A Honda dominanciáját hozta az IndyCar texasi kvalifikációja -

Nem szűkölködött meglepetésekben az IndyCar Rainguard Water Sealers 600-ának kvalifikációja a Texas Motor Speedway-en.

Kezdjük rögtön a legnagyobb durranással, nevezetesen a pole pozíció büszke tulajdonosával, aki nem más lett, mint a Chip Ganassi Racing amerikai képviselője, Charlie Kimball.

A 32 éves versenyző helyi idő szerint szombat éjjel pályafutása 109. IndyCar futamára készülhet, a kategóriában eltöltött eddigi hat és fél éve alatt azonban csak egyetlen győzelmet tudott felmutatni, rajtelsőség tekintetében pedig a mérlege még ennél is szomorúbban festett, miután a múlt hétvégi, detroiti duplafordulóval bezárólag konkrétan nulla alkalommal harcolta ki magának az első helyről való indulás jogát. Ezen statisztikáknak köszönhetően Kimball az IndyCar rajongók körében kivívta magának a ‘fizetős versenyző tökéletes posztergyereke’ nem túl megtisztelő címet, mondván csakis a mögötte álló szponzorok miatt nem lehet kirobbantani a mezőny egyik legjobb csapataként számon tartott CGR kötelékéből, amelynek már főkategóriás pályafutása kezdetétől, tehát 2011-től a tagja.

Most azonban, a Texas Motor Speedway 1.5 mérföldes oválján Kimball végre-valahára javítani tudott kvalifikációs mérlegén, és szenzációs, 222.556 mph-s (358.169 kmh), kétkörös átlagot produkálva nem csak a pole-t kaparintotta meg, de egyben világklasszis csapattársát is letaszította trónról.

A négyszeres bajnok Scott Dixon a tizenharmadikként léphetett pályára – pontosabban a hivatalos jelölés szerint 12A-ként, egyem azt a babonás szívüket – és annak ellenére, hogy még mindig bokafájdalmakkal küszködik az Indy 500-on történt horrorbalesete következtében, lazán összehozott egy 222.516 mph-s (358.105 kmh) kétkörös átlagot, aminek láttán sokan máris biztosra vették, hogy az imént említett legendás futam után idei második rajtelsőségét ünnepelheti.

Négy újabb versenyzőt követően azonban érkezett Kimball és az IndyCar komplett közösségének szinkronban történt ámulata közepette 0.05 mph-t (0.08 kmh) vert Dixon átlagára, megkaparintva ezzel mérföldkőnek számító, első pole-ját.

Ez a sebesség több, mint 3 mph-val (4.8 kmh) bizonyult jobbnak a 2013-ban, Will Power által felállított, 219.186 mph-s (352.745 kmh) kétkörös rekordnál. Az új kvalifikációs csúcs megszületésében azonban jelentősen közrejátszott, hogy a TMS-t nemrég újraaszfaltozták, emellett pedig az 1-es és 2-es kanyarok konfigurációjában – a dőlésszögből lecsippentettek 4 fokot – is változásokat eszközöltek.

A 236.678 mph-s (380.896 kmh) pályacsúcs azonban még így sem forgott veszélyben és minden valószínűség szerint egy jó darabig nem is fog. Ezt a tempót egyébiránt még Paul Tracy prezentálta a CART 2001-es texasi próbálkozása során, amely végül arról vált hírhedtté, hogy azon széria autói olyan mértékű tempót vettek fel a pályán, amibe a mezőny tagjai szó szerint belebetegedtek. Mindez odáig vezetett, hogy a versenyt végül törölték is, a CART pedig soha többé nem tért vissza a TMS-re.

A #83 Dallara-Hondát terelgető Kimball – akinek eddigi legjobb kvalifikációs eredménye egy második hely volt a 2016-os Grand Prix of Indianapolisról – sikere egyben a Chip Ganassi Racing fennállásának 89. pole pozíciója is lett.

A gárda összességében is elégedetten várhatja a versenyt, hiszen amellett, hogy Kimball és Dixon által kibérelték az első sort, további két pilótájuk is előkelő rajtpozíciót harcolt ki magának.

A CGR 10-es gépét vezető Tony Kanaan a negyedikként kezdheti meg a 248 körös futamot közvetlenül az Andretti Autosport tehetsége, Alexander Rossi mellől, míg a hatodik legjobb átlagot hozott Max Chilton a harmadik sorból iramodhat neki a viadalnak a 8-as számmal Dallara-Honda volánja mögött.

Utóbbi brit ifjonc mellett szintén egy meglepetésember zárt a nagy visszatérő Tristan Vautier személyében.

A francia versenyző egy év távollét után, régi csapata, a Dale Coyne Racing jóvoltából kapott lehetőséget arra, hogy újra csatlakozzon az IndyCar mezőnyéhez. Az alakulat mindenképpen azt szerette volna, hogy Detroithoz hasonlóan Texasban is Esteban Gutierrez helyettesítse az Indy 500 kvalifikációján súlyos sérüléseket szerzett Sébastien Bourdais-t a #18 Dallara-Hondában, a gond csak az volt, hogy a mexikói eddig egy métert sem tett meg oválon. Ahhoz, hogy a széria rábólintson a debütálására ezen a pályatípuson is, elengedhetetlen lett volna egy újoncteszt teljesítése, amelyre azonban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint – a futamhétvége előtti hét napban csakis nyílt csapatteszt engedélyezett – azonban nem kerülhetett sor.

Na de visszatérve Vautier-re. A 221.801 mph-s (356.954 kmh), kétkörös átlagának köszönhetően elért ötödik rajthelye egyben a 27 éves versenyző eddigi legjobb kvalifikációs eredményét is takarja az oválokat figyelembe véve.

A nap nagy vesztese az AJ Foyt Racinges Carlos Munoz lett, aki a tavalyi – még az Andretti Autosport színeiben szerzett -pole-ja után idén az utolsó pozícióból kénytelen nekivágni a távnak, miután az autója nem jutott túl időben a technikai ellenőrzésen.

Az Indy 500 után Texasban is pályára lépő új gárda, a jövőre teljes szezonban indulni szándékozó Harding Racing a huszadik pozíciót tudhatja magáénak Gabby Chaves és a 88-as Dallara-Chevy jóvoltából.

A legszélesebb mosollyal egyelőre a Honda dőlhet hátra, hiszen az első négy sorban kivétel nélkül az ő zászlajuk alá tartozó autók szerepelnek. A legjobb chevrolet-s gépet a kilencedik helyen lelhetjük fel a Team Penske-s Will Power jóvoltából, aki csapattársával, Helio Castroneves-szel osztozik az ötödik soron.

A TMS-en eszközölt változások több pilóta nemtetszését is kiváltották, köztük a Schmidt Peterson Motorsports-os James Hinchcliffe-ét, aki majdhogynem versenyzésre alkalmatlannak minősítette az ovált, egyben nehezményezte, hogy az IndyCar kevés gyakorlási időt – a kvalifikáció előtt mindössze egyetlen órát – adott számukra.

“Tönkretették a pályát” – nyilatkozta a kanadai az Autoweeknek, aki a 16. helyről várhatja a zöld zászlót. “Itt már nem lehet töbé versenyezni. Sajnos mi az egyikei voltunk azon csapatoknak, amelyek nem teszteltek itt. Azzal, hogy péntek reggel esett az eső, az IndyCar pedig úgy döntött, hogy a menetrendet ennyire összezsúfolja, még csak arra sem maradt elég időnk az edzés után, hogy átnézzük az adatokat. Azzal kellett kimennünk [a kvalifikációra], amink volt. Az autó sebessége nem is volt olyan, mint kellene. Sajnálatos módon a pályán történt módosítások miatt nagyon nehéz lesz előre lépnünk. Miután újraaszfaltozták, csináltak valamit a felülettel, amivel elvették a tapadást. Leírtak egy rakás NASCAR gépet itt és tönkre fogják tenni az IndyCar futamot is.”

Kanaan egyetértett Hinchcliffe-fel.

“Nem hiszem, hogy képesek leszünk egymás mellett versenyezni. A pálya vonalvezetése és az új aszfalt nagyon csúszóssá teszi. Remélhetőleg idővel vissza tudunk térni és több ívet is használni. Ugyanakkor muszáj volt újraburkolni. Az új vízelvezetés is hatalmas dolog volt, ma ki sem tudtunk volna menni a régi pályán. Változtattak, nekünk pedig hozzá kell szoknunk. Igyekszem megtanulni és az autóm működését a tőlem telhető legjobbá tenni.”

Castroneves sem rejtette véka alá, tart attól, hogy a futam egy vonatozós, ‘follow the leader’ típusú körözés lesz.

“[Idén áprilisban] a NASCAR is szembesült néhány problémával, miért lennénk mi különbek? Csak mert vannak szárnyak az autóinkon, attól még a borítás nem muzsikál alattunk másként. Muszáj alkalmazkodnunk a pályához olyan felülettel, amilyen. Félek, hogy egyívű verseny lesz. Remélem tévedek, de a jelen helyzet erre mutat.”

A regnáló bajnok, Texasban a 12. helyről rajtoló, Team Penske-s Simon Pagenaud azonban nem látja ennyire sötéten a helyzetet.

“A Firestone igazán konzisztens abroncsot hozott nekünk, ami sokáig kitart. A legnagyobb tényező szerintem az lesz, hogy melyik versenyző milyen leszorítóerő-szintet választ. Nem lesz ez a futam olyan egyszerű.”

Dixon azonban egyelőre nem akart semmiféle következtetést levonni.

„Nagyon nehéz bármit is hozzáfűzni, mivel – a pálya állapotának változásától kezdve az abroncsok kopásáig – túl sok az ismeretlen. Nem igazán mentünk sokat a pályán. Az edzés nagyon rövid volt és senki nem tudott túl sok kört megtenni. Annyit tehetünk, hogy várunk és majd meglátjuk, mit hoz a verseny.”

A Rainguard Water Sealers 600 magyar idő szerint vasárnap, hajnali 2:40-kor veszi kezdetét.