesség következtében kialakult, kiugróan magas gravitációs erőben volt keresendő. A teljes kör folyamán 4 G körüli erőhatást kellett elviselniük, ami a kanyarokban egészen 5,5 G-re emelkedett, jelentősen túlmutatva az orvosilag engedélyezett határértéken (5 G körül az emberek már kezdik elveszteni az eszméletüket, nem véletlenül viselnek a vadászpilóták speciális G ruhát).

A végül eltörölt verseny teljes sztoriját az alábbi linken ismerheted meg:

>>>>> Texasi hattyúdal

Newgarden mondhatni olcsón, kulcscsonttöréssel megúszta a 2016-os bukást

FUN FACTS:

– A 2019-es IndyCar szezon eddigi nyolc versenyén hat különböző győztest avattak: Newgarden (St. Petersburg, Detroit/1), Herta (COTA), Sato (Alabama), Rossi (Long Beach), Pagenaud (IndyCar GP és Indianapolis 500), Scott Dixon (Detroit/2)

– A DXC Technology 600 az idei szezon második oválfutama (az ötből). Az eddigi egyetlen, kizárólagosan balkanyarokat tartalmazó vonalvezetésen rendezett versenyt, vagyis a 103. Indy 500-at Simon Pagenaud húzta be a Team Penske nagy örömére.

– Újoncok a mezőnyben: Felix Rosenqvist, Marcus Ericsson, Santino Ferrucci és Colton Herta

– Az elmúlt hat texasi viadalból háromszor Power indulhatott a pole-ból (2013, 2014, 2015).

– További pilóták, akik ezen a pályán már rajtelsőnek mondhatták magukat: Scott Dixon (2008), Charlie Kimball (2017) és Josef Newgarden (2018)

– 2011-ben duplafordulós formátumban bonyolították le a texasi hétvégét, amely második futamának rajtsorrendjét sorsolás útján döntötték el. Az első pozíciót Tony Kanaan nyerte meg, de természetesen ez nem számít valódi pole-nak.

Rahal és Hinchcliffe a TMS történetének legszorosabb befutóját produkálta 2016-ban

A TMS adott otthont minden idők leghosszabb piros zászlós periódusának:

A 2016-os forduló az IndyCar történetének egyik legfurcsább eseményeként vonult be a történelembe. A Fort Worth-ben elterülő Texas Motor Speedway kétmérföldes oválján eredetileg június második hétvégéjére kiírt versenyhétvége során konkrétan minden elromlott, ami csak elromolhatott. Az eredetileg június 11-ére, szombat esétre datált futamot az időjárás miatt első körben egy az egyben át kellett ütemezni másnapra, de a szerencse továbbra sem akart rámosolyogni a szériára. A zöld zászlót ekkor már megkapta a mezőny, a test-test elleni küzdelmek pedig az első körtől kezdve színesítették a versenyt. A 42. körben azonban minden borult – szó szerint -, köszönhetően a Conor Daly és Josef Newgarden részvételével történt horrorbalesetnek. A mezőny a pályát szegélyező SAFER fal javítási munkálatai miatt 29 körön át a pace car mögött voltak kénytelen haladni, a végső kegyelemdöfést pedig az újabb égi áldás érkezése mérte rájuk előidézve a piros zászló belengetését, amivel együtt nyilvánvalóvá vált, hogy a körülmények aznap már biztosan nem lesznek alkalmasak a folytatásra.

Az IndyCar és a TMS végül úgy döntött, hogy a futamból még hátralévő 177 kört augusztus 27-én bonyolítják le, amelyen azonban már értelemszerűen a kieső Daly és Newgarden nem vehetett részt.

Ennek megfelelően került sor a széria történetének leghosszabb piros zászlós periódusára – amely alatt többek között lebonyolítottak egy foci EB-t, egy Olimpiát és öt másik IndyCar-hétvégét is -, egyben pedig James Hinchcliffe rekordjára, aki így elmondhatta magáról, hogy bő két és fél hónapon állt ugyanazon verseny élén.

Az augusztus végén újraindított viadal aztán az utóbbi évek egyik legintenzívebb végkifejletét hozta, amelynek során a futamon addig egyetlen kört sem vezető Graham Rahal célfotóval győzte le a domináns Hinchcliffe-et:

A pálya Graham Rahal szemüvegén át:

– A Texas Motor Speedway lámpái elegendőek lennének 11 NFL stadion bevilágításához.

– Legsikeresebb IndyCar versenyző a TMS-en: Helio Castroneves (4 győzelem – 2004/2; 2006; 2009; 2013).

– Texasi győztesek a 2019-es mezőnyben: Tony Kanaan (2004/1) Scott Dixon (2008, 2015, 2018), Will Power (2011/2), Ed Carpenter (2014), Graham Rahal (2016), Will Power (2011/1, 2017),

– Hat versenyzőnek sikerült eddig rajt-cél győzelmet aratnia a TMS-en: Sam Hornish Jr. – 2001/2; Gil de Ferran – 2003/2; Castroneves – 2004/2,. Tomas Scheckter – 2005; Dixon – 2008; Ryan Briscoe- 2010.

– Hét alkalommal fordult elő, hogy a Fort Worth-i győztes a szezon végén a bajnoki címet is behúzta: Hornish (2001/2 és 2002/2), Kanaan (2004/1), Dixon (2008, 2015, 2018), Dario Franchitti (2011/1).

Az elmúlt hét texasi viadal összefoglalója:

2018 – Scott Dixon újabb lépést tett a halhatatlanság felé
2017 – Texasban egy kicsit mindenkinek elgurult a gyógyszere
2016 – A verseny, ami után ismét imába foglaltam az IndyCar nevét
2015 – Fort Worth behódolt Dixonnak
2014 – Ed Carpenter nyerte az álmosító Firestone 600-at
2013 – Castroneves simán nyert Texasban
2012 – Justin Wilson bevette Texast