Idén még senkivel nem fognak kivételezni az Indy 500-on

Ebben az évben még mindenki egyenlő feltételek között vághat neki a verseny kvalifikációjának, az IndyCar veterán csapattulajdonosai szerint azonban ha nem garantálják záros határidőn belül a teljes szezonos gárdáknak az alanyi jogon való indulás jogát, akkor azzal magának a szériának a fennállását kockáztatják.
A 103. Indy 500 programsorozatának kezdete felé robogva ismét előtérbe került a hírhedt 25/8-ashoz kísértetiesen hasonlító szabály bevezetése. Ezt a regulát még az 1996-os, második nagy open-wheel szakadáskor léptette életbe Tony George, garantálva vele az újonnan alakult Indy Racing League 25 autója számára a legendás versenyen való biztos részvétel jogát. Ebből adódóan a tradicionálisan 33 gépet számláló mezőnybe a szériában nem, vagy csak beugróként szerepelt csapatok eleve csak nyolc szabad rajthelyért küzdhettek meg a kvalifikáció során.
A végül 1998-ban eltörölt szabály akkoriban hatalmas vihart kavart, a legnagyobb ellenzőnek pedig a konkurens CART-ban szerepelt csapatvezetők számítottak, élükön Chip Ganassival és Roger Penske-vel.
Bő húsz év alatt azonban nagyon sokat fordult a világ és most úgy áll a helyzet, hogy pontosan ezen két üzletember kezdte meg az intenzív harcot egy, kivételezésen alapuló regula bevezetéséért.
A céljuk, hogy a bajnokságban teljes szezonosként résztvevő gárdáknak garantálják a tradicionálisan 33 autót számláló rajtrácson a részvételt, tehát – ahogyan anno az IRL esetében – ne fenyegesse őket az a veszély, hogy netán a kvalifikáción nem tudják magukat beverekedni a mezőnybe.
Ganassihoz és Penske-hez később egy újabb veterán csapatvezető is csatlakozott Michael Andretti személyében.
„Úgy vélem, hogy meg kell nézni a széria általános egészségét és el kell gondolkodni azon, miként tehetnénk még erősebbé” – nyilatkozta az Indy Starnak az Andretti Autosport tulajdonosa. „Erre úgy kerülhet sor, hogy több szponzort vonzunk be. Az Indy 500 nyilvánvalóan a mi Super Bowlunk és ha egy szponzor, aki egész évben támogatta a szériát nem tud ott lenni az év legnagyobb versenyén, akkor az egy hatalmas csapás a teljes bajnokságra nézve.”
Az IndyCar anyacégének, a Hulman & Companynek vezérigazgatója, Mark Miles elmondása szerint minden érvet meghallgatott a csapattulajdonosok részéről, végül azonban arra a döntésre jutott, hogy a 103. Indy 500 kvalifikációjának az eddigiekhez megszokottan mindenki egyenlő feltételekkel vág majd neki.
„Ha teljes szezonos autótulajdonos lennék, akkor jelentős befektetéseket tennék az IndyCarban való versenyzésbe, ezzel együtt az év legfontosabb eseményébe, az Indianapolis 500-ba” – mondta Miles. „Ebben az esetben tudni szeretném, hogy képes leszek-e elindulni a futamon, akárcsak mondjuk Long Beachen, vagy bármelyik másik IndyCar fordulón, különösen ha a csapatom a Leader’s Circle-ben [a teljes szezonra elkötelezett gárdák – a szerk.] van. Teljesen megértem ezt, egyáltalán nem logikátlan dolog. Az én munkám, hogy minden perspektívát figyelembe vegyek, ami magában foglalja az IndyCar paddockját, valamint az Indianapolis Motor Speedwayt is. Az egyik oka annak, amiért az Indy 500 az ami, hogy egy külön brandet képvisel. Tradíciói vannak, amelyek rengeteget jelentenek a rajongóknak. Véleményem szerint a kvalifikáció kiemelt részét a dráma jelenti, hogy egy autó nem juthat mezőnybe. Akármelyik autóról is legyen szó.”
Az Indy 500 kvalifikációjában idén már eszközöltek változtatásokat. Eddig a 33 fős mezőny névsora már a szombati napon kialakult, most májusban azonban a necces helyzetben lévő, az első napot a 31. helytől lefelé zártak még vasárnap is kapnak egy lehetőséget egy újabb négykörös kísérlet megtételére.
„Igyekszünk figyelembe venni minden szempontot és azok alapján eldönteni, hogy mit kell tennünk” – magyarázta Miles. „Az alanyi jogon járó Indy 500-as indulás tekintetében nincs olyan érv, amit ne hallgattunk volna meg. A végrehajtott szabálymódosítások megalkotásakor részben az motivált bennünket, hogy milyen hatással van a csapatokra, ha nem tudják magukat kvalifikálni a versenyre. Ha az időjárás is lehetővé teszi, akkor ismét próbálkozhatnak.”
Mark Miles
Az Indy 500 utóbbi éveiben többször még az is nagy kérdés volt, hogy egyáltalán összejön-e a 33 résztvevő, tavaly azonban változott a helyzet és 35 autó neve is ott virított a hivatalos nevezési listán. Az IndyCar persze hatalmas reklámot rittyentett az újra izgalmassá váló kvalifikáció elé, amit az összes gárda is messzemenőkig támogatott egészen addig a pillanatig, amíg az egyik kieső nem más lett, mint a teljes szezonos, komoly szponzorokkal ellátott Schmidt Peterson Motorsports körülrajongott pilótája, James Hinchcliffe.
Ekkoriban napokon át ott lógott a levegőben a kérdés, hogy a támogatóknak megfelelni próbáló SPM vajon meglépi-e azt, amit hét évvel korábban az Andretti Autosport. A 2011-es verseny kvalifikációján Ryan Hunter-Reay elvérzett, így a főszponzor DHL nyomására – amely cég még az IndyCarból való kiszállást is kilátásba helyezte, ha nem látja magát viszont az Indy 500-on – nem volt más választásuk, mint megállapodni az AJ Foyt Racinggel. Ennek értelmében a mezőnybe bejutott Bruno Junqueirát kiemelték az autóból és helyette Hunter-Reayt ültették be a futamra, a gépen pedig gondosan el is helyezték a DHL logóját. A manőver teljesen szabályos volt, lévén az Indy 500-ra autót, nem pedig versenyzőt neveznek, ugyanakkor masszív felháborodást váltott ki a rajongók körében.
Eleinte az SPM-nél is fontolgattak hasonló megoldást Hinchcliffe versenyeztetése érdekében, de végül elvetették ezt egyrészt a kevés, cserére alkalmas autó/csapat miatt, màsrészt pedig a szponzorok is attól tartottak, túlságosan nagy, negatív hírverést kaphatnak a közösségi médiában.
Az eset azonban bőven elegendő volt ahhoz, hogy újra terítékre kerüljön a teljes szezonos csapatok számára garantált indulási jog kérdésköre.
„Ha 2011-ben nem tudunk megállapodni AJ Foyttal annak érdekében, hogy Hunter-Reayt egy másik autóval elindíthassuk, akkor a DHL nagy valószínűséggel ma már nem lenne a szériában” – jelentette ki Andretti. „Ennyire fontos ez.”
Andretti azt is állította, hogy az IndyCar elnöke, Jay Frye a szabályváltozást sürgető csapatvezetők oldalán áll, az egyetlen ember pedig, aki ellene van az Miles. Utóbbi szakember azonban ezt tagadta, mondván Frye és ő egy térfélen állnak.
A teljes szezonos gárdáknak garantált indulási jog tervét a legtöbben a 25/8-as szabályhoz hasonlítják, Andretti azonban vehemensen tiltakozott ez ellen.
„Teljesen más ma a helyzet. Akkoriban [a 25/8-assal] próbálták távolt tartani a CART-os srácokat az Indy 500-tól, politikai okok álltak mögötte. Ma viszont a sportág túléléséről van szó. Ez nagy különbség.”
Andretti szerint az alanyi jogon járó rajthelyek egyáltalán nem veszélyeztetnék az Indy 500 kvalifikációjának izgalmait. A csapatvezető – akárcsak Ganassi – azzal érvelt, hogy 22 teljes szezonos autó van, tehát bőven marad még hely, amiért harcolhatnak majd a részidős/beugró gárdák az időmérő során.
„Megmaradnának az izgalmak, ugyanakkor a szériában egész évben jelenlévő csapatok és szponzorok is biztonságban lennék. Ez nagyon fontos. Ott vannak a tradíciók, a kiesők feletti izgalom, emellett viszont a sport általános egészségére is figyelemmel kell lenni. Még mindig nem vagyunk ott, hogy a szponzorok sorokban várakoznak arra, hogy belépjenek. Ha a meglévő szponzorainknak is ártanak azzal, hogy nem tudnak ott lenni az Indy 500-on, akkor ők elkezdhetnek kihátrálni, ami borzalmas volna.”
Hinchcliffe kvalifikációs fiaskója a 2018-as Indy 500 egyik legnagyobb sztorija volt
Az SPM szerencsés helyzetben volt, hiszen a főtámogatójuk, az Arrow a Hinchcliffe-fiaskó ellenére is nem, hogy kitartott mellettük, de idéntől egyenesen névadó szponzoruk lett.
A fentiek kapcsán Miles kijelentette, maximálisan megérti Andretti álláspontját, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Arrow-SPM házasság végül milyen pozitívan alakult. Ennek apropóján adta magát a kérdés, vajon utóbbit egyfajta próbapernek tekintik-e arra vonatkozóan, hogy miként reagál egy kiemelt, nagy szponzor az Indy 500-on való részvétel elbukására.
„Egyáltalán nem próbaperről van szó. Ezek a dolgok valamennyi esetben különbözőek. Roger Penske sem tudott ott lenni a versenyen (1995 – a szerk.), de ez még nem vonta maga után, hogy az IndyCarból is távozni kényszerüljön. Az Arrow esetében sem, de éppen akár így is történhetett volna. Michael azt mondja, ha nem vásárolják be magukat egy másik autóba, akkor elvesztik a DHL-t, ami szörnyű lett volna. A DHL egy nagyszerű szponzor. Ugyanakkor nem, nem hiszem, hogy létezne „próbaper”. Csak azért, mert ott megtörtént, nem jelenti azt, hogy mindenhol így lenne.”
Andretti azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az Arrow és Sam Schmidt kapcsolata speciálisnak tekinthető, ezért inkább a szabályt erősítő kivételként kell kezelni.
Az elmúlt évek folyamán az SPM aktív szerepet vállalt az Arrow ‘SAM Project’ (semi-autonomous motorcar) fejlesztésében, aminek részeként a 2000-ben elszenvedett tesztbalesete óta nyaktól lefelé bénult csapatvezető már többször is pályára hajthatott a fejmozdulatokkal irányítható Corvette-tel.
Ezen program a mai napig kiemelt szerepet tölt be nem csak Schmidt, de a komplett csapat életében is.
„Nem minden csapat tudja azt megcsinálni, amit ők [az SPM]. A szponzorok inkább azt mondják, ‘A pokolba, tudod, mit? Többé már nem maradunk veletek. Még az év legnagyobb versenyére sem voltatok képesek bejutni.‘”
Alternatív megoldásként korábban az is felmerült, hogy teljes mértékben szakítanak a hagyományokkal és kiterjesztik a mezőnyt, aminek révén minden nevezőnek biztosíthatják a versenyen való indulást.
Andretti azonban ezt egyáltalán nem támogatja, mondván a csak az Indy 500-ra összeálló, vagy részidős IndyCar-szezont futó gárdák egyszerűen nem érdemlik meg ugyanazt a biztonságot, ami a teljes idényben jelenlévő gárdáknak járna.
„Szerintem ez a biztonság csak azokat a szponzorokat és csapatokat illethetné, akik egész évben támogatják a szériát.”
A garantált indulási jog kapcsán azonban felmerült a másik oldal, nevezetesen a részidős, vagy épp csak az erre az egy versenyre nevező csapatok szempontja is.
Ha a teljes szezonosak eleve elvisznek 22-23 helyet a rajtrácson, akkor ők már csak 10-11-ért szállhatnak harcba, ami lecsökkenti az esélyüket a vágyott indulásra.
„Ők azok, akik a legnagyobb valószínűséggel elvéreznek a kvalifikáción” – vélekedett Miles. „Nem tudom, hogy adott esetben mit gondolnának a részvételhez szükséges pénz megszerzésének lehetőségeiről sem. Ez egy olyan dolog, amiről mélyebben kell beszélnünk. Ha egy teljes szezonos gárda nem jut be a versenyre az drámai, de egy olyan csapat számára talán még inkább az, amely éppen csak, hogy össze tudott rakni egy nevezést az 500-ra. Egész évben azon dolgoztak, hogy ezt tető alá hozzák. Megvették a felszerelést, megkötötték a motorszerződést, megállapodtak a Firestone-nal és összerakták a személyzetet. Az első napjuk a kvalifikáció, ha pedig nem jutnak be a versenyre, akkor számukra annyi is volt. Igen, kevesebb beruházást tesznek, de amikor erről az egészről gondolkodunk, akkor figyelembe kell venni a részidős csapatok perspektíváját és érdekeit is.”
Miles elmondása szerint nem zárkózik el a radikálisabb szabályváltozásoktól és az alanyi jogon járó részvétel joga sincs lesöpörve az asztalról. Ugyanakkor az is fontos, hogy az Indy 500 megtartsa azokat a sajátosságait, amelyek az ő szavaival élve branddé teszik. Jelenleg is számos dolog áll mérlegelés alatt a vezetőség részéről, a legfontosabb dolog azonban a dráma, ami együtt jár a világ legnagyobb múltú pályaversenyével.
„Ha nem garantálódik a Leader’s Circle-ben lévő csapatoknak a biztos indulás, akkor fennáll a kockázata, hogy az hátrányosan hat majd rájuk. Ha viszont külön jogokat adunk nekik, akkor annak gátló hatása lehet a versenyre nevező [részidős/új belépő] gárdák számának növekedésére. […] A televíziós partnerek, valamint az Indy 500 rajongóinak érdeklődése alapján azt gondolom, hogy a hétvége drámája kreálja a valódi értéket és a növekvő figyelmet. Ez az, ami fontos.”
További érdekességekért, hírekért, információkért az amerikai autósport világából kövesd az USAracing Facebook-oldalát is:
képek: IndyCar

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough