„Egyik nap megállapodtunk, a következőn pedig már a telefont sem vették fel”
Három fiatal versenyzőt is átvert az IndyCar korábban nagy reményekkel várt csapata.
Egyikük most leadta az utóbbi évek talán legbrutálisabban őszinte interjúját
Az utóbbi napok legnagyobb vihart kavart IndyCar-vonatkozású hírének Patricio O’Ward hirtelen szerződésbontása bizonyult a Harding Steinbrenner Racinggel.
A 19 éves mexikói alig egy hónappal a szezon rajtja előtt távozott saját kérésére a gárdától, mivel azok továbbra sem tudták garantálni számára a kontraktusában foglalt teljes szezonos ülés anyagi hátterét.
A bejelentést követően néhány órával egy másik versenyző is megszólalt, mondván a csapat másfél évvel ezelőtt őt is behúzta a csőbe és úgy ajánlott számára nem csak full idényes autót, de ezzel együtt fizetést is, hogy valójában semmiféle szponzorációs háttérrel nem rendelkeztek.
„Milyen amatőr csapat a Harding Steinbrenner Racing!” -írta Sangtago Urrutia Twitteren. „Ennek nem lenne szabad megtörténnie az IndyCarban. Velem ugyanezt csinálták tavaly. Mike Harding kezet rázott velem 2017 végén és azt mondta ‘üdvözöllek a csapatnál, a csapattársad Gabby Chaves lesz’. Remélem hamarosan találsz helyet Patricio O’Ward.”
A HSR mesebeli rajtot vett az IndyCar világában. Rögtön első versenyükön, a 2017-es Indianapolis 500-on a kilencedikként értek célba a 88-as, Gabby Chaves által vezetett Dallara-Chevyvel.
A gárda a szezonban még két futamon vett részt Texasban az ötödik, Poconón pedig a tizenötödik helyet megszerezve.
A jó szereplésen felbuzdulva a HSR 2018-ban már valamennyi versenyre nevezte az autót, aminek volánját továbbra is Chaves tudhatta magáénak. A kolumbiainak azonban nem sokáig volt oka az örömre, hiszen tizenegy futam után – a teljes szezonra szóló szerződése ellenére – egyszerűen parkolópályára tették, mondván több pilótát is ki akarnak próbálni a 2019-re tervezett kétautós programjuk kapcsán. Chaves végül Gatewayen és Watkins Glenen visszakapta az ülését, a szezonzáró sonomai viadalt viszont megint csak nézőként szemlélhette.
A HSR erre a fordulóra már az Andretti Autosport tecnikai partnereként két gépet nevezett, aminek köszönhetően az AA két Indy Lights-os pilótája, a bajnoki címet szerzett Patricio O’Ward és a mögötte másodikként zárt Colton Herta kapott lehetőséget.
Az újonc duóból előbbi mexikói szerepelt jobban, aki az 5. helyről indulva végül a 9.-ként ért célba, míg amerikai kollégája a 19. pozícióból rajtolhatott és csak a 20.-ként zárt.
A csapat két héttel később hivatalosan bejelentette, hogy a 2019-es évet már ezzel a párossal fogja teljesíteni, emellett pedig társtulajdonosként üdvözölték a New York Yankeest irányító dinasztia 22 éves sarját, George Steinbrenner IV-t is – aki már Herta lightsos gépében is érintett volt -, míg új motorpartnerük a Honda lett.
A történet gyönyörűen indult tehát, a tél folyamán azonban egyre inkább repedezni kezdett a rózsaszín buborkék, legalábbis a gárda Hardinghoz kötődő részénél.
O’Ward és Mike Harding
Míg a Steinbrenner támogatását maximálisan élvező Colton Herta ülése biztosnak tűnt, addig O’Ward helyzete egyre kilátástalanabbá vált, ennek végeredményeként pedig február 11-én saját kérésére távozott is a csapattól.
Mint kiderült, a mexikói teljes szezonos autója mögött még ekkor, alig egy hónappal a szezon rajtja előtt is csak az az egymillió dolláros támogatás állt, amit O’Ward ösztöndíjként nyert a Lights-bajnoki címével három IndyCar-futamon -beleértve a 103. Indy 500-at – való indulás fedezeteként.
A bizonytalan helyzetet csak tovább nehezítette, hogy a hírek szerint Mike Harding egy nagyon piszkos válóperben is érintett, ami jelentősen apasztja a magánvagyonát is.
A szupertehetségnek kikiáltott O’Ward kényszerű távozása hatalmas visszhangot kapott nem csak a rajongók és a média, de az IndyCar belső köre által is.
Urrutia fentebb idézett Twitter-bejegyzésének köszönhetően pedig az is kiderült, hogy nem csak Patricióval és a gárdától a tavaly történtek után szintén önként távozott Chaves-zel szúrt ki rondán Harding.
A most 23 éves uruguayi az open-wheels.com-nak egy brutálisan őszinte interjút adott, amiben kendőzetlenül mesélt arról, milyen bánásmódban is részesült a csapatnál.
Urrutiát azt követően kereste meg a gárda alapítója/tulajdonosa, Mike Harding, hogy 2017-ben zsinórban másodjára zárt az Indy Lights összetettbeli második helyén.
„Kaptam egy telefonhívást Sonomán, majd Larry Curry személyesen odajött hozzám és azt mondta, ‘Santi, beszélni szeretnék veled, a Hardingnál dolgozom és érdeklődünk az iránt, hogy téged a csapatnál tudjunk‘” – idézte fel a másfél évvel ezelőtti eseményeket Urrutia. „Már ott, Sonomán tárgyaltam vele és [Curry] biztosított arról, hogy alapvetően minden készen áll és Mike Harding száz százalékosan akar engem.”
Ki az a Larry Curry?
A szakemberre máig a Tony Stewart 1996-’97-es IRL bajnoki címe mögötti agytrösztként tekintenek, a képet azonban némiképp árnyalja, hogy ezen sikert a Team Menardnál már jóval dicstelenebb periódus követte, miután kiderült, hogy több, mint másfél millió dollárt sikkasztott el a gárdánál eltöltött évei alatt. Az ellene szóló bizonyítékok láttán Curry bűnösnek vallotta magát, a 2001-2004 közötti időszakot pedig a rácsok mögött volt kénytelen eltölteni. Szabadulása után azonban jött Tony George, aki felkérte őt, hogy vezesse a feleségével, Laurával és a színész Patrick Dempsey-vel közösen létrehozott Vision Racinget.
Ezt a pozíciót Curry 2008. májusáig látta el, amikor napvilágra került, hogy tudomása volt arról, hogy a szezonnyitó homesteadi hétvégén illegális elemekkel felszerelve küldték pályára az Ed Carpenter, valamint AJ Foyt IV által vezetett autókat. A versenygépek természetesen rögtön megbuktak a technikai ellenőrzésen, elveszítve ezzel a második és harmadik rajthelyüket, hamarosan pedig az is bizonyítást nyert, hogy a csalást Curry engedélyével hajtották végre. Ebből adódóan George – aki az IndyCar vezérigazgatójaként nem engedhette meg magának azt, hogy pont az ő csapatát kapják rajta ilyen stikliken – azonnali hatállyal megköszönte a szakember addigi munkáját.
Larry-re hamarosan ismét rámosolygott a szerencse. A Dreyer & Reinbold Racing 2008 nyarán lecsapott rá és csapatmenedzserré megtéve a mérnöki oldal felvirágoztatást várta tőle. Legfőképpen anyagi okokból azonban ez a kapcsolat sem tartot túl sokáig és 2011-ben Curry távozott a csapattól, később pedig az AJ Foyt Racing 41-es gépének ügyeiért felelt.
Curry neve ezután a Buddy Lazier-hez fűződő Lazier Partners Racing 100. Indianapolis 500-ra vonatkozott programjának vezetése révén került a köztudatba. Az általuk indított 4-es számú Dallara-Chevy a verseny 1996-os győztesével, tehát magával Lazier-vel a volán mögött a 32. rajthelyet csípte el és végül műszaki hiba miatt csak száz kört teljesítve a 30.-ként zárt.
2017-ben aztán Curry újra belevetette magát a munkába és Mike Hardinggal közösen tető alá hozta a Harding Racinget.
A következő napokban Urrutia visszautazott hazájába, a csapat azonban utasította, hogy maradjon elérhető számukra e-mailban és telefonon egyaránt. A versenyző egy hét múlva a gárda kérésére újra Indianapolisba utazott és várt.
„Három napig Indyben maradtam, de hiába hívtam őket, vagy SMS-eztem nekik, soha nem válaszoltak. Végül elértem Mike-ot és egy nap korán reggel, kb. öt órakor leültünk beszélgetni egy étteremben. Ekkor azt mondta, ‘Santi, te leszel a pilótánk. Nagy potenciált látunk benned, a csapattársad Gabby Chaves lesz. Minden készen áll, megvan a szponzorációs háttér és fizetést fogunk neked adni, ezt nem mindenki teszi meg az IndyCarban‘”.
Urrutia joggal hihette ekkor, hogy rámosolygott a szerencse.
„Bemutattak néhány alkalmazottnak a Hardingnál Indianapolisban, találkoztam Chaves-zel, volt egy csapatsapkám, hozzáfértem a belső e-mailekhez, telefonokhoz, mindenhez.”
A dolgok azonban kezdtek furcsa irányt venni. A tél folyamán Santiago már semmit nem hallott a csapat felől, a levelire, hívásaira és üzeneteire egyáltalán nem érkezett válasz.
Az év végén újra Indianapolisba utazott, hogy tisztázza a helyzetet.
„Megint Indybe repültem, ahol elmondták nekem, hogy nem találtak szponzort. Ekkor eszükbe jutott, hogy továbbra is az Indy Lights-ban kellene versenyeznem, aztán ha megnyerném a bajnokságot, akkor egyenesen mehetnék hozzájuk az IndyCarba teljes szezonra. Azt is megígérték, hogy adni fognak nekem százezer dollárt, amiből fedezhetem a Belardi csapattal való szezonomat a Lightsban, mivel nekem nem volt ennyi pénzem. Odaadták a szerződést is. Végül azonban a százezret soha nem kaptam meg, ahogyan az IndyCar ülést sem.”
Larry Curryt időközben elmozdították a posztjáról és a helyére Brian Barnhartot nevezték ki csapatmenedzsernek, Urrutiát azonban biztosítottak arról, hogy a személyi változásnak nincs hatása az ő programjára.
„Brian többször is felhívott, hogy közölje, ‘Santi, nincs miért aggódnod, minden készen áll, a csapat része leszel‘. Szóval, Mike Harding és Brian Barnhart azt mondták, teljes szezonos leszek, valójában viszont soha nem csináltak semmit. Végig csak hazudtak nekem. Rengeteg pénzt költöttem szállodára és utazásra Uruguayból Indybe a mítingek miatt… a semmiért. Nevetséges. Másfél éven át hazudoztak. Bemesélték nekem ezeket a dolgokat én pedig amikor hazamentem Uruguayba lelkesen mondtam is a szponzoraimnak, hogy az IndyCarba fogunk menni. Elmondtam az apámnak, mindenkinek. El tudják képzelni, mennyire boldog voltam! Bekerültem az IndyCarba, egy csapattulajdonos kezet rázott velem és közölte, hogy náluk fogok versenyezni, fizetést is kapok, meg minden… Aztán már nem fogadták a hívásaim…”
Santiago Urrutia
Az O’Ward-hír napvilágra kerülése után sokan Colton Hertát kezdték támadni, mondván csak a neve és a kapcsolatai miatt van még mindig a HSR-nél, miközben a nála tehetségesebbnek tartott kollégája a szakadék szélére került.
Urrutia azonban az amerikai védelmére kelt.
„Nem hiszem, hogy neki sok köze van a történtekhez, szerintem Colton egy jó gyerek. A probléma Mike Hardinggal és a többiekkel van. Bryan Hertát is jó srácnak tartom, de amit Mike Harding tett velem és Patóval az frusztráló.”
Az események negatív hatással lettek Urrutia karrierjére is. A Hardingékkal való másfél évnyi időhúzás miatt teljesen kikerült a körforgásból, nincs pénze az amerikai folytatásra és ahhoz sincs már gyomra, hogy tovább apassza a családi kasszát.
A célja jelenleg az európai GT-versenyzés.
„Mindez nagyon rossz nekünk és a szponzoroknak is. Ha legközelebb esetleg azt mondanám egy partnernek, hogy ’az IndyCarban fogok versenyezni’, akkor már biztosan nem bíznának bennem. Annyit válaszolnának, hogy korábban is ezt mondtam és lám, mégsem vezettem ott. Rossz hatással van ez mindenkire. Az IndyCarnak tennie kellene valamit Mike Hardinggal és a Harding Racinggel. Én csak azért meséltem el ezt a sztorit, mert versenyzőként nagyon frusztrál. Tizennégy évesen elhagytam az otthonom, a családom, hogy harcoljak az álmaimért, aztán elfogyott a pénzem, dolgoznom kellett és egyik hónapról a másikra éltem. Aztán jött ez a srác és ku**ára nem érdekelte. Ő egyszerűen azt csinálhat, amit akar és senki nem tesz semmit. Még mindig megvan a csapata, az autói az IndyCarban, szóval valakinek tennie kellene most már valamit szerintem.”
A történtek ellenére az Andretti Autosport egy nappal a botrány kirobbanása után bejelentette, hogy 2019-ben is folytatják technikai partnerségüket a HSR-rel.
Az ülés nélkül lévő versenyzők elkeseredettségét pedig mi sem szemlélteti jobban, mint, hogy a gárda hírhedt magatartása ellenére állítólag máris akadt jelentkező O’Ward helyére.
A HSR legfrissebb tájékoztatása szerint azonban a 8-as Dallara-Hondával már nem a teljes szezonra terveznek. Brian Barnhart elmondása alapján nem kizárt ugyan, hogy az Indy 500-ra neveznek egy második gépet, de ez még koránt sincs eldöntve.
„Teljes gőzzel haladunk előre és minden figyelmünket arra fordítjuk, hogy biztosítsuk Coltonnak a maximális támogatást a szezonra” – mondta Barnhart. „Ha megfelelő lehetőség adódik, akkor nyitottak vagyunk egy második autó indítására a Speedwayen. Okosan fogjuk ezt kezelni. Nem akarunk csak azért nevezni még egy autót, hogy ott legyünk. Jó okkal kell ennek történnie.”
További érdekességekért, információkért, naprakész hírekért az amerikai autóversenyzés világából kövesd az USAracing Facebook-oldalát:
USAracing
képek: IndyCar, Road to Indy
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough