Helio Castroneves megszerezte pályafutása 50. pole-ját -

Elsöprő Team Penske uralommal zárult az IndyCar Kohler Grand Prix-jének kvalifikációja Road Americán.

Nem lehet oka a panaszra egyelőre Roger Penske kvartettjének, hiszen a pénteki második, valamint a szombati harmadik szabadedzés után az időmérőn sem adtak esélyt a mezőny többi tagjának.

Az utcai és épített pályákon megszokott szisztéma szerint (a versenyzőket az edzések eredménye alapján két csoportkörbe osztották, amelyekből egyaránt a 6-6 leggyorsabb jutott tovább a második, top 12-es szegmensbe, innen pedig szintén a legjobbbb hatos vághatott neki a pole sorsáról döntő Fast 6-nek) lebonyolított kvalifikáció végén a verseny első négy rajtpozícióját a Team Penske autói sajátították ki.

Mindez már önmagában véve hatalmas fegyverténynek számít, a Fast 6 legjobb körét összerakott Helio Castroneves pályafutásában azonban még egy extra mérföldkövet is jelentett.

A 42 éves brazil az időmérő utolsó felvonásának végén 1:41.3007-tel repesztett végig a 4.014 mérföld hosszú, 14 kanyarból álló pályán, aminek révén idei harmadik, teljes főkategóriás karrierjét tekintve pedig az 50. pole-ját ünnepelhette.

Ezzel együtt Castroneves az örökranglista harmadik helyére jött fel, amelyen további előrelépésre is komoly esélye van, hiszen a másodikként jegyzett AJ Foyt neve mellett 53 rajtelsőség szerepel, ami kis szerencsével akár még idén beérhető számára.

A csúcsra törés azonban itt már nem valószínű, hiszen ahhoz, hogy az uralkodó Mario Andrettivel legalább egálba kerüljön még 17 pole megszerzése lenne szükséges.

A brazil mostani sikere csapatszinten a Team Penske idei hatodik, összességében pedig a 251. IndyCarban szerzett rajtelsőségét is jelenti.

“Az autó fantasztikus volt” – nyilatkozta Castroneves, akinek legutóbbi győzelméhez egészen a 2014-es detroiti duplaforduló első futamáig kell visszautazni az időben. “Tudtam, hogy a pole végül köztünk [Penske-sek] között dől majd el, különösen akkor, amikor láttam Willt [Power] és Simont [Pagenaud] az új gumikon. Úgy voltam vele, hogy hűha, ők már a pole-ért mennek. És én is erre feküdtem rá. Az első köröm úgy ahogy okés volt, a másodikban pedig már úgy voltam vele, hogy nincs semmi vesztenivalóm.”

Helio kockáztatott, bevált és végül hat századmásodperccel az utolsó utáni pillanatban a második helyre taszította Powert.

Az ausztrál versenyző tavaly rajt-cél győzelmet aratott Road Americán, de még így sem lehet oka panaszra, hiszen a pályán lévő kvalifikációs statisztikája továbbra is impresszív: négy részvételből három első soros rajtpozíció (2006 -7.; 2007 – 2.; 2016 – 1; 2017 – 2.).

A harmadik helyről Josef Newgarden várhatja a vasárnapi zöld zászlót, míg mellőle a regnáló bajnok Simon Pagenaud iramodhat neki a távnak a rikítósárga Menards-szponzorált #1 Dallara-Chevy volánja mögött.

Az első, ‘Penske-n kívüli” autót a Chip Ganassi Racing prezentálta a 9-es számmal jelölt Dallara-Honda képében, a volán mögött a négyszeres bajnok Scott Dixonnal, aki az RLL Racinges Graham Rahallal osztozik a harmadik soron. Utóbbi amerikai az időmérő után elárulta, hogy mivel tisztában voltak azzal, hogy a Penske-fiúkkal szemben nem sok esélyük volt a pole-ra, inkább úgy döntöttek, megspórolnak egy szettet a lágyabb, piros abroncsokból és a Fast 6-et a keményebb, feketével jelölt gumikon futják le.

A hetedik helyet a Ganassi-különítmény legfiatalabb tagja, Max Chilton szerezte meg, aki ezzel immár a harmadik top 8-as rajtpozíciójának örülhet az elmúlt négy versenyhétvége során.

A brit pilóta mellett Marco Andretti teszi teljessé a negyedik sort. A 30 éves amerikai ezzel az Andretti Autosport legjobb kvalifikációs eredményét is hozta, ami egy kis pozitív löketet adhat neki magára a futamra nézve is, pláne ha azt vesszük, hogy vasárnap nem másnak lesz a hatodik évfordulója, mint legutóbbi IndyCar győzelmének.

Az idén már tizenkettedik főkategóriás szezonját teljesítő, de mindössze csak két megnyert versenyt magáénak tudó Marco ugyanis utoljára a 2011. június 25-én, Iowában rendezett futamon állhatott fel a dobogó tetejére.

Az ötödik sort a Schmidt Peterson Motorsports-os James Hinchcliffe, valamint a Chip Ganassi Racinget szolgáló, két hete Texasban IndyCar karrierje első pole-ját megszerzett Charlie Kimball alkotja.

Ha pedig már szóba került az SPM, a Road Americán zajló hétvége első, pénteki napjának legnagyobb sztoriját kétségkívül ők szolgáltatták. A gárda még csütörtökön este jelentette be sajtóközlemény formájában, hogy a 7-es számú Dallara-Hondát vezető Mikhail Aleshinnek újfent gondjai akadtak a vízumával, ami miatt nem tudja elhagyni Franciaroszágot, ahová közel két héttel korábban még a Le Mans-i 24 órás viadal miatt utazott.

Meglepetésre az SPM azon melegében azt is hivatalosan közölte, hogy amíg az orosz problémái nem rendeződnek, addig a momentán a DTM-ben vitézkedő Robert Wickens vezeti az autót. A kanadai – aki a tavaszi, Hinchcliffe-fel megejtett rendhagyó autócserét leszámítva utoljára 2011-ben vezetett open-wheel gépet – köré azon melegében olyan hájpot kanyarított a csapat, valamint az IndyCar, amihez hasonlót kis túlzással csak Fernando Alonso indianapolisi részvételekor eszközöltek. Bár Wickens indulása a versenyen egy pillanatra sem volt biztosra vehető, lévén Aleshinék folyamatosan dolgoztak a vízumgondok elhárításán, a széria mégis egy külön sajtótájékoztatót hívott össze a kanadai számára, aki azonban igyekezett rögtön leszögezni, hogy számára az elsőszámú prioritás továbbra is a DTM.

Wickens az első két edzést egyaránt az utolsó előtti helyeken zárta, a nap végén pedig Aleshin is megszólalt a közösségi profiljain, örömmel tudatva mindenkivel, hogy elhárultak a problémák és már indulni készül az Egyesült Államokba. A formálódó Wickens-mánia közepette az IndyCar-közeli média igyekezett lehűteni a kedélyeket, mondván – figyelmen kívül hagyva, hogy az orosz péntek este már a repülőtérről jelentkezett be – még egyáltalán nem biztos, hogy Aleshin időben odaér Road Americára, márpedig ebben az esetben bizony Robert fog vezetni.

Tévedtek. Aleshin szombat kora reggel már a pályán volt, így sokaknak le kellett nyelniük a békát és beletörődniük abba, hogy Wickens IndyCar-debütálása egyelőre elmarad.

“Új vízumbélyegre volt szükség ahhoz, hogy visszajöhessek az Államokba, ez egy rutineljárás lenne, de most túl sokáig tartott” – nyilatkozta Aleshin, akinek azért mégsem alakult teljesen felhőtlenül az USA-ba való érkezése, miután a légitársaság valahová elkeverta a poggyászát. “Ami engem illet, jól vagyok, egy kicsit szenvedek a jet-lag miatt, de ez rendben van, a munka része. Jó, hogy Robertet választotta a csapat, mivel ő egy nagyon tapasztalt srác, de, hogy őszinte legyek, örülök annak, hogy itt vagyok és én versenyzem, nem pedig ő.”

A kvalifikáción az orosz a 19. helyet szerezte meg.

“Nem volt túl nehéz visszaülni az autóba. Ismerem a csapatot és a pályát is. Nyilvánvalóan kellemes dolog, hogy végre nyugodtan alhatok, de arra, hogy a mai napra felkészüljek, egyszerűen nem volt elég idő. Nagyon örülök, hogy itt lehetek.”

A Dale Coyne 18-as autójában a sérült Sébastien Bourdais-t helyettesítő Esteban Gutierrez a detroiti duplafordulón mutatkozhatott be az IndyCarban, az eredeti tervek szerint pedig innentől a teljes szezont végigversenyezte volna. A szériában érvényben lévő teszkorlátozások miatt azonban nem tudták beiktatni számára az újoncoknak kötelező ováltesztet, ezért a texasi futamon a csapat Tristan Vautier-t ültette autóba.

Gutierrez most, Road Americán visszatért és immár hivatalosan bejelentették, hogy a szezon végéig marad is a 18-asban. A hátralévő három oválfutamhoz (Iowa, Gateway, Pocono) szükséges tesztet pedig június 27-én, az Iowa Speedway-en teljesíti majd.

A 25 éves mexikói a 17. helyről indulhat az Ed Carpenter Racinges JR Hildebrand mellől.

A Kohler GP magyar idő szerint vasárnap, 19:15-kor veszi kezdetét.