Felháborodva fogadták a rajongók, hogy Alonso lett az Indy 500 legjobb újonca

Általános felzúdulást keltett a szurkolók körében, hogy a 101. Indianapolis 500-at követő banketten Fernando Alonsót hirdették ki a verseny legjobb újoncának.

A közvélekedés szerint ugyanis a címet, ezzel együtt pedig az ötvenezer dolláros bónuszt a futamot harmadik helyen zárt Ed Jones érdemelte volna meg.

A jelenleg a Sunoco által szponzorált ‘Rookie of the Year’ díjat hivatalosan 1952 óta ítélik oda annak az újoncnak, aki az Indy 500 teljes programsorozata alatt a legjobb teljesítményt nyújtotta.

A szavazásra a média kijelölt képviselői, valamint az IndyCar/IMS néhány – az előbbi csoporthoz képest jóval kisebb számban meghatározott – tisztviselője jogosult, akiknek az alábbi négy kritériumot szem előtt tartva kell leadniuk a voksukat a szerintük legkiemelkedőbb debütáns pilótára: 1., a versenyzői képességek, 2., a sportemberi viselkedés, 3. a Május Hónap során tanúsított magatartás és elérhetőség, valamint 4., a futamon elért végső helyezés.

Az vitathatatlan, hogy ezen kitételeknek mind Alonso, mind pedig Jones megfelelt, tekintve, hogy lényegében szinte hiba nélkül teljesítették a teljes programot, beleértve magát a versenyt is.

A pro-Alonso oldal szerint azonban a spanyol mellett szól, hogy ő karrierje során először lépett pályára oválon, ráadásul egy olyan közegben és csapattal, amely idén május előtt még teljes mértékben ismeretlen volt számára. Ennek ellenére már az első pillanattól kezdve tökéletesen alkalmazkodott, lényegében egy hibát nem vétve kimagaslóan szerepelt az összes edzésen, a kvalifikáción pedig az ötödik rajthelyet szerezte meg, amelynél még akár magasabban is zárhatott volna, ha nem lép fel egy apró műszaki gond. Magán a futamon végig az élmezőnyben autózott, 27 kör erejéig az élen állt és akár a végső győzelemre is esélyesnek számított, mígnem a 179. körben fel nem mondta járművében a szolgálatot a Honda erőforrás, aminek következtében csak a 24. helyen zárt.

a2.jpg

Fernando Alonso akcióban 

 

A Jones-pártiak viszont azzal érvelnek, hogy bár favoritjuk rendelkezett ováltapasztalattal a 2015-2016-os Indy Lights szezonból – utóbbi év bajnoki címét be is zsebelte -, emellett pedig áprilisban, a Phoenix International Raceway-en már az IndyCarban is kipróbálhatta magát a kizárólagosan balkanyarokat tartalmazó pályatípuson, a versenyzői múltja azonban össze sem hasonlítható a kétszeres Forma 1-es világbajnokéval. Alonso jelenleg már a tizenhatodik szezonját futja a Forma 1-ben, míg a 22 éves brit-emirátusi egészen az idei évig csak nevelőszériákban mérette meg magát, karrierjének előmenetelét ráadásul többször is sérülések hátráltatták.

Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy Jones a Dale Coyne Racing képében az IndyCar mezőnyének legkisebb büdzséből gazdálkodó csapatának vezet, szemben a tőlük fényévekre lévő anyagi lehetőségekkel és kiterjedt tapasztalattal bíró szakemberi gárdával operáló Andretti Autosporttal (Alonso versenymérnöke példának okáért az az Eric Bretzman volt, aki anno még a Chip Ganassi Racingnél Scott Dixon három IndyCar bajnok címében, továbbá a 2008-as Indy 500 győzelmében is közreműködött, jelenleg pedig Andrettiéknél a technikai igazgató szerepét látja el). A 35 éves spanyol stratégájaként maga Michael Andretti szolgált, vezetéstechnikai tanácsadójaként, egyben mentoraként pedig a kétszeres CART-bajnokot, egyben a 2003-as Indianapolis 500 győztesét, Gil de Ferrant tudhatta maga mellett.

Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az AA összesen hat autóval vágott neki az 500-nak olyan tapasztalt nevekkel a soraikban, mint Ryan Hunter-Reay, Marco Andretti, Takuma Sato, vagy épp a másodéves, de már a Borg Warner Trófeán szereplő Alexander Rossi.

3wide.jpg

Csata az első helyért a 101. Indy 500 hajrájában (Takuma Sato, Helio Castroneves, Ed Jones) 

 

A Dale Coyne Racing ezzel szemben a kvalifikáción történt balesete következtében a versenyen nélkülözni kényszerült egy szem veteránját, Sébastien Bourdais-t, akinek helyét a beugró James Davison vette át, míg a harmadik gép volánja mögött a szintén csak erre az egy versenyre szerződött Pippa Mann volt megtalálható.

Jones – aki a 2017-es év egyetlen, teljes szezonban szereplő újonca – már a futam előtti valamennyi edzésen remek teljesítményt nyújtott, a hetedik gyakorláson pedig megfutotta az idei második legjobb kört az IMS 2.5 mérföldes oválján 233.008 mph-val, amelynél jobbat csak Bourdais tudott produkálni 233.116 mph-val a Fast Friday-en.

A nagy versenyen Jones a tizenegyedik helyről indulhatott, a Scott Dixon horrorbalesete során szétszóródott törmelék miatt azonban megsérült az alatta dolgozó #19 Dallara-Honda hátsó szárnya, a soron kívüli pitkiállás miatt pedig visszaesett az utolsó helyre. A fiatal pilóta azonban nem adta fel és némi stratégiai segítséggel nem csak visszaverekedte magát az élbojba, de a győzelemért is komoly harcot vívott, végül pedig a harmadik pozícióban látta meg a kockás zászlót Takuma Sato és Helio Castroneves mögött. Ez a helyezés egyben a Dale Coyne Racing fennállásának eddigi legjobb Indy 500-as eredményét is jelenti.

a3.jpg

Ed Jones 

 

“Ki a franc szavazza meg ezeket a dolgokat?” – fakadt ki a RACER-nek Dale Coyne, aki személyesen nem tudott jelen lenni az Indy 500 ünnepi bankettjén. “Az összes indianapolisi rádióban és tévadón azt mondták, hogy Ed fogja megkapni és ő is érdemli meg. Egyáltalán nem fair, minimum holtversenyben kellett volna kihirdetni az év újoncát. Ő futotta meg a verseny ötödik leggyorsabb körét, Alonso kiesésének pillanatában pedig öt hellyel előtte volt [valójában a spanyol a 7., Jones pedig a 4. volt ekkor – a szerk.]. Ed az utolsó köröket egy lyukkal az autója orrán vezette végig, aminek az egyenesbeli sebessége látta kárát, máskülönben meg is nyerhette volna. Mindenki az interneten azt mondja, hogy Edet kirabolták én pedig egyetértek. Ez egy paródia. Alonso révén óriási figyelem övezte az IndyCart, amiért hálásak is vagyunk. Ugyanakkor ez az Indianapolis 500, nem pedig a Marketing 500. Ha Ed a top 10-en kívül végzett volna és Alonso 24.-ként, akkor nem lennék mérges, de Ed a harmadik lett, ami Európában dobogós eredményt jelent, ezért minimum megérdemelné, ha társdíjazott lenne. Figyelembe véve Ed teljesítményét, számos alkalommal gyorsabb volt Alonsónál; a keddi edzésnapon, szerdán a szél miatt nem lépett pályára, a vasárnapi edzést megnyerte, hétfőn második lett és teli tankkal is két másodpercet vert Alonsóra. Ed a verseny ötödik leggyorsabb idejét futotta, Alonso a tizenharmadikat. Ednek a mezőny végéről kellett az élre kapaszkodnia, miután eltalálta egy törmelék a Dixon balesetről és teljesen visszaesett. Ezt a futamot mindig az utolsó etapban nyerik meg és mi óvatosak, de kellően erősek is voltunk ahhoz, hogy a végén ott lehessünk. A hajrában Ed előretört, Alonso megpróbálta megelőzni őt, de nem sikerült neki és visszaesett mielőtt az autójában a motor tönkrement. Semmit nem akarok elvitatni Alonsótól, de Ednek tényleges esélye volt arra, hogy megnyerje a versenyt és végül a harmadikként végzett. Ilyen teljesítménnyel neki kellett volna megkapnia az év újoncának járó elismerést.”

A közösségi oldalakon tobzódtak a csapatvezetőével hasonló vélemények, beleértve érdekes módon a média képviselőinek jelentős részét is.

“Alonso meggyőző volt és persze megérdemli, de nem vagyok biztos ebben a döntésben látva Ed Jones dobogóját” – Nick DeGroot (Motorsport.com)

“Kellemesen lenyűgözött Alonso minden egyes pillanata Indy-ben, de az én újonc-voksom ez volt: 1. Ed Jones, 2. Fernando Alonso” – Jenna Fryer (Associated Press)

“Nem csak arról van szó, hogy Ed a harmadikként végzett. Övé a teljes esemény második, valamint a verseny ötödik leggyorsabb köre és a 11.-nek kvalifikálta magát a csapattársa hatalmas bukása után” – Steve Wittich (TrackSide Online)

“Alonso kiemelkedő volt egészen a motorhibáig. Semmi gond nincs azzal, ha megosztva adnák ki a díjat az ilyen forgatókönyvek esetén. Az ‘év újonca’ ideális kimenetele: 1. Alonso és Jones megosztva kapja, vagy 2. csak adják oda az átkozott díjat Jones-nak. (Bocsánat, Fernando). Jones a 11. helyre kvalifikált a Dale Coyne Racing kettes számú autójával, szűk költségvetéssel. Alonso kiesésének pillanatában Jones jóval előrébb haladt. El tudják képzelni, hogy egy Ferrari-újonc kapja meg a ‘nap versenyzője’ díjat az F1-ben, ha egy másik újonc, Saubert vezetve előrébb végez nála? Hangsúlyozzuk ki, hogy Jones a 60. körben a mezőny végéről zárkózott fel, hogy a harmadikként végezzen. Mégsem őt szavazták meg az év újoncának.” – Laura Leslie (Autosport.com)

“Nem érdekel, ha felrobbantom az idővonalatokat. Ed Jones-t kirabolták. Ennyi. Kategorikusan. Vége a sztorinak. Ez tény.” – Tony DiZinno (NBCSports.com)

“Gratulálok Alonsónak, de Ed Jones-nak (Dale Coyne Racing) kellett volna lennie az Indy 500 év újoncának” – Dave Furst (az indianapolisi WRTV-6 csatorna sportigazgatója)

 a1.jpg

A 101. Indy 500 alfája és omegája Alonso volt 

 

Való igaz, hogy az Indianapolis Motor Speedway, vele együtt pedig az IndyCar rengeteget profitált globális értelemben abból a médiafigyelemből, ami Fernando Alonso révén rájuk irányult az elmúlt cirka másfél hónapban. A spanyol ebben nagyszerű partnernek is bizonyult, hiszen a végletekig kiszolgálta a minden lépésére kíváncsi sajtót, továbbá a rajongókat is, a pályán pedig olyan produkciót nyújtott, ami még a legoptimistább szurkolóinak várakozását is felülmúlta. Az, hogy a futam hajrájában elhalálozott az autójában lévő motor, végképp nem az ő hibája volt.

Meglehetett volna neki a győzelem? Talán, ahogyan lehet Jones-nak is, ha ép versenygéppel vághatott volna neki az utolsó köröknek. Mindketten a maximumot kihozták magukból az Indy 500 eseménysorozatának két hete alatt, csak éppen Alonso teljesítménye mindenkihez eljutott, Jones-énak viszont nem volt hírértéke.

Fernando Alonso nevére rákattintanak az emberek, sőt, olvasás nélkül záporozzák a lájkokat, vagy – attól függően, melyik közösségi oldalt nézzük – a kis szívecskéket, míg Ed Jones láttán a hardcore rajongókat leszámítva a legtöbben csak megvonják a vállukat és tovább görgetnek.

Éppen ezért bír jelentőséggel, hogy az eredményt olyan rajongók is kifogásolták, akik bevallottan Alonso-drukkernek számítanak.

“Ed Jones-nak kellett volna lennie az Indy 500 legjobb újoncának. Alonsónak asszisztáltak az andrettis szárnysegédek. Jones egyedül csinálta végig.” – @woodelliot_

“Az év újonca az eseményre irányított figyelem mércéjével: Alonso. A valódi, újonc által nyújtott eredmény mércéjével: Ed Jones” – @lookinspiffy

“Alonso a kedvenc versenyzőm a teljes motorsportot tekintve, de Ed Jones megérdemelte volna, hogy legalább társdíjazott legyen” – @MDuforest

“Óriási Alonso rajongó vagyok, de nyilvánvalóan Ed Jones-nak kellett volna nyerni az év újonca címet” – @AtomHunt

“Tényleg Alonso lett az év újonca? Nagyszerűen ment, de Ed Jones jobban megérdemelné” – @The_Wraith420

“Szánalmas. Nevezzék át a díjat ‘Köszönjük, hogy eljöttél Fernandóra’. Ed Jones a győzelemért versenyzett a legvégén” – @tdappel

“Tudtam, hogy ez fog történni és semmiképpen sem Alo ellen vagyok, de Ed Jones-t kifosztották. Sajnálom Ed. Te érdemled az Indy 500 év újoncának járó megtiszteltetést” – @curtisboggs

“Mindenki, akinek van szeme tudja, hogy Ed Jones az év újonca” – @ApexOff

“Úgy tűnik, Ed nyerte a népszerűségi voksolást, de nem az ‘Alonsónak lenni’ szavazást” – @Jake_Wilson98

“Én Gyors Eddie Jones-ra szavaztam volna” – @indy44

A díj bejelentését követően az IndyCar elsőszámú nevelősorozata, az Indy Lights egy bejegyzést tett közzé Twitteren, amiben ironikusan gratuláltak Ed Jones év újonca címéhez, de érdekes módon ez a pár szó hamarosan törlődött a profilról.

Jones a díj 65 éves múltja során mindössze a harmadik olyan pilóta lett, aki hiába zárta a képzeletbeli dobogón élete első Indianapolis 500-át, mégsem választották meg a legkiemelkedőbb debütánsnak.

1966-ban Jackie Stewart negyven körön át vezette a futamot, hiába rendelkezett azonban tetemes előnnyel, műszaki hiba miatt a 191. körben feladni kényszerült a viadalt, átruházva ezzel az első helyet a szintén debütáló, első Forma 1-es világbajnoki címét ekkor már magáénak tudó Graham Hillnek, aki végül nyert is. Addigi teljesítménye révén azonban az év újonca címet mégis Stewartnak szavazták meg.

Harminc évvel később, 1996-ban az Alonsóhoz hasonlóan szintén motorhiba miatt kieső és végül a huszonnegyedikként zárt Tony Stewart nyerte a voksolást a harmadikként leintett Richie Hearnnel szemben. Akkor azonban még nem volt közösségi média, ahol lázongani lehetett volna ellene.

Az év újonca cím kapcsán utoljára 2014-ben alakultak ki kisebb-nagyobb viták. A díjat akkor az Indy 500 után néhány órával a NASCAR Cup charlotte-i Coca-Cola 600-án is elrajtoló, az Andretti Autosportnak vezető Kurt Busch kapta meg, aki a tizenkettedik helyről indulva a hatodikként látta meg a kockás zászlót. A rajongók egy része szerint azonban inkább a harmincegyedikként rajtolt, végül pedig a kilencedikként célba ért, a Dreyer & Reinbold Racing színeiben egyben első IndyCar futamát is teljeített Sage Karam érdemelte volna meg a címet, mondván a 2004-es Cup bajnok Busch – aki pályafutása első open-wheel futamát teljesítette ekkor – tekintélyes versenyzői múltja révén előnyt élvezett fiatal kollégájával szemben.

 

 

képek: IndyCar

hirdetés

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy