Idéntől az IndyCar olyan exkluzív lesz, hogy alig fogja nézni valaki

Korábban az IndyCarra előszeretettel hivatkoztak úgy, mint a motorsport világának legrejtettebb kincse. Nos, most magának a szériának sikerült egy újabb adag földet rálapátolni saját produktumára.
Az amerikai open-wheel szakág legmagasabb osztálya hosszú-hosszú idő óta az egyetemes autóversenyzés legsokoldalúbb bajnokságaként van számon tartva, rendkívül izgalmas, pályán zajló csatákkal és gyakran teljesen kiszámíthatatlan végkifejletekkel.
A gond csak annyi volt, hogy ezek a fantasztikus futamok jóval kevesebb emberhez jutottak el, mint amennyit megérdemelnének.
Az elmúlt években ez a tendencia változni látszott köszönhetően többek között a globálisan elérhető, előfizetéses stream szolgáltatásnak, az ESPN Plyarenek is, amelynek révén elenyésző összegért cserébe bárki, bárhonnan követni tudta az eseményeket. Azoknak sem volt azonban okuk a panaszra, akik nem akartak erre pénzt áldozni, hiszen az IndyCar közösségi csatornáin keresztül – a futamok kivételével – teljesen ingyen lehetett nézni a versenyhétvégék eseményeit, beleértve majdnem az összes gyakorlást és kvalifikációt, nem beszélve az Indianapolis 500 egész napos edzéseiről.
A televíziós közvetítések USA-n kívüli lefedettsége hagyott némi kívánni valót maga után, de a rózsaszín szemüveget felvéve erre is rá lehetett fogni, hogy a XXI. században már nagyobb potenciál van az online platformokban.
Összességében véve a rajongók elégedettek voltak, ahogyan az IndyCar is.
A széria előszeretettel promózta magát azzal, hogy küszöbön áll az új aranykor köszönhetően az új csapatoknak, szponzoroknak – ide sorolva az NTT Corporationnel megkötött főtámogatói szerződést is -, fokozódó nemzetközi érdeklődésnek és mindezekkel arányosan az amerikai nézettség növekedésének.
Az IndyCar első embere, Mark Miles 2013-as hivatalba lépése óta pedig abból sem akar engedni, hogy a bajnokságot újra nemzetközi vizekre evezze. Ezen próbálkozásokat mindeddig egyáltalán nem koronázta siker, a projekt azonban továbbra is, rendületlenül terítéken van.
Egyszóval, minden nehézség ellenére a bajnokság jövőjét csillámporos szivárványon ugrabugráló unikornisokkal festették le, mi, rajongók pedig fülig érő szájjal konstatáltuk, hogy ha az aranykor nem is tér vissza, de tényleg valami igazán szép jövő vár a szakadék szélén már számtalanszor egyensúlyozott amerikai open-wheelre.
Mire van szükség azonban leginkább a felvázolt jövőkép megvalósításához? Hát persze, hogy a nézőkre, méghozzá jó sokra, akiknek köszönhetően az IndyCar a „motorsport világának legrejtettebb kincséből” végre jól megérdemelten mainstreammé válhatna.
A bajnokság történéseit közelebbről nyomon követők számára azonban nem újdonság, hogy hajlamosak időről-időre, tátott szájjal berohanni a f*szerdőbe.
Nem egy nagy csinnadrattával beharangozott projekt végezte ugyanis olyan dicstelenül, hogy a széria rajongóinak többségén úrrá lett a szekunder szégyenérzet. Gondoljunk csak a naptárban már pontos dátumot kapott 2015-ös brazil, vagy 2016-os bostoni verseny kaszájára, amelyeket az IndyCar még akkor is lelkesen promózott, amikor a sajtó már rég azzal volt tele, hogy a helyi politikai vezetések kétes ténykedései miatt nullával egyenlő a sikeres megrendezés esélye.
Ugyanígy említhetnénk a közelmúltból a széria gyártói aero kit éráját, aminek három szezon után egy huszárvágással vetettek véget, többek közt a Chevrolet-vel szemben alulmaradó, ezzel párhuzamosan a bajnokságból való teljes kiszállást is kilátásba helyezett Honda hisztije miatt.
A mostani események azonban talán még ezeket is felülmúlják.
Az IndyCar ugyanis valami oknál fogva úgy döntött, hogy az eddigieknél is jobban elrejti magát a világ nyilvánossága elől.
Miles még tavaly év végén is úgy nyilatkozott, hogy az egyik legfontosabb dolog számukra az új televíziós közvetítési csomag tető alá hozása. Ezalatt az elnök-vezérigazgató főként az amerikai piacra célzott, ahol idéntől már kizárólagosan az NBC-csoport birtokolja az IndyCar jogait.
Az első fekete leves itt jött. A szerződés értelmében ugyanis az elmúlt években megszokott online streamszolgáltatás, az ESPN Player helyét az NBC Gold Pass vette át, ami a többi, hozzá tartozó sporteseményhez hasonlóan kizárólagosan csak az Egyesült Államok területén lévők számára tette elérhetővé az IndyCarra való előfizetést.
Ez már önmagában masszív fejcsóválásra késztetett sokakat, az USA-n kívüliek számára azonban még mindig élt a remény a nemzetközi csomag kapcsán.
A hetek/hónapok során ezzel kapcsolatban egyre több aggasztó információ látott napvilágot, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy az Államokon kívüli rajongókra sanyarú időszak vár, ha IndyCart akarnak nézni.
Én személy szerint próbáltam pozitív maradni, legalábbis addig, amíg be nem jelentik a komplett, átfogó nemzetközi csomagot.
Hát, most bejelentették én pedig kis híján agyvérzést kaptam.
Sajtóközleményében az IndyCar május 6-án – két nappal a St. Petersburg-i szezonnyitó első szabadedzése előtt – szuperboldogan ismertette a világgal azon országok listáját, amelyekben – nem, Magyarország nincs köztük – láthatóak lesznek a versenyek.
Csak éppen nem mindegy, hogyan.
A futamok jelentős részét rendkívül alacsony lefedettségű, vagy éppen borsos árú, fizetős csatornákon közvetítik majd – és nem csak a számukra kevésbé fontos piacot képező országokban.
A széria USA utáni második legfontosabb területén, Kanadában példának okáért közel 30 dollárt kell leperkálniuk a rajongóknak HAVONTA (összehasonlításként az NBC Gold Pass ÉVI 50 dollárt kér az amerikaiaktól) azért, hogy élő streamen nézhessék a versenyhétvégéket. Azok sem járnak sokkal jobban, akik a tévében néznék, hiszen a közvetítő csatorna, a Sportsnet World havidíja is nagyjából 20 dollár.
Nem csoda, hogy a bejelentés – amit egyébként két (two, zwei, dos, dva) nappal a St. Pete-i szezonnyitó előtt tettek csak meg – hallatán a kanadai nézők által valódi népharag zúdult az IndyCarra. A többek között a széria egyik legnépszerűbb pilótáját, James Hinchcliffe-et adó, emellett pedig nem elhanyagolhatóan a bajnokság egyetlen USA-n kívüli futamhelyszínét is prezentáló ország IndyCar-drukkerei közül rengetegen már most közölték, hogy nem fogják követni tovább a versenyeket. Ha az IndyCar magasról tesz rájuk, akkor ők miért invesztáljanak beléjük?
Ausztrália sem járt jobban. Az az ország, ahonnan a regnáló Indy 500-győztes Will Power származik és ahol elviekben az IndyCar ismét versenyt akar a közeljövőben mit fog kapni idén? EGYETLEN ÓRÁS ÖSSZEFOGLALÓKAT. Ennyi, nem több.
Hasonló törődésben van részük a latin-amerikai területen élőknek is. Ezekben az országokban a mai napig hatalmas rajongótábora van az IndyCarnak, a széria pedig évek óta azt szajkózza, hogy szeretne itt is futamokat lebonyolítani. Mexikó régóta porondon van, a Juncos Racing tulajdodosa, Ricardo Juncos ráadásul egyenesen a saját kezébe vette a dolgokat és jelenleg is elszántan küzd azért, hogy hazájába, Argentínába is eljusson a széria.
Hát sok szerencsét ehhez, pláne most, hogy a nemzetközi csomag egyetlen spanyol ajkú országot sem tartalmaz a közép- és dél-amerikai régióból.
És, hogy mi a helyzet az USA-n kívüli streamekkel? A DAZN szolgáltatását mindössze öt ország élvezheti: Olaszország, Németország, Ausztria, Svájc és Brazília – közülük ráadásul csak utóbbi kettőben lesz még elérhető tévés közvetítés is.
Az olyan nagy piacoknak, mint Olaszország, vagy épp Németország úgy tűnik, marad az előfizetéses stream.
Mindeközben pedig az IndyCar és a hozzájuk kapcsolódó sajtó lelkesen ontja magából a reklámokat többek között az év nagy durranásának ígérkező Fernando Alonso és a McLaren indianapolisi visszatérését felhasználva. Igen, valóban nagyon izgalmas lesz, pláne úgy, hogy arányaiban véve egy maroknyi ember fogja csak ezt látni.
Az pedig még szebb, hogy továbbra is töretlen optimizmussal beszélnek arról, mennyire várják az új szponzorok, csapatok motorpartnerek érkezését és micsoda növekedés előtt áll az egész bajnokság.
Csak nekem tűnik úgy, hogy ezzel saját maguknak viszik be sorozatban a mélyütéseket?
Néhány évvel ezelőtt az IndyCar még azt hirdette, hogy a cél, hogy a szériát újra visszavigyék az aranykorba. Nos, jelen állás szerint ebből az időutazás rész máris megvalósult és idén újra átélhetem a cirka tíz évvel ezelőtti állapotokat, amikor előfordult, hogy jobb híján idegesítően szakadozó illegális streameket tudtam csak nézni, vagy ha még ez sem volt, akkor maradt a live timing bámulása, közben vizuálisan magam elé képzelve, mi zajlik épp a pályán.
Most, 2019-ben az IndyCar ismét megágyaz annak, hogy a „fekete” közvetítések újra a virágkorukat éljék.
A közvetítési körön kívül rekedt rajongók ugyanis meg fogják találni a módját annak, hogy nézhessék a kedvenc bajnokságukat, ezzel kapcsolatban pedig az is borítékolható, hogy maga a széria fog a legjobban harcolni a fű alatt terjedő streamek ellen. Mert az törvénybe ütköző. Ebben igazuk is van, csak éppen azt hagyják figyelmen kívül, hogy az illegális megoldással élő nézők többsége boldogan kicsengetné azt az évi 50 dollárt az NBC Gold Passért, ha engednék nekik. De nem engedik és itt van a legnagyobb probléma.
Ha szóba kerülnek a nagy növekedést felmutató versenysorozatok, akkor óhatatlanul a Formula-E jut mindenki eszébe. Nem is csoda, hiszen a bajnokság profin tolja bele magát az emberek arcába, élő internetes közvetítésekkel, hatalmas lefedettségű tévés csomaggal, mindennek hála pedig már csak az nem tudja követni a futamokat, akit végképp nem érdekel. Ugyanez elmondható az IMSA alá tartozó szériákról is, amelyek versenyeit a hivatalos honlapon keresztül streamelik ingyenesen minden olyan ország számára, ahol nem elérhetőek a tévében.
Ellenben az IndyCar? Még azt sem teszi lehetővé, hogy a szurkolók PÉNZÉRT nézhessék a versenyeket.
Ez lenne a széria saját bejárású „vissza a jövőbe” programja? Mondhatnám, hogy nem kérek belőle, de akkor hardcore szurkolóként hazudnék. A meglévő és potenciális szponzorok, partnerek azonban könnyen lehet, hogy már nem lesznek ennyire elkötelezettek.
A következményekért pedig az IndyCar csakis kizárólag saját magát okolhatja majd.
További érdekességekért, információkért, naprakész hírekért az amerikai autóversenyzés világából kövesd az USAracing Facebook-oldalát:
USAracing
képek: IndyCar

“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough