Flúgos futammal búcsúzott az idei oválszezontól az IndyCar -

Tűzijáték is hozzájárulhatott két balesethez, Pagenaud minden tiszteletét elvesztette Newgardennel szemben, a Chip Ganassi Racingnél nagyon furcsa dolgok történnek, a Team Penske pedig zsinórban ötödik győzelmét aratta.

Közepesen intenzív, de drámákkal fűszerezett versenyt hozott az IndyCar magyar idő szerint vasárnap hajnalban rendezett Bommarito Automotive Group 500-a Gateway Motorsports Parkban.

Mielőtt azonban részletesebben is kitérnék a 248 körös viadal legérdekesebb pillanataira, feltétlen gratuláció, köszönet és minden földi jó illeti meg a verseny promóterét azért a példaértékű munkájukért, aminek révén a pilóták a széria oválfutamain ritkán látott méretű nézőközönség előtt léphettek pályára.

Őszinte hála érte!

Nos, akkor lássuk is magát a viadalt.

Az Indy 500 öröksége előtt kalapot emelve a huszonegy autót számláló mezőny egy háromsoros tiszteletkört tette meg a rajt előtt, miközben a pálya mellett egymás után lőtték fel a tüzijáték petárdáit.

Hamarosan viszont kiderült, hogy ez utóbbi showelem nem bizonyult a létező legjobb ötletnek.

Másodpercekkel azelőtt, hogy lengett volna a verseny kezdetét jelző zöld zászló, Tony Kanaan senkitől sem zavartatva, gumimelegítés közben a 2-es kanyar falának csapta a Chip Ganassi Racing 10-es számú Dallara-Hondáját. A veterán brazilnak haja szála sem görbült szerencsére a balesetben, és egy kényszerű pitkiállást követően vissza is tudott térni a mezőnybe, igaz, már három kör hátrányban.

A kis közjáték ellenére az IndyCar sárga jelzés alatt, hivatalosan is megkezdte a futamot, ennek révén a körszámláló már a 6.-ban járt, amikor a mezőny végre engedélyt kapott a szabad versenyzésre.

A zöld periódus azonban nem tartott sokáig, hiszen a pole pozícióból indult Will Power mellett szinte rögtön elszáguldott csapattársa, Josef Newgarden, a légáramlatok miatt pedig a csúszós aszfalton amúgy is küszködő ausztrál elvesztette uralmát a járműve felett, a #12 Dallara-Chevy hátulja kitört, az érkező Ed Carpenter pedig minden igyekezete ellenére sem tudta elkerülni az ütközést. A saját csapatával versenyző amerikai először az Andretti Autosportot szolgáló Takuma Satóval létesített az egészséges ingerküszöböt meghaladó kapcsolatot, végül pedig Power autóján kötött ki és csak a szerencsén múlt, hogy nem találta el a 2014-es bajnok fejét.

A brutális balesetet mindhárom versenyző ép bőrrel megúszta, de már egyikük sem tudta folytatni a viadalt.

Az incidens ugyanazon a területen történt, ahol korábban Kanaan is falazott, így megkezdődtek a spekulációk azt illetően, hogy a rajt előtti tüzijátékból származó maradványok is szerepet játszhattak az amúgy is extra csúszós pályán, amelyen a vezetést csak tovább nehezítette, hogy a Firestone az új borítás miatt a keményebb keverékű abroncsot szállította le. Az IndyCar nem tett hivatalos állásfoglalást az ügyben, de annyi bizonyos, hogy már a sárga zászlós periódus során több versenyző – köztük Carpenter – is beszámolt a csapatrádión kisebb törmelékekről a szóban forgó 2-es kanyarban.

“Nagyon csúszott, már az abroncsok felmelegítése közben is” – nyilatkozta az amerikai a kiesése után. “Nincs mentség, borzasztóan csalódott vagyok. Ez az év szörnyű, 2018 nem jöhet el elég hamar.”

Az immár negyedik éve csak oválokon induló Carpenter ekkor még azt gondolhatta, hogy ennél rosszabbul már nem is alakulhat idei utolsó, pilótaként teljesített versenye, a 102. körben azonban csapatszinten is megkapta a kegyelemdöfést. A #21 Dallara-Chevy-t a teljes szezonban vezető JR Hildebrand ugyanis valószínűsíthetően a felfüggesztés hibája miatt a 4-es kanyar falának vágta, ami egyúttal az Ed Carpenter Racing napjának végét is jelenthette.

A következő sárga zászlós szakaszt Max Chilton idézte elő, aki szintén a 4-es kanyarban dobta el a 8-as Dallara-Hondát, az emiatt érvényben lévő sárga jelzés alatt pedig csapattársa, Kanaan is feladta a viadalt.

A brazil kiállása a hivatalos megfogalmazás szerint műszaki hiba miatt történt, valójában azonban maga a Chip Ganassi Racing utasítására kellett leparkolnia az autót.

Az eset hasonlóságot mutat az egy héttel korábbi, poconói futamhoz, amikor is az akkor szintén körhátrányban lévő Chiltonnak kellett idő előtt kiszállnia a versenyből. A brit akkor maga jelentette ki, hogy fogalma sincs miért utasította erre a csapat, mivel korábban minden felmerült problémát sikerült megoldani, majd hozzátette, ő nem az a fajta, aki csak úgy fogja magát és kiáll.

“Szeretném tudni, hogy ki adja ezt az utasítást, mivel agyhalottak” – fakadt ki Poconón a csapatrádión keresztül Chilton, amikor közölték vele, hogy azonnal álljon ki. “Hosszú ideje most először van egy jó autónk, miért nem tanulunk? Vagy mi csak egy meghátrálós csapat vagyunk? Alig várom már a következő évet.”

Most, Kanaan esetében ugyanez a forgatókönyv zajlott le. A felsőbb utasításra történt versenyfeladást követően a 42 éves pilóta azonnal fogta magát, felpattant a mopedjére és elszáguldott, az interjúadást pedig azzal utasította el, hogy ‘beszéljenek Chippel arról, mi történt’. A nyilatkozattételt a témában viszont Ganassi a gárda sajtósán keresztül szintén megtagadta.

Annak kapcsán, hogy miért kellett két pilótájukat is két egymást követő héten még jóval a futamok leintése előtt direkt parkolópályára tenni, noha ezt semmi sem indokolta, pláne oválpályán, ahol még a körhátrány sem jelenti feltétlenül a jó eredményre vonatkozó halálos ítéletet (lásd. pl. Poconón Powert, aki egy kör mínuszból küzdötte fel magát végül a győzelemig).

A pitben terjedő hírek szerint ennek köze lehet ahhoz, hogy a Chip Ganassi Racinghez jövőre már sem Chilton, sem pedig Kanaan nem tér vissza, sőt, még az is elképzelhető, hogy a gárda redukálni fogja az autóik számát, eladva a jelenlegi négyes flottájukból egyet, vagy akár kettőt is egy esetleges új belépő csapatnak, mint például a Chilton édesapjának nevéhez köthető Capsicum Motorsport Groupba tartozó Carlin. Ugyanakkor az is elfőrdulhat, hogy anyagi, vagy akár sportpolitikai okok állnak a háttérben, a legfurcsább viszont mindkét – a poconói és a gateway-i – eseben, hogy úgy tűnik, mintha az érintett versenyzőket nem tájékoztatták volna előre (vagy legalábbis nem megfelelően) a verseny feladatásáról hozott döntésről, mivel látszólag Kanaan-t és Chiltont is váratlanul érte.

Az pedig csak még tovább kavarhatja a lapokat, hogy a gárda 83-as autóját 2011 óta vezető, a pletykák szerint az idény végeztével szponzorációs problémákkal szembenéző Charlie Kimball jövője sem biztos a CGR-nél, amit ő maga erősített meg, amikor az Indy Star rákérdezett 2018-ra:

“Minden nagyon képlékeny jelenleg.”

A Bommarito Automotive Group 500 legnagyobb sztorijának azonban kétségkívül Newgarden 218. körben, csapattársával, a regnáló bajnok Pagenaud-val szemben megejtett előzése számított. A 2-es számmal jelölt Dallara-Chevy-t vezető amerikai egy nagyon kemény manőverrel utasította maga mögé francia ellenfelét, aminek során a két autó össze is ért.

Newgarden innentől már nem is engedte ki a vezető pozíciót a kezéből és megszerezte idei negyedik, teljes IndyCar pályafutását tekintve pedig hetedik győzelmét, aminek köszönhetően 31 pontra növelte előnyét a bajnoki összetettben a jelenleg másodikként jegyzett – Gateway-en szintén ebben a pozícióban leintett – Scott Dixonnal szemben.

Miközben az IndyCar komplett közössége Newgarden újabb, fantasztikus futamát ünnepelte – amelynek 248 köréből összesen 170-et töltött az élen – egy ember finoman szólva sem volt elragadtatva. Ő nem más volt, mint Pagenaud, aki az előzés után nem csak az első helyét vesztette el, de egyenesen a harmadikra esett vissza és végül a kockás zászlót is itt látta meg.

“Azt hiszem, ha nem én lettem volna, akkor [Newgarden] a kerítésben végzi valaki mással együtt” – fakadt ki a 33 éves francia. “Soha nem láttam még, hogy Scott [Dixon] ilyet csinált volna a csapattársával a teljes pályafutása során. Azután, amit [Newgarden] tett, teljesen elvesztettem a bizalmam benne… és a tiszteletet is. Ő sem tanúsított felém egy fikarcnyi tiszteletet sem.”

Newgarden – aki a Team Penske idei kilencedik győzelmét aratta (15 futamból) – szerint azonban egyszerű versenymanőverről volt szó, semmi többről.

“Nem akartam túlságosan erősen hozzáérni. Ha sokáig maradok a bal oldalon, akkor ráfutok a kerékvetőre, ami akár mindkettőnk kiesését is jelenthette volna. Megpróbáltam Simont egy kicsit odébb terelni, amikor a kanyar elejéhez értünk. Lassítanunk kellett egy kicsit, de szerencsére jól jöttünk ki belőle, Pagenaud nem ment falnak, vagy ilyesmi, szóval én azt mondom, számára is működött a dolog. Simon tudja, hogy versenyzünk. Azt is tudja, hogy a jövőben is versenyezni fogunk, ezt fogjuk tenni még sok éven át. Nem ez volt az első alkalom, hogy egymás ellen csatáztunk, ebben biztos vagyok. Remélhetőleg tudja, hogy legközelebb ha a kanyarban egy kicsit szűkös lesz a hely, akkor több teret ad majd nekem.”

Pagenaud sértettsége a verseny utáni dobogós ceremónián is szemmel látható volt, amelynek egy pontján még csak pezsgőzni sem akart.

“Ilyen a versenyzés” – vonta le a végső következtetést Newgarden. “Simon pedig ezt tudja is.”

Kiemelt dicséret illeti meg Conor Daly-t, aki a szezon eddigi részében őt ért annyi viszontagság után Gateway-en végül idei legjobb eredményét elérve az ötödik helyen látta meg a kockás zászlót.

A fiatal amerikai a 180. körben, miközben a top 10-ért közdött egy eléggé kérdéses manőver alanyává vált Charlie Kimball révén, amelyet az IndyCar versenybírái vizsgálat alá is helyeztek, de végül utóbbi pilótát semmilyen szankcióval nem sújtották.

“Hogy a fenébe úszta ezt meg?” – akadt ki kollégájára Daly. “Direkt blokkolt, mekkor egy idióta!”

Az AJ Foyt Racing ifjonca számára a 212. kör hozta meg az áttörést, amikor a mezőny megkapta a zöld jelzést a Ryan Hunter-Reay falazását követő sárga periódus után. Sikeresen átverekedte magát két jó barátján is, amivel megszerezte az ötödik helyet és meccsben volt a negyedikként száguldó – egy pitbéli lefulladás miatt a győzelmi esélyeitől már megfosztott – Helio Castronevesszel, de a brazilt végül nem sikerült befognia.

“Meg kellett előznöm a volt szobatársamat [James Hinchcliffe] és a jelenlegi szobatársamat [Alexander Rossi]” – kommentálta Daly nevetve, akinek legutóbbi top 5-ös helyezése még a 2016-os, Watkins Glen-i fordulóra datálható.

Említést érdemel még az indianapolisi horrorbalesete után Gateway-en visszatért Sébastien Bourdais is, aki végül a tizedikként zárt.

Az IndyCar 2017-es szezonjából már csak két verseny maradt hátra, az előttünk álló hétvégén esedékes Watkins Glen, valamint a szeptember 17-ei, duplapontos, sonomai zárófutam képében.

A verseny összefoglalója, alább a teljes végeredmény: