Scott Dixon győzelmét hozta az IndyCar detroiti flúgos futama

Látványos incidenseket, izgalmas csatákat és hamvaiból feltámadó pilótákat prezentált a széria vasárnapi versenye a Belle Isle Parkban.

 

A szezon egyetlen, duplafordulós hétvégéjének otthont adó Belle Isle Park szombaton még nem volt túl kegyes a mezőnyhöz, köszönhetően a terület felett kialakult, villámokkal tarkított viharnak, ami végül odáig vezetett, hogy a tervezett 70 kör helyett csak egy 75 perces időfutamot tudtak lebonyolítani.

Vasárnap azonban már tökéletes körülmények fogadták a szériát, amit a 22 autó egy fergetegesen flúgos versennyel hálált meg.

Mint azonban mindig, most is csak egy pilóta nevethetett a végén, aki nem más lett, mint a Chip Ganassi Racing büszkesége, Scott Dixon.

A szombaton még autót tört, ezzel szűk két év után az első DNF-ét összehozott új-zélandi másnapra szemmel láthatóan maga mögött hagyta a múltat és magabiztosan húzta be idei első, összességében pedig pedig 45. főkategóriás győzelmét.

Dixon sikerét még a leintés előtt hat körrel életbe lépett, a zöld alatti befutót garantált piros zászlós szakasz sem befolyásolta.

Ironikus módon a kényszerszünet előidézője pontosan a CGR másik pilótája, az újonc Felix Rosenqvist volt, aki az 1-es kanyarban csapta falnak a 10-es számot viselő Dallara-Hondáját. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a svédnek haja szála sem görbült.

A piros jelzés feloldását követő restartot Dixon fantasztikusan elkapva azon melegében el is húzott a mögötte a második helyen haladó Marcus Ericsson elől és végül magabiztosan száguldott át a kockás zászló alatt.

A 38 éves klasszis jelenleg az amerikai open-wheel szakág csúcskategóriájának futamgyőzteseit rangsoroló lista harmadik helyén áll, mindössze hét elsőséggel lemaradva a másodikként jegyzett Mario Andretti (52) mögött.

A valaha volt legtöbb győzelmmel – szám szerint 67-tel – AJ Foyt rendelkezik.

„Nem tudom eléggé megköszönni a csapatnak” – mondta az ötszörös bajnok, aki a 9-es Dallara-Honda legénységének tagjaival együtt meg is mártózott a pálya melletti szökőkútban. “Csak nyomtam a gázt, az autó szupergyors volt, a stratégia pedig tökéletes. Nem tudom elhinni, hogy itt kötöttünk ki, ez fantasztikus! A tegnapi nap kemény volt, nagyon fájt ma a fejem és a csuklóm is sajgott a baleset után, úgyhogy a mai futam a törlesztésről szólt. Tegnap tiszta idiótának éreztem magam az autótörés miatt.”

pn.png 

Bár a győzelmet nem sikerült behúznia, Ericssonnak sem lehet oka a szégyenkezésre.

A svéd újonc azzal, hogy felllhatott a dobogó második fokára nem csak a saját eddigi legjobb IndyCar-befutóját produkálta, de egyben csapata, az Arrow Schmidt Peterson Motorsports idei legmagasabb helyezését is leszállította.

„Elképesztő, ez az első dobogóm 2013 óta. Annyi balszerencse és hiba ért bennünket, ezért végre itt állni egy nagyszerű jutalom mindazért a kemény munkáért, amit eddig végeztünk. Most már tudunk rá építkezni. Ez az eredmény rendkívül fontos. Az év eddigi része nem alakult túl jól, erősek voltunk ugyan és megvolt a sebességünk is mindenhol, de mégis képtelenek voltunk egy jó hétvégét összehozni, pedig annyiszor közel jártunk már hozzá. Számomra azért is fontos ez a mostani, mert jelenleg is azért harcolok, hogy egy új IndyCar szeződéshez jussak jövőre, ehhez viszont ilyen eredmények szükségeltetnek. Nagyon, nagyon fontos nap volt ez a mai.”

A verseny legnagyobb feltámadását Will Power mutatta be.

A Team Penske ausztráljának detroiti hétvégéje finoman szólva sem a várakozásainak megfelelően alakult.

A szombati futamon egy elbaltázott kerékcsere, majd az ezt követő büntetésnek is köszönhetően csak a tizennyolcadik helyet tudta megszerezni, a vasárnapi verseny időmérőjén pedig koccolta a falat, így a csoportkörét a hatodikként zárta, ami az összefésült rajtrácson végül a tizenegyedik pozíciót jelentette számára.

Maga a verseny szintén rosszul indult a 37 éves toowoombainak. 

Közvetlenül a rajt után egy tömegkarambol borzolta a kedélyeket, amelynek legnagyobb áldozata az AJ Foyt Racing veteránja, Tony Kanaan lett, lévén számára azon nyomban be is fejeződött a verseny.

A friss Indy 500 győztes Simon Pagenaud útja szintén a garázsba vezetett, a Team Penske azonban később képes volt visszaküldeni a #22 Dallra-Chevyt a pályára. Sok babér viszont már nem termett a franciának és csak a tizenhetedik helyen, tizenkét kör hátrányban zárt a versenyt.

A startot követő káoszban Power is érintett volt, aki alatt az autó nem sokkal később nemes egyszerűséggel meg is állt. A váltóproblémán azonban szerencséjére sikerült felülkerekedni, aminek eredményeként folytatni tudta a futamot és remek stratégiájának, valamint a jókor jött sárga zászlós szakaszoknak is köszönhetően végül a dobogó legalsó fokáról locsolhatta a pezsgőt.

„Határozottan azt hittem, hogy [a rajt utáni balesetet követő leállásakor] vége a versenyemnek. Nem tudtam váltani, majd egyszerűen leállt… Végül azonban sikerült feltámadnunk. Akkor voltunk gyorsak, amikor kellett és rengeteg pozíciót tudtunk javítani. A tavalyi gatewayi futam óta [amit megnyert – a szerk.] nem voltam ennyire elégedett egy versennyel.”

Power harmadik helye azonban a Team Penske számára csak egyharmados sikert jelentett, miután Pagenaud mellett a szombati felvonást megnyert, a másnapit pedig a pole-ból megkezdett Josef Newgarden is katasztrofális versenyt zárt.

Az ehhez vezető incidensre a 49. körben került sor. A pitből kifelé igyekvő James Hinchcliffe pontosan Newgarden és Alexander Rossi elé érkezett meg, a pálya 3-as kanyarjába érve pedig annak rendje és módja szerint össze is akadtak.

A balesetet Rossi egy megpördüléssel megúszta, a szombati detroiti győztes Newgarden és kanadai kollégája azonban a gumifalban kötött ki. Hinchcliffe ekkor még tovább tudott menni, a 2017-es bajnoknak azonban úgy tűnt, ezen a ponton véget is ér harc.

A Team Penske azonban akárcsak Pagenaud esetében, Josef autóját is képes volt visszavarázsolni a pályára, a jó eredményre viszont már az amerikai és keresztet vethetett, így csak a bajnokság szempontjából rendkívül értékes pontokra játszhatott.

Hinchcliffe futama alig három körrel a falazás után viszont végképp befejeződött, amikor is az 5-ös számú Dallara-Honda nemes egyszerűséggel – ahogyan a kanadai a csapatrádión fogalmazott – “meghalt” a 6-os kanyarban.

A verseny leghajmeresztőbb balesetének a 13. körben lehettünk szemtanúi a főszerepben Sébastien Bourdais-val és Spencer Pigottal.

Az Ed Carpenter Racing amerikai pilótája épp a pitbe igyekezett, amikor a Borudais által vezetett #18 Dallara-Honda telibe trafálta hátulról. Az ütközés hatására a francia autójának eleje a levegőbe is emelkedett, de szerencséjére egy orrkúpcserét követően képes volt folytatni a versenyt.

Nem így Pigot, aki innentől fogva már csak nézőként követhette tovább az eseményeket.

A Detroit GP vasárnapi fordulójának legnagyobb menetelését Marco Andretti produkálta. Az Andretti Herta Autosport 98-as Dallara-Hondáját vezető amerikai a tizenkilencedik helyről indulva végül a hatodikként ért célba.

A futam során összesen öt pilótának sikerült vezető pozícióba kerülnie (zárójleben az élen töltött körök száma): Dixon (44), Santino Ferrucci (20), Power (3), Ericsson (2) és Newgarden (1).

A bajnoki tabella élén továbbra is Newgarden áll 316 ponttal, 15 egységnyi előnyt élvezve Rossival szemben. A harmadikként Pagenaud-t jegyzik 291-gyel, míg a negyedik pozícióban Dixon található 264, az ötödikben pedig Takuma Sato 255 ponttal.

Az IndyCar következő versenye magyar idő szerint június 9-én éjjel kapja meg a zöld zászlót a Texas Motor Speedway oválján, a villanyfényes DXC Technology 600 képében.

 

 detroit2.png

 

További érdekességekért, hírekért, információkért az amerikai autósport világából kövesd az USAracing Facebook-oldalát is:

képek: IndyCar

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy