Scott Dixon egyedül verte vissza a Penske-offenzívát -

A szabadedzések és a kvalifikáció alapján szinte borítékolható volt, hogy az IndyCar Elkhart Lake-i Kohler GP-je egy privát Penske-party lesz. Jött azonban az új-zélandi és ellopta a show-t.

A 4.014 mérföld hosszú, 14 kanyarból álló Road Americán rendezett versenyt felvezető három gyakorlásból kettőt a Team Penske kvartettje zárt az élen, ez a tendencia pedig az időmérőn sem változott, ahol a patinás gárda pilótái lényegében esélyt sem adtak a mezőny többi tagjának.

Hatalmas dominanciájuk láttán a futam toronymagas esélyeseinek számítottak, a várakozásoknak megfelelően pedig a négyesfogat valamennyi tagja a top 5-ben végzett.

Csak éppen a legfontosabb pozíciót, vagyis az elsőt nem sikerült elcsípniük.

A pole-os Helio Castroneves, valamint Josef Newgarden jóvoltából az 55 körös viadal első 30 körét Roger Penske gárdája töltötte az élen. A csapattulajdonos, egyben Castroneves stratégája amúgy üzleti okok miatt az Egyesült Államokon kívül tartózkodott, így a futamon ezúttal nem lehetett jelen.

Az első sárga zászlós szakaszt követő restart után a lágyabb abroncsokon versenyző Scott Dixon egy parádés előzéssel maga mögé utasította az addig vezető pozícióban haladt Newgardent és innentől fogva már csak az utolsó pitkiállásakor – de akkor is csak egyetlen kör erejéig – adta ki az elsőséget a kezéből.

Győzelmével Dixon az IndyCar 2017-es szezonjának eddigi tíz futamának nyolcadik, különböző győztese lett, egyben pedig először állhatott fel a dobogó tetejére a tavalyi, Watkins Glen-i forduló óta.

Az összetett pontversenyt vezető új-zélandi pályafutása során először, negyedik nekifutásra nyert Road Americán, ami azt is jelenti, hogy az aktuális naptár 16 helyszínéből már 11-en tudott legalább egy győzelmet összehozni.

“Idén már többször közel álltunk a győzelemhez és jó párat meg is kellett volna nyernünk” – mondta Dixon, akiben ez a mostani siker minden bizonnyal feledteti a 2016-os fordulót, amelyen hiába nyerte meg az összes szabadedzést, majd kvalifikálta magát a második pozícióba, egy műszaki hiba miatt már a 6. körben búcsúzni kényszerült, ami végül az utolsó, 22. helyet jelentette számára.

“Óriási köszönetet szeretnék mondani minden szurkolónak, nagyon klassz visszajönni egy ilyen rajongóbarát környezetbe. Ez a győzelem továbbá a Honda számára is óriási jelentőséggel bír.”

A futam reggelén azonban még korántsem uralkodott vidám hangulat a Dixon által vezetett 9-es Dallara-Honda csapatán belül. Az autóban üzemanyag-nyomással kapcsolatos probléma ütötte fel a fejét, ami miatt a bemelegítő edzésen sem tudott érdemi munkát végezni.

“Még abban sem voltunk biztosak, hogy egyáltalán indítani lehet a gépet a versenyen. Gondok voltak az üzemanyag-nyomással, a warm-upon is csak egy, vagy két kört tettem meg. Megpróbáltuk megoldani a problémát, a bemelegítő körön pedig megnéztük, hogy az autó egyáltalán képes-e a részvételre.”

A 9-es szerelőgárdája megfeszített tempójú munkájának révén azonban az autó nem, hogy a versenyzésre vált alkalmassá, de Dixon IndyCar pályafutásának 41. győzelmére is, amivel a klasszis pilóta az örökranglista negyedik helyére jött fel, mindössze egy futamnyi hátrányban a harmadikként, 42 elsőséggel jegyzett Michael Andretti mögött.

Dixon győzelmét csak még édesebbé tette, hogy arra pontosan annak 25. évfordulóján került sor, hogy a Chip Ganassi Racing ügyvezetője, egyben az új-zélandi stratégája, Mike Hull csatlakozott a csapathoz.

A második pozícióban Newgarden látta meg a kockás zászlót, aki ezzel idei negyedik dobogós helyezését szerezte.

A 26 éves amerikai a 18. körben vette át a vezetést Castronevestől, a Takuma Sato megpördülése miatt elrendelt sárga zászlós szakasz utáni, 30. körben történt újraindításkor azonban már nem sokáig tudta tartani maga mögött Dixont és hamarosan már csak ellenfele hátsó szárnyát nézhette.

“Dixon nagyon gyors volt” – bólogatott a leintés után Newgarden. “Úgy gondoltam, hogy a mi autónk az, amit a többieknek le kell győzniük, de aztán a lehető legrosszabbkor jött a sárga zászlós szakasz. Egy kicsivel gyorsabb voltam Dixonnál, de nagyon nehéz volt előzni. Bárcsak megszerezthettük volna a győzelmet! Csalódást keltő másodikként végezni, pláne ha tudod, hogy győztes autód van, de Scott Dixonról van szó, aki eszméletlen munkát végzett.”

Castroneves idén már harmadszorra indulhatott a pole-ból, a három éve – egészen pontosan a 2014-es detroiti duplaforduló első versenye óta – tartó nyeretlenségi sorozatának végére viszont most sem tudott pontot tenni. A brazil összesen 17 kör erejéig vezette a futamot, a végelszámolásnál azonban be kellett érie a dobogó legalsó fokával.

Helio elmondása szerint minden megtettek, amit csak tudtak a jobb eredmény érdekében, annak fényében pedig, hogy mennyire gyors is volt az autó, különösen kiábrándítónak hat a harmadik hely.

A 42 éves pilótán azonban a pódiumceremónia során már nyoma sem volt a csalódottságnak és boldog-boldogtalanra locsolta a pezsgőt. A látszat ellenére a megpróbáltatásai még korántsem értek véget. Az IndyCar ugyanis az ünnepélyes díjátadó után bejelentette, hogy Castroneves nem vesz részt a verseny után sajtótájékoztatón, mivel rosszul érzi magát és dehidratáció miatt a pálya orvosi központjában kezelik.

A Team Penske másik ötven százaléka, név szerint a regnáló bajnok Simon Pagenaud és a 2014-es idény legjobbja, Will Power a negyedik, illetve ötödik pozíciókban értek célba.

A hatodikként Charlie Kimball révén egy újabb ganassist intettek le. Az amerikai egyébként Castronevesen, Newgardenen és Dixonon kívül az egyetlen versenyző volt, aki vezető pozícióba tudott kerülni a futam során.

A mezőny egyetlen, teljes szezonos újonca, Ed Jones egy újabb lenyűgöző eredményt ért el, miután a tizenegyedik helyről indulva a hetedikként zárt. A 22 éves brit-emirátusi ezzel idei ötödik top 10-es befutóját hozta a Dale Coyne Racing 19-es Dallara-Hondájával.

Csapattársa, a sérült Sébastien Bourdais-t helyettesítő Esteban Gutierrez a kvalifikáción a tizenhetedik rajthelyet szerezte meg és a versenyt is egzakt ebben a pozícióban fejezte be.

Nyolcadikként a három héttel korábbi, detroiti duplaforduló mindkét futamát behúzott Graham Rahal végzett az RLL Racing #15 Dallara-Hondájával, míg mögötte, a kilencedik helyen Ganassiék legifjabb zászlóvivőjét, Max Chiltont találjuk.

A pénteki napot vízumproblémái miatt teljes egészében kihagyni kényszerült Mikhail Aleshin az időmérőn csak a tizenkilencedik pozícióig jutott, a versenyen viszont már ezen kilencet javítva a tizedikként intették le.

Az 55 körös viadal során kétszer kellett a pályára küldeni a pace cart. A 29. körben Takuma Sato pördült meg a 11-es kanyarban, és bár egy extra pitkiállást követően vissza tudott térni a pályára, végül csak a 19.-ként zárt, egy kör hátrányban.

Az Andretti Autosport színeiben a 101. Indianapolis 500-at egy hónappal ezelőtt megnyert pilóta egyébként már annak is örülhetett, hogy egyáltalán a rajtnál ott lehetett. A verseny előtti bemelegítő edzést ugyanis teljes egészében ki kellett hagynia, miután a nyakában becsípődött egy ideg. Ebből adódóan egy ideig még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán a futamon elindulhat-e, kétségkívül azonban még a körülmények ellenére sem ilyen végeredményben reménykedett.

A második sárga zászlós szakaszt Tony Kanaan idézte elő a 45. körben, aki a 8-as kanyar után, a Carouselből kijövet próbálta lendületből előzni Alexander Rossit. A két autó összeért, aminek következtében az ezt megelőző, texasi fordulón konkrétan a fél mezőnyt magára haragított Kanaan nagy sebességgel a gyakorlatilag védelem nélküli falnak csapódott.

A Chip Ganassi Racing veteránja szerencsére megúszta néhány kisebb zúzódással, a történekért pedig fiatal kollégáját tette felelőssé.

„Rossi blokkolt engem és a falba tett. Egyáltalán nem gondolom, hogy ez egy szép megmozdulás volt tőle, de nem fogom az időmet erre pazarolni. A csuklóm egy kicsit fáj, de összességében jól vagyok. Nagy ütközés volt.”

Az amerikai – akinek az előző versenye pont egy Kanaan-nel való baleset miatt ért idő előtt véget – természetesen nem értett egyet.

„Ha megnézik az én autóm on-board felvételét, majd az övét is, akkor azt hiszem tisztán látszik, hogy elég helyet hagytam neki. Az elős szárnyam törött volt és a Carouselen csak hármas fokozatban mentem a szokásos ötös helyett. Szóval nyilvánvalóan jóval lassabb voltam, mint a verseny addigi részében és sokkal lassabb Tony-nál is, aki viszont – hozzám képest – nagyon nagy sebességgel közeledett felém. Gondolkodtam a védekezésen – láthatták, hogy a push-to-pass jelzőfénye felgyulladt – és körülbelül egy fél autónyi szélességgel kihúzódtam a fehér vonal felé a Carousel kijáratánál. Ugyanakkor még mindig marad két -két és fél autónyi hely a belső részen. Örülök neki, hogy Kanaan rendben van, mivel nagy becsapódás volt, de én nem vállalok érte semmilyen felelősséget.”

A Kohler GP-n hat alkalommal változott az élen álló személye négy pilóta között.

Csak egyetlen versenyző, Simon Pagenaud büszkélkedhet azzal, hogy a 2017-es IndyCar szezon eddigi tíz fordulójának valamennyi körét (1263) teljesítette.

A gyártók küzdelmeit tekintve a legjobb tíz között a Chevrolet csak a négy Penske-autóval képviseltete magát, az összes többi pozíciót a felsőházban – beleértve az elsőt is – a Honda kaparintotta meg.

A szezon eddigi részében a Chevy 682, a Honda pedig összesen 581 kört töltött vezető pozícióban.

Ez a statisztika csapatszinten lebontva a következőképpen néz ki (zárójelben az élen megtett körök száma): Team Penske (675), Chip Ganassi Racing (202), Andretti Autosport (147), RLL Racing (98), Dale Coyne Racing (86), Schmidt Peterson Motorsports (48) és Ed Carpenter Racing (7).

Versenyzők tekintetében a legtöbb kör erejéig, szám szerint 367-ig Will Power tartózkodott idén eddig az első helyen. Őt Castroneves követi 136-tal, Pageanaud 129-cel, Rahal 98-cal, Dixon 78-cal, Bourdais 69-cel, de még Chilton neve mellett is 58 szerepel.

Az összetett pontversenyt hét futammal a szezon vége előtt Dixon vezeti 379 egységgel. A második helyen Pagenaud áll jelenleg 345-tel, míg a harmadikként Castronevest jegyzik 342-vel.

Az IndyCar mezőnyére most egy hétvége pihenő vár, hogy aztán július 9-én, az Iowa Speedway képében ismét oválpályán csaphassanak össze.