A versenyzőnő zöldben – Danica Patrick megkezdte hattyúdalát
Hét év hiátus után először ült open-wheel autóba a világ legismertebb versenyzőnője, hogy ott zárhassa le pályafutását, ahol szárnyra kapta a hírnév.
A legelső dolog, ami feltűnt Danica Patrick indianapolisi frissítő tesztjén az az autója.
Az Ed Carpenter Racing által nevezett Dallara-Chevy ugyanis brutálisan zöld. Olyannyira, hogy pillanatok alatt képes beleégni az ember retinájába és hiába csukjuk be a szemünket, a látvány még perceken át ott virít előttünk.
A 36 éves pilótát ebből adódóan játszi könnyedséggel ki lehet majd szúrni az Indianapolis 500 programsorozata során, egyúttal pedig a babonákra fogékony külső szemlélők számára is biztosítva lesz a konstans libabőr.
Patrick ugyanis nem bízott semmit a véletlenre és nem csak a 13-as rajtszámot vállalta be, hanem hozzá a zöld festést is, amit a mai napig szintén balszerencsésnek tartanak a sportág nagy öregjei.
Hősnőnk azonban nem babonás alkat és nagy reményekkel vág neki autóversenyzői pályafutása legutolsó megmérettetésének; annak az Indianapolis 500-nak, amelyen tizenhárom évvel ezelőtt, még zsenge újoncként rátalált a világhír.
Minden kétséget kizáróan az Indy 500 Danica pályafutása legsikeresebb versenyének számít. Eddigi hét rajtjából hatszor zárt a top 10-ben, legjobb eredményét pedig 2009-ben érte el, amikor a harmadik helyen látta meg a kockás zászlót.
Utoljára 2011-ben indult a legendás versenyen, a következő szezontól pedig már teljes egészében a NASCAR-karrierjére összpontosított, ami – mint utólag már közismert – inkább kevesebb, mint több sikert hozott neki.
Az apró termetű, wisconsini hölgyet saját bevallása szerint felőrölte a stock-carban eltöltött, pofonokban gazdag időszak, így valahol nem is bánta, hogy a 2017-es szezon végén véget ért főkategóriás pályafutása.
Az idén május 27-én rendezendő, 102. Indianapolis 500 után pedig végleg elbúcsúzhatunk Danica Patricktől, az autóversenyzőtől, akinek a helyét átveszi majd Danica Patrick, a főállású üzletasszony.
Árnyékban kevésbé markáns a „zöld 13-as”
Addig azonban még hátra van az ötszáz mérföldes verseny, pontosabban annak kvalifikációja. A nagy viadalon való részvétel ugyanis az elmúlt évekkel ellentétben korántsem garantált minden pilóta számára. A nevezési listán jelenleg 35 név szerepel, a tradicionális mezőny létszáma pedig 33. Ketten tehát a zöld zászló pillanatában már biztosan csak nézők lesznek.
A részvételhez szükséges első vizsgát mindenesetre Patrick május elsején sikerrel letudta.
Ekkor rendezték a verseny idei újoncainak tesztjét, a Rookie Orientation Programot, valamint a visszatérő veteránok – akik a tavalyi Indy 500-on, vagy annál régebben teljesítették utolsó oválfutamukat az IndyCarban – frissítőjét.
A 2018-as 500 négy újoncából hárman – Robert Wickens, Kyle Kaiser és Matheus Leist – a délelőtt folyamán megcsinálták a ROP mindhárom fázisát, így ők már biztosan nekivághatnak az Indy 500 majdani kvalifikációjának.
Az egyetlen pilóta, aki távol maradt, az a Dale Coyne Racinges Pietro Fittipaldi, ő a későbbiekben veselkedik majd neki a vizsgának.
Az újoncok után, a délutáni órákban már a veteránoké lett a terep.
Patrick mellett Sage Karamra (Dreyer & Reinbold Racing), valamint Jay Howardra (Schmidt Peterson Motorsports) várt a feladat, hogy végrehajtsák a ROP utolsó két fázisát, vagyis 15 kör teljesítése 210 – 215 mph-val (338 – 346 km/h), majd újabb 15 kör megtétele 215 mph (346 km/h) felett.
A háromórás teszten mindhárom pilóta sikeresen teljesítette a feladatot, beleértve természetesen Danicát is.
A versenyzőnő nagy visszatérése elé azonban rögtön az elején némi akadály hárult, miután már az installációs körén műszaki hiba ütötte fel a fejét az autójában, így közel háromnegyed órán keresztül kénytelen volt várakozó álláspontra helyezni magát, amíg az ECR szerelői orvosolták a problémát.
Matt Barnes, Danica Patrick és Ed Carpenter
„Szerintem egy kicsit ideges, mivel olyan sok idő eltelt [az utolsó Indy 500-a óta]” – nyilatkozta a csapat tulajdonosa, egyben oválversenyzője, Ed Carpenter. „Mondtam neki, hogy én minden egyes évben ideges vagyok, mivel ez a hely annyira különleges. Azt is közöltem vele, hogy jobban aggódnék, ha nem látnám rajta, hogy aggódik a visszatérése miatt. Nagyon sok tapasztalattal rendelkezik és bár a dolgok változtak, a versenyzési stílusa ezen a pályán ugyanaz maradt.”
A technikai malőr után Patrick végül 52 kört tudott megtenni a GoDaddy által szponzorált géppel, legjobb átlagsebessége pedig 218.5 mph (351.64 km/h) lett.
A nap végén tartott sajtótájékoztatóján az IndyCar történetének máig egyetlen, női futamgyőztese elárulta, első körben nem voltak túl nagy elvárásai.
„Indy egy különleges hely, de most csak túl akartam esni a frissítő teszten és megpróbálni komfortosan érezni magam az autóban. Gondolni sem tudok jobb helyre ahhoz, hogy befejezzem a pályafutásom. Minden itt kezdődött, szóval most egy teljes kört zárok be.”
Danica a NASCAR-ba történt átigazolása előtt az IRL/IndyCarban szervókormány nélküli gépet vezetett, amivel – különösen az oválpályákon – nem is volt problémája. Ebből adódóan nem kicsit érte meglepetésként, hogy a stock-car kitérője után most mégis mekkora kihívás elé állította a szervó hiánya.
„Erőfeszítésbe telt a kormány elfordítása” – ismerte el Patrick, aki az utóbbi években kőkemény edzésprogramot folytat, ennek köszönhetően pedig az egyik legfittebb autóversenyzőként (férfiakat is beleszámítva) tartják számon. „Ebben az esetben nincs elég kontrollod az autó felett, mivel csak azzal vagy elfoglalva, hogy mindent megtegyél, amit csak tudsz a kanyarodás érdekében.”
Danica szerint a szervó hiánya miatti fizikai kihívás okozta a legnagyobb diszkomfort érzést az autóban, így az ehhez való alkalmazkodást a rá váró legnagyobb kihívásként jellemezte.
„Fogalmam sincs, mi a fenét csináltam, mivel sokkal erősebbnek érzem magam ahhoz képest, mint amikor utoljára vezettem itt [Indy autót]. A kormány nagyon nehéz, ez a legnagyobb problémám. A szervós stock-car után teljesen másfajta érzés most a pályán lenni.”
The wait is officially over.✅@DanicaPatrick takes her first laps since 2011 at � @IMS.
� https://t.co/Otk9DbwGqx
� @verizon INDYCAR Mobile
� https://t.co/SAdeSxSfa7#ThisIsMay // #INDYCAR // #Indy500 pic.twitter.com/SBc7MBRdHo— IndyCar Series (@IndyCar) May 1, 2018
Ugye, hogy feltűnő jelenség?
Azt mindenesetre jó előjelként értékeli, hogy minél több kört tudhatott maga mögött a 2.5 mérföldes oválon, annál inkább otthonosan érezte magát az autóban. Ez pedig abból a szempontból is fontos, hogy Patricknek nem csak az IndyCarban idén debütált, univerzális aero kit superspeedway-verziójával kellett gyors ismeretséget kötnie, hanem alapjában véve még a szériában 2012 óta használt IR-12 karosszériát sem vezette korábban.
Versenymérnökeként Danica azt a Matt Barnest tudhatja maga mögött, akivel még a 2009-es IndyCar szezonban, az Andretti Autosport színeiben az ötödik helyen zárta a bajnokságot, ezzel pályafutása legjobb összetettbeli eredményét elérve.
„Szórakoztató májust szerettem volna, ezért örülök, hogy ilyen könnyű ezzel a csapattal dolgozni. Nagyon jó társaság.”
Patrick még a NASCAR-os évei alatt többször leszögezte, hogy végleg lezártnak tekinti az open-wheel karrierjét.
Amikor azonban megfogalmazódott benne a visszavonulás, rájött, hogy karrierje végére a pontot stílszerűen csakis Indianapolisban teheti ki.
„A második NASCAR-os évemben szerettem volna indulni az Indy 500-on, de ekkor két menedzser is azt mondta nekem, hogy az emberek ezzel megkérdőjeleznék az elkötelezettségemet a stock-car iránt, úgyhogy nem tettem meg. Valóban azt hittem, hogy soha többé nem vágok neki ennek a versenynek. Úgy voltam vele, hogy minél távolabb kerülök tőle, annál inkább nem akarom már csinálni. Tavaly ősz óta viszont, amikor eldöntöttem, hogy mégis visszatérek ide, azon töprengtem, vajon milyen érzés lesz újra [az IMS ováljára hajtani Indy-géppel]. Csak arra vártam, hogy túlessek ezen a napon, és ezt most szeretettel mondom. Egyszerűen az ismeretlenre való várakozás már kibírhatatlan szintű volt. Most viszont már tudom. A biciklizés sokkal egyszerűbb ennél. Csak tövig akarom nyomni a pedált, komfortosan érezni magam, változásokat eszközölni az autón és érezni is azokat. Számomra ez még nem igazán az Indy, csak egy teszt. Amikor két hét múlva visszajövünk [az 500 edzésnapjaira], akkor fog valójában elkezdődni.”
képek: IndyCar
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough
