Rossi brutális dominanciával szerezte meg az Andretti Autosport 200. győzelmét -

Az amerikai pilóta győzelmét azonban személyes tragédia árnyékolta be, a verseny legnagyobb visszhangját pedig egy, a leintés utáni büntetés szolgáltatta.

Ha polkorrekten akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a utcai pályák Indianapolis 500-aként számon tartott verseny finoman szólva sem a valaha volt legizgalmasabb IndyCar-futamaként vonul be a világ sporttörténelmébe.

Egyetlen ember, név szerint Alexander Rossi viszont minden bizonnyal az utóbbi idők egyik legjobb versenyeként fog visszatekinteni rá.

Az Andretti Autosport volánművésze tavaly mindössze az ötödik versenyzőként a GP of Long Beach történetében tudta az első rajthelyét győzelemre is váltani, amely bravúrt most sikerült megismételnie.

A 27 éves amerikai ezzel Mario Andretti, Al Unser Jr. és Sébastien Bourdais után a negyedik olyan pilóta lett, aki két egymást követő évben is képes volt a pole-ból indulva végül a kockás zászlót is elsőként meglátni.

Míg azonban 2018-ban bő 1.2 másodperccel tudta legyőzni az akkor mögötte zárt Will Powert, addig idén már az IndyCarban meglehetősen szokatlannak számító, arcpirítóan kényelmes, több, mint 20.23 mp-t vert a második helyen befutott Josef Newgardenre.

Ezzel a verseny történetének második legdominánsabb győzelmét produkálta. A legnagyobb különbséggel megszerzett első hely rekordját továbbra is Al Unser Jr. tartja, aki 1995-ben 23.125 másodperc előnnyel nyert Scott Pruettel szemben.

Rossi a 85 körös futamból kereken 80-at töltött vezető pozícióban, az első helyet pedig csak a pitkiállásai erejéig engedte ki a kezei közül. A végső siker révén a kaliforniai – tehát kvázi hazai pályán versenyző – tehetség IndyCar-pályafutása hatodik, egyben főnökének, Michael Andrettinek kétszázadik, csapattulajdonosként elért győzelmét is leszállította.

A fiatal versenyző sikere az idei bajnokság szempontjából ráadásul azt is jelentette, hogy az eddigi négy forduló során négy különböző pilóta állhatott fel a dobogó tetejére négy csapat színeiben.

Alexander Rossi akcióban

Rossi öröme azonban mégsem lehetett felhőtlen, hiszen nem sokkal korábban értesült egy családi tragédiáról, ami rányomta a bélyegét a vasárnapjára.

„Nagyszerű autóm volt és egy fantasztikus csapat állt mögöttem, nélkülük ez a siker nem jöhetett volna össze. Hihetetlen nap volt. Nemrég tudtam meg, hogy a nagyapám tegnap elhunyt, ezért a győzelmet neki szeretném ajánlani, valamint Michael Andrettinek, akinek ez a 200. elsősége csapatvezetőként.”

Mint fentebb már említésre került, a második pozícióban Josef Newgarden ért célba a Team Penske #2 Dallara-Chevyjének volánja mögött.

A verseny legnagyobb vihart kiváltó eseményére közvetlenül a leintés után került sor.

Az utolsó körben Scott Dixon elszántan támadta a viseltes abroncsokon lévő, ekkorra már a push-to-passből is kifogyott Graham Rahalt a harmadik helyért. Az amerikai azonban nem adta magát és a leintésig keményen védekezve végül maga mögött tartotta az ötszörös bajnokot.

Rahal azonban nem sokáig örülhetett, hiszen Dixon azon nyomban panaszt tett rá a rádióján keresztül, mondván szándékosan blokkolta őt, ami ellenkezik a szabályokkal. A versenybírák egyetértettek az új-zélandival és Rahalt azon melegében vissza is sorolták a negyedik pozícióba, a dobogóra pedig így Dixon állhatott fel.

A történteket Graham viszonylag nyugodtan fogadta, édesapja, egyben az RLL Racing társtulajdonosa, Bobby Rahal zsebében viszont már kissé kinyílt a bicska.

„Állandóan, mindenki blokkol” – mondta a csapatvezető. „Először is tisztázni kéne, hogy mi is az a blokkolás…Ezzel az egésszel csak kiengedik a szellemet palackból. A legfontosabb a következetesség lenne. Nagyon tisztelem Arie Luyendykot és Max Papist [a stewardok – a szerk.], de szerintem elfelejtették, hogy mit csináltak ők is, amikor még versenyeztek. Egyszerűen utálom, ha a verseny nem a pályán dől el.”

A top 5 sorrendjét a hajrában már üzemanyag spóroló üzemmódban autózó Ryan Hunter-Reay tette teljessé.

Jack Harvey a rajt után az ikonikus szökőkút melletti virágágyásban kötött ki

A verseny legjobb újonca Patricio O’Ward lett, aki a tizenharmadik helyre kormányozta be a Carlin #31 Dallara-Chevyjét.

Ha pedig már elsőévesek, a Harding-Steinbrenner Racingnek vezető Colton Herta az idei szezon eddigi négy futamán máris megtapasztalhatta a mennyet és a poklot is. A 19 éves pilóta St. Pete-en egy nyolcadik hellyel kezdett, majd ezt követően a COTA-n meg sem állt az első pozícióig, amivel a bajnokság történetének legfiatalabb futamgyőztesévé vált. A feketeleves viszont ezután jött; Alabamában műszaki hiba miatt a legutolsó lett, most pedig Long Beach-en egy saját hibájából elkövetett falazás miatt zárta a versenyt a tabella legalján.

A futam legkeményebb pilótájának járó címet – ha lenne ilyen -Tony Kanaan érdemelné meg. Az AJ Foyt Racing 44 éves veteránja még a szombati a kvalifikáción építette be a 14-es számú Dallara-Chevyjét a pálya 6-os kanyarjának gumifalába, aminek következtében megsérült a versenyző háta és a térde is. Ennek ellenére a brazil a széria orvosi stábjának segítségével vállalni tudta a futamon való indulást, aminek köszönhetően tovább növelte rekordját az örökranglista élén, mint a valaha volt legtöbb, megszakítás nélkül teljesített rajttal bíró versenyző. Kanaan – aki a CART 2001-es, portlandi viadala óta minden egyes fordulón elindult, ahová csak nevezett – végül két kör hátrányban, a 19. pozícióban zárta a Long Beach-i futamot.

A verseny során mindössze egyetlen alkalommal kellett pályára küldeni a pace cart.

Rögtön a rajt utáni, szokásos csetepatéban Marcus Ericsson, Jack Harvey, Zach Veach és Spencer Pigot egyaránt ütközött az ikonikus szökőkút mellett. Ennek következtében a Meyer Shank Racinges Harvey #60 Dallara-Hondáját konkrétan ki kellett hámozni a kertészeti műalkotásnak beillő virágágyásból, de végül a többiekhez hasonlóan folytatni tudta a versenyt.

Az incidens után Ericsson áthajtásos büntetést kapott elkerülhető ütközés miatt. Az Arrow Schmidt Peterson Motorsports pilótáján kívül csak Rahalt szankcionálták a teljes verseny során a már fentebb szóba került, blokkolás miatti visszasorolással.

Az összetett tabella élén Newgarden (166 pont) továbbra is őrzi a vezetését. Mostani győzelmével Rossi (138) viszont feljött a második helyre, a míg a harmadikként Scott Dixont (133), negyedikként Takuma Satót (116), ötödikként pedig Ryan Hunter-Reay-t (96) jegyzik.

Az IndyCar csipetcsapata innentől az Indianapolis Motor Speedwayre költözik, ahol április 24-én vár rájuk egy kollektív teszt, majd a pálya road vonalvezetésén május 11-én rendezendő IndyCar Grand Prix-t követően megkezdődnek a 103. Indianapolis 500 edzései.