Marcus Ericsson: Már értem, hogy mit jelent az Indy 500 -

A svéd versenyző a közösségi médiában vallott élete első oválpályás megmérettetéséről.

Marcus Ericsson számára ígéretesen indult az Indianapolis 500-as debütálás.

Az Arrow Schmidt Peterson Motorsports újonca komolyabb problémák nélkül teljesítette az edzéseket, a versenyen való indulás jogát pedig már a kvalifikáció legelső napján bebiztosította magának.

Ericsson a tizenharmadik rajthelyet szerezte meg, miközben csapattársának, az időmérőn autót törő, veterán James Hinchcliffe-nek csak az egyenes kieséses Last Row Shootouton sikerült beverekednie magát a mezőnybe.

Magán a futamon a svéd meggyőző teljesítményt nyújtva, huzamos időn át autózott a legjobb tíz között és minden esélye megvolt arra, hogy végül egy kiemelkedő eredménnyel zárja pályafutása legelső oválfutamát.

A 138. körben azonban a pitlane-en megpördult, aminek következtében a 7-es számú Dallara-Honda a falat is érintette.

A fiaskó után Ericsson vissza tudott térni ugyan a versenybe, de a kockás zászlót már csak a 23. helyen, két kör hátrányban látta meg.

A svéd – aki a legnagyobb nehézségként az Indy 500 mentális részét emelte ki – érthető módon rendkívül csalódott volt.

Két nappal a leintés után azonban, miután leülepedtek benne a történtek nem volt rest billentyűzetet ragadni és Instagram-profilján a legnagyobb őszinteséggel kiírni magából a gondolatait.

„Csak néhány szót szeretnék írni az elmúlt hónapról. Soha el nem tutam volna képzelni, hogy mennyire különleges és egyedülálló ez az esemény. Mennyit jelent mindenki számára, aki részt vett benne, mennyit áldozott minden egyes ember ebbe a versenybe. Még soha nem tapasztaltam ilyen erőteljes érzelmeket, mint a futam előtt és alatt. Az a csalódottság és szomorúság, amit vasárnap, a verseny után éreztem olyasmi volt, amiben korábban még soha nem volt részem. Az összes kemény munka és minden más a másodperc tört része alatt semmivé vált, amikor az a hiba megtörtént. Most viszont, néhány nap távolságából már másként látom. Annyi pozitív dolog ért és tudom, hogy minden egyes nap beleadtam a maximumot, amit csak tőlem telt. Egyetlen hiba nem veheti ezeket el tőlem. Büszke vagyok arra, amit elértem és, hogy olyan sokat tanultam. Mindez azt jelenti számomra, hogy jövőre még nagyobb étvággyal térjek vissza. Amikor Európában és a világ körül versenyeztem még fogalmam sem volt arról, hogy mennyire és miért különleges ez a futam. Úgy éreztem akkoriban, hogy ez is csak egy verseny a sok közül. Most azonban már elmondhatom, hogy igazán értem mit is jelent az Indianapolis 500: valóban a legnagyobb látványosság a versenyzés világában. Én pedig büszke vagyok és mindig is az leszek, hogy elmondhatom, részt vettem rajta.”

Kapcsolódó:

>>> Simon Pagenaud lett Indianapolis új királya

>>> Több, mint 780 millió forintot ért Pagenaud győzelme

További érdekességekért, hírekért, információkért az amerikai autósport világából kövesd az USAracing Facebook-oldalát is: