Josef Newgarden bejelentkezett az IndyCar bajnoki címéért
A Team Penske fiatal csillaga Toronto után zsinórban második győzelmét aratta, ezzel pedig átvette a vezetést az összetett pontversenyben.
A 2017-es szezon tizenharmadik futama előtt mindenki csak Scott Dixon és Helio Castroneves bajnokságban folyó harcáról beszélt, noha ott figyel még jó néhány kollégájuk a végső titulusra matematikailag jócskán esélyesek ponthalmazán belül. Közéjük tartozik a Team Penske legifjabb tehetsége is, akit érdekes módon mindeddig nem emlegettek sűrűn a potenciális bajnokok között, noha eredményei alapján már rég bejelentkezett a címre. Most, Mid-Ohio után azonban már nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Josef Newgarden ugyanis nem csak közölte, hogy “én is itt vagyok”, hanem határozottan, ellentmondást nem tűrően kitűzte a zászlaját a lexingtoni pálya kellős közepére.
Onnantól fogva, hogy 2011-ben fölényesen megnyerte az Indy Lights bajnoki címét, az IndyCar rajongótábora számára Newgarden egyet jelentett a széria következő generációjának egyik legnagyobb reménységével. A még mindig csak 26 éves amerikai már a hatodik szezonját tapossa az amerikai nyitott karosszériás szakág legmagasabb kategóriájában, a tehetségét pedig számtalan alkalommal bizonyította a pályán látványos manőverekkel és kimagasló eredményekkel egyaránt.
Az IndyCarban 2012-ben a Sarah Fisher Hartman Racing jóvoltából mutatkozhatott be, első győzelmét pedig az SFHR és az Ed Carpenter Racing házasságából létrejött CFH Racing színeiben aratta a 2015-ös, alabamai viadalon, majd három hónappal később, Torontóban újra a Victory Lane-ig vezette a 21-es számú Dallara-Chevy-t. Egy év frigy után Fisherék 2016-ban üzleti okok miatt távoztak, Newgarden pedig – noha több kisebb csapattól is kapott ajánlatot, de ő inkább kivárásra játszott – az ismét ECR-re visszavedlett gárdánál folytatta tovább, akiknek Iowában egy oválgyőzelmet szállított, ráadásul tette mindezt frissen operált kulcscsonttal, amire a másfél hónappal korábbi, texasi viadalon történt horrorbalesete miatt volt szükség.
A közvetlenségéről és egyedi humoráról – amellyel csak ritkán lépi át az idétlenségbe átbillentő vékonyka határvonalat – is ismert Newgarden tehát bizonyította, hogy nem csak egy túlértékelt tagja a mezőnynek és azok, akik már hosszú évek óta zengtek ódát a tehetségéről cseppet sem túloztak.
Jól látta ezt Roger Penske is, aki nem volt rest a karrierje alkonyán járó, de még mindig töretlenül népszerű Juan Pablo Montoyától megválni, csak, hogy 2017-től már Newgarden vezethesse a 2-es Dallara-Chevy-t.
Az ifjú amerikainak pedig rögtön első, a Kapitány szolgálatában teljesített szezonjában sikerült véghezvinnie azt, ami 2015-ben Simon Pagenaud-nak nem jött össze: győzelemre vezetni a Team Penske-t, méghozzá nem is egyszer, de rögtön háromszor. És az idényből még négy forduló hátravan.
Newgarden először ugyanabban a Barber Motorsports Parkban látta meg elsőként a kockás zászlót új csapata színeiben, ahol két évvel korábban IndyCar pályafutása legelső futamgyőzelmét aratta. Erre ráadásul nem is kellett sokáig várni, hiszen a szóban forgó Grand Prix of Alabama a naptár harmadik fordulóját takarta. Az anyai ágon dán származású versenyző – aki stratégaként a Penske Racing elnökét, a mindeddig Will Powerrel együtt dolgozott Tim Cindricet tudhatja maga mellett – július közepén, Torontóban locsolhatta ismét a dobogó tetejéről a pezsgőt, amely sikerben azért közrejátszott egy jókor életbe lépett sárga zászlós szakasz is. Most, Mid-Ohión azonban a fiatal pilóta azonban végérvényesen elhallgattatta a hangokat, amelyek a kanadai mázlifaktor miatt kritizálták.
A kvalifikáción Power mögött a második rajtpozíciót megszerzett Newgarden a 13. körben vette át a vezetést ausztrál csapattársától egy fantasztikus manőver révén, innentől fogva pedig csak akkor engedte ki az első helyet a kezéből, amikor a pitben volt jelenése.
Mindez számszerűsítve azt jelentette, hogy a tennessee-i versenyző a 2.258 mérföld hosszú, 13 kanyarból álló pályán rendezett, 90 körös Honda Indy 200 alatt összesen 73 kört töltött az élen, beleértve a legfontosabbat, az utolsót is. A célvonal felé ráadásul nem is kellett túlságosan stresszesen igyekeznie, hiszen 5.1556 másodpercet vert a végül másodikként leintett Powerre.
“Nagyszerű felkészítő csapatom van” – nyilatkozta a boldog győztes. “Amikor ilyen autót adnak nekem, mint ez a mostani, akkor nem mondom, hogy egyszerű nyerni, de határozottan megkönnyítik a dolgot. Nagyon gyors volt lágyabb és a keményebb Firestone abroncskeveréken is. Fantasztikus!”
Ezzel Newgarden eddigi IndyCar pályafutása hatodik győzelmét ünnepelhette, ebből a harmadikat a Team Penske zászlaja alatt.
Will Powernek viszont el kellene gondolkodnia azon, hogy vajon mit vétett a szerencsétlen lexingtoni road ellen, mivel valami folyton közbejön itt számára, ami útját állja a győzelemnek.
A 36 éves versenyző statisztikájában ugyanis ezen pálya egyike azon kevésnek, ahol még mindig nem tudta magasba emelnie a legjobbnak járó trófeát. Az elmúlt hat évben zsinórban az első sorból rajtolhatott, háromszor, beleértve az ideit is pedig egyenesen a pole-ból. Győzni viszont megint nem sikerült, ehelyett negyedszer intették le – kilenc Mid-Ohió-i rajtjából – a második helyen.
Érdekesség, hogy a Mid-Ohió-i dobogót pontosan az a három pilóta alkotta, akik idén már egynél többször nyertek. Powernek ugyebár az indianapolisi roadon rendezett IndyCar GP-n, valamint Texasban jött össze a bravúr, a harmadikként befutott, hazai pályán versenyző Graham Rahal pedig a detroiti duplafordulón húzta be mindkét futamot.
A Rahal Letterman Lanigan Racing 28 éves pilótája a harmadik helyről kezdhette meg a versenyt és akár még a győzelemre is esélye lehetett volna, ha a második pitkiállás-hullám után nem ragad be a körhátrányban lévő Carlos Munoz mögé.
Az AJ Foyt Racing kolumbiaijának ugyanis esze ágában sem volt, hogy elengedje a mögötte lévő, nagy valószínűséggel már az ő összes nőnemű felmenőjét emlegető Rahalt. Sőt, valahányszor az amerikai megpróbálkozott az előzéssel, Munoz előszeretettel elkezdte viszonzásul nyomkodni az autójában lévő, extra lóerőket biztosíto push-to-pass gombot, mintha csak pozícióért lett volna Grahammal versenyben.
A 24 éves bogotai értelmetlen keménykedése miatt Rahal hét másodpercnyi hátrányba került a második, tizennégyre pedig az első helyezettől.
“Beszélni fogunk erről zárt ajtók mögött” – mondta az amerikai a leintés után. “Most viszont nem akarok ebbe belemenni, le kell higgadnom.”
A malőr ellenére Rahal – aki idei nyolcadik, ebből zsinórban a hatodik top 10-es eredményét hozta – elégedett volt a saját versenyével.
“A srácok a csapatnál a legjobbak, úgy érzem soha nem vezettem még ennyire jól, mint most.’
A negyedik pozícióban a regnáló bajnok Simon Pagenaud zárt, míg ötödikként – egyben az Andretti Autosport legjobbjaként – Takuma Sato végzett.
A hatodik helyet a japán csapattársának, Alexander Rossinak sikerült elcsípnie.
Scott Dixon a bajnokság éllovasaként, egyben ötszörös Mid-Ohió-i győztesként a verseny egyik favoritjának számított, végül azonban minden összeesküdött ellene a műszaki hibától kezdve egy balul elsült pitkiállásig aminek következtében nem csak a kiábrándító kilencedik helyen zárt, de összetettben is visszaesett a harmadik pozícióba.
“A legelejétől kezdve nagyon bizarr volt”– summázta a versenyt a Chip Ganassi Racing négyszeres bajnoka. “Az autó hátulja instabil volt, az egész mezőnyt feltartottam. Amint elfordítottam a kormányt, máris ki akartam pördülni. Szerintem hátul valami el is lehetett törve. Aztán a kerékcserénél meghibásodott a légkulcs… Ez egyike volt azoknak a napoknak, amikor minden, ami csak lehet elromlik. El kell felejtenünk.”
A pontverseny második helyén tanyázó Helio Castroneves Dixon mellől, a harmadik sorból rajtolt, de új-zélandi kollégájához hasonlóan ő sem azt az eredményt hozta, amit elvárt magától.
“Josef szárnyalt” – méltatta csapattársát a hetedikként leintett brazil, akit ennek ellenére továbbra is másodikként jegyeznek összetettben. “Alig várom a következő futamot, ott jobban fogom csinálni!”
A teljes táv során mindössze egyszer volt szükség a sárga zászlóra, amikor is a 67. körben a Dale Coyne Racing újonca, Ed Jones megpördült a 9-es kanyarban, majd a fűben leállt.
Ironikus módon ez a kis közjáték vezetett odáig, hogy a brit-emirátusi versenyző csapattársa, Esteban Gutierrez révén Newgarden kényelmes előnyre tegyen szert Powerrel szemben.
A restart után a körhátrányban lévő mexikói mellett a győzelemre hajtó 2014-es bajnok megpróbált elhúzni, de a 25 éves újonc látszólag blokkolta az ausztrált, miközben Newgarden senkitől sem zavartatva növelte az előnyét az élen. Gutierrez manővere – Munoz Rahallal szembeni megmozdulásához hasonlóan – érthető módon többek nemtetszését elnyerte, mondván a futam ilyen késői szakaszában hülyeség a körének visszavételén dolgozni, pláne akkor, ha ezzel a győzelemért folyó csatába is beleszól.
„Őszintén szólva megpróbáltam” – nyilatkozta az NBC-nek Gutierrez. „Eléggé trükkösek voltak a körülmények. Jó pozícióban haladtunk és megvolt a sebességünk is. Nyilvánvalóan körön belülre akartam kerülni, igyekeztem, de nem jött össze.”
A történtek után az IndyCar egy kis beszélgetésre invitálta a Dale Coyne Racinget Estebanostul, hogy megvitassák a dolgot, de a büntetés lehetősége eleve kizárt volt, lévén a mexikói egyáltalán nem vétett a szabályok ellen. Az ilyen esetek után azonban felmerül a kérdés, hogy megfelelőek-e az évényben lévő regulák.
„Tim [Cindric] mondott is valami olyasmit, hogy ‘hé, muszáj figyelned, Gutierrez a lágyabb abroncsokon van és valószínűleg megpróbál hősködni, hogy visszavegye a körét'” – mondta a téma kapcsán Newgarden. „Egy ilyen szituációban, amikor a verseny utolsó szakaszában haladsz, tudnod kell, hogy nem igazán vagy már képes arra, hogy ledolgozd a körhátrányod. Beszéltem erről már Rahallal és Willel is, de nagy valószínűséggel újra szót kell majd ejteni róla a többiekkel is. Korábban is tárgyaltunk már a lekörözöttekről, de ismét át kell rágnunk magunkat azon, hogy miként is kellene kezelni ezt a dolgot. A szabályok szerint minden joga megvan ahhoz, hogy tényleg próbálkozzon és megelőzzön. [A lekörözöttek versenyzése a körön belüliekkel szemben] egyáltalán nem szabályellenes. Szóval, tényleg semmi rossz nincs abban, amit Gutierrez csinált, azon viszont el kellene gondolkodni, hogy tényleg a helyes eljárást követjük?”
A verseny kezdete előtt néhány órával lezajlott bemelegítőedzésen balesetet szenvedett Spencer Pigot a tartalékgéppel volt kénytelen elrajtolni, miután az eredetileg használt autó váza a betonfallal való ütközés során olyannyira megsérült, hogy azt a pályán lehetetlen volt megjavítani. A fiatal amerikai a helyszíni kivizsgálás után megkapta ugyan a zöld jelzést az indulásra, de saját bevallása szerint hát- és derékfájdalmakkal küszködött, így külön értékelendő, hogy körhátrányban ugyan és a tizenkilencedik helyen, de befejezte a futamot.
Az összetett élén pályafutása során először Josef Newgarden áll 453 ponttal Helio Castroneves (446) és Scott Dixon (445) előtt.
Az IndyCar mezőnyére most egy hosszabb, megérdemelt pihenő vár.
A következdő versenyre augusztus 20-án, a Pocono Raceway-en került sor.
“Versenyautót vezetni olyan, mint láncfűrésszel keringőzni” – Cale Yarborough