Hogyan lehetett ezt a balesetet ép bőrrel megúszni???

Hogyan lehetett ezt a balesetet ép bőrrel megúszni???

Az már biztos, hogy Harrison Scottra nem egyetlen őrangyal, hanem komplett hadsereg vigyáz.

Vannak olyan balesetek, amik láttán az átlag néző rögtön a lehető legrosszabb végkifejletre számít.

Fokozottan igaz ez a torontói Exhibition Place esetében, amelynek kapcsán máig sokakban élénken élnek az 1996. július 14-ei, a versenyző Jeff Krosnoff, valamint a sportbíró Gary Avrin életét követelt horrorbukás pillanatai

Nem csoda tehát, hogy nézők százainak ereiben meghűlt a vér, amikor a kettős tragédia huszonkettedik évfordulójának napján testközelből nézhettek végig egy kísértetiesen hasonló balesetet. Ami pedig csak még hátborzongatóbbá tette a látványt, hogy az incidens a pálya szinte ugyanazon területén is történt, mint ahol ’96-ban Krosnoffék elhunytak.

A rajtot jelző zöld zászló után az IndyCar második számú nevelősorozatának tekintett Pro Mazda Championship mezőnye lelkesen iramodott neki a távnak. A tumultus közepette az RP Motorsportnak vezető Harrison Scott először a pálya belső falának ütközött, majd onnan visszapattanva, miközben érintette kollégája, az Exclusive Autosportot szolgáló Antonio Serravalle autóját, nagy erővel felemelkedett, a levegőben szaltót vetve szó szerint átrepült a hármas kanyar melletti bukótérbe, ahol aztán fejjel lefelé landolt.

 

A jelenlévők joggal tartottak attól, hogy a szemük előtt zajlott le egy újabb tragédia. 

Hihetetlen módon azonban Scott végül önerőből szállt ki a versenygépéből, de elővigyázatosságból azért a pálya orvosi központjába szállították.

A vizsgálatokat követően kiderült, hogy a 22 éves brit néhány kisebb karcolással a kezén megúszta az ijesztő bukást, néhány órával később pedig az engedélyt is megkapta a versenyhétvége folytatására.

„Nekiütődtem a falnak, majd utána Serravalle gépének és innentől már nem én uraltam az autót” – nyilatkozta Scott, aki az Indy Starnak azt is elárulta, hogy bár ép bőrrel szállt ki az gépéből, de a történtek hatására még órákkal később is heves szívdobogása volt. „Átmentem [Serravalle] autójának hátulján, láttam felvillanni magam előtt a sárga színét. Emlékszem, hogy felemelkedek, majd fejjel lefelé fordulva megláttam az aszfaltot, közben pedig arra gondoltam, hogy ‘Ó b*ssza meg, ennek nem lesz jó vége’. Hatalmas hullámvasút volt. Most először bukfenceztem a levegőben autóval és nem volt kellemes. Nagy köszönet illeti az IndyCar biztonsági csapatát, amint földet értem, máris láttam a lábaikat, amint közelednek felém. Szintén hálás vagyok a Tatuusnak, amiért ilyen biztonságos autót adtak nekünk. Minden összetört rajta, de a körülöttem lévő biztonsági cella érintetlen maradt, ami a legfontosabb.”

Egy biztos, Harrison Scott innentől fogva nyugodt szívvel kérhet ajándékot július 14-re, a második születésnapjára is.

 

 

 A baleset teljes egészében: