Will Power mindent vitt Indianapolisban -

Ötödik különböző győztesét hozta a szezon ötödik IndyCar versenye, miközben a Team Penske már egy különálló dimenzióba lépett.

Will Power abszolút dominanciájával vette kezdetét az IndyCar májusi programsorozata az Indianapolis Motor Speedway-en.

A Team Penske 36 éves versenyzője ellentmondást nem tűrően tűzte ki az ausztrál zászlót a legendás pálya road vonalvezetésén, miután helyi idő szerint szombat délután fölényesen megnyerte az IndyCar Grand Prix-t.

Power már az Indianapolis 500 felvezetőjeként 2014 óta funkcionáló verseny szabadedzésein sem talált legyőzőre, később pedig a kvalifikáción saját pályacsúcsát megdöntve kaparintotta meg a pole-pozíciót és az ezzel járó 1 bónuszpontot. Ez pedig azt jelenti, hogy a három évvel ezelőtti bajnok 2015 után ismét rajt-cél győzelmet ünnepelhetett az IMS jobbkanyarokat is magában foglaló pályáján.

A jelen siker egyben Power első győzelmét is takarja a tavalyi, poconói viadal óta, ami az utóbbi versenyeken elszenvedett pechszériája után különösen értékes. Mint emlékszünk, az ausztrál a 2016-os Watkins Glenen rendezett futamtól számítva egészen az idei, alabamai fordulóval bezárólag – tegyük hozzá, önhibáján kívül – nem, hogy győzelmet, de még top 10-es helyezést sem tudott szerezni. A fény az alagút végén két héttel ezelőtt, Phoenix International Raceway-en gyulladt ki, amikor is emberünk végre az előkelő második pozícióban tudott zárni, ennek köszönhetően pedig a 14. helyről a 7.-re ugrott fel a bajnoki összetettben. Ezen pozíción pedig a mostani teljesítményének hála újabb kettőt tudott javítani és momentán az ötödikként jegyzik.

“Ez kemény munka volt” – mondta a toowoombai, aki az idei szezon eddigi öt futamának ötödik, különböző győztese lett. “Végig zöld alatt ment le a verseny. Köszönetet szeretnék mondani a Verizonnak, a srácoknak, a csapatnak. A Chevy motor elképesztő volt ma!”

Power – akinek az IndyCar GP egyben pályafutása 175. főkategóriás versenye is volt – harmincadik alkalommal látogathatott el a széria Victory Lane-jére, amivel az örökranglista tizenegyedik helyére jött fel holtversenyben a Team Penske élő legendájával, Rick Mears-szel, valamint jelenlegi csapattársával, Helio Castronevesszel.

Utóbbi brazil az egyetlen olyan versenyző volt a futam során, aki Poweren kívül az élre tudott állni. Castroneves két felvonásban, összesen 24 körön át tartózkodott vezető pozícióban, a maradék 61-en viszont – beleértve kritikus fontosságú utolsót is – a jellegzetes tekintetű kollégája haladt az első helyen.

Ez a statisztika pedig a Team Penske szempontjából külön jelentőséggel bír, hiszen a gárda az utóbbi három futam összkörszámából (425) mindössze csak 14-et engedélyezett más csapat autói számára. Alabamában a 90 körből 76-on át birtokolták az első helyet, az abszolút dominancia pedig a Phoenix International Raceway-en, valamint most, Indianapolisban csúcsosodott ki, ahol rajtuk kívül egyetlen más gárda sem volt képes az élre állni. Mondani sem kell, hogy ezen versenyek mindegyike egy-egy Penske-fiú győzelmével zárult (Al: Newgarden; PIR: Pagenaud; Ind: Power).

Nem semmi fellángolás ez ahhoz képest, hogy az idény első két futamán (St. Pete, Long Beach) mindössze csak 18 kör erejéig tudták az élre tornászni magukat, legjobb eredményük pedig két dobogós helyezés volt, zéró győzelemmel.

Az IndyCar Grand Prix alapjában véve sem kényeztette el földöntúli izgalmakkal a nézőket, az összképen pedig csak tovább rontott, hogy Power és Castroneves ezúttal egyforma, szürke Verizon festéssel teljesítette a hétvégét, azt a hatást keltve az egyszeri, felületes szemlélő számára, mintha csak egzakt ugyanaz az autó körözött volna az első pozícióban a teljes táv során. Vérre menő csatározások azonban tényleg nem folytak a vezető helyért, amelynek tulajdonosa kettejük között csak a pitkiállások következtében váltakozott.

A második pozícióban a Chip Ganassi Racinget 2002 óta szolgáló Scott Dixont érte a kockás zászló, mintegy 5.283 másodperc lemaradásban Power mögött. Az új-zélandi IndyCar pályafutása 92. dobogós helyezését szerezte, ebből pedig 35. alkalommal állhatott fel annak második fokára.

“Az autó nagyon erős volt, jó volt a sebességünk, de talán túlságosan is a piros abroncsokra nézve” – magyarázta a négyszeres bajnok a leintés után, aki idén valamennyi eddigi versenyt a legjobb ötben tudta zárni. Rajta kívül ezt csak Simon Pagenaud mondhatja el magáról.

“A Hondáink túl gyorsak voltak ezekhez a gumikhoz, az utolsó öt körben rendesen szenvedtünk is. Minél keményebben nyomtam neki, annál kevésbé bírtam a hátsó abroncsokkal. Ezzel tisztában voltunk már reggel is, de sajnos nem sokat tudtunk tenni ellene.”

A harmadikként Ryan Hunter-Reay-t intették le, aki a nyolcadik helyről rajtolva küzdötte fel magát a dobogóra, közvetlenül Pagenaud és Castroneves előtt.

Az Andretti Autosport 2012-es bajnoka, majd két évvel későbbi Indy 500 győztese számára az idei szezon elmúlt futamainak tükrében igencsak nagy elégtételt jelent ez az eredmény.

Bár St. Petersburgben még sikerült egy negyedik pozíciót hoznia, Long Beach-en azonban már egy biztosnak tűnő dobogós helyet veszített el elektronikai hiba miatt, a következő, alabamai futamon pedig egy ütközés miatt megsérült szárnyelem iktatta ki idejekorán az élmezőnnyel való csatákból. Az év első, oválpályás versenye a Phoenix International Raceway-en sem hozott szerencsét neki, hiszen a teljes táv során nem találták a megfelelő sebességet, aminek hála csak a 13.-ként zárt.

Indianapolisban azonban megtörni látszott ez a negatív sorozat.

“Jó érzés végre eredményt elérni” – nyilatkozta Hunter-Reay. “Jó irányba haladunk.”

Pagenaud a Team Penske ötösfogatából a legrosszabb kvalifikációs eredményt hozta, miután csak a hetedik helyről kezdhette meg a versenyt. A regnáló bajnok – egyben az Indy GP kétszeres győztese – saját bevallása szerint végig küzdött az autójával, de végül sikerült a negyedik helyen befutnia, ezáltal pedig 10 pontra növelte az előnyét összetettben.

Ő azonban korántsem volt elégedett.

“Mit mondhatnék, néha nem a kedved szerint alakul a hétvége” – magyarázta a maximalista francia. “Nincs túl sok magyarázatom erre. Az autóm egész hétvégén nem volt a legjobb. A csapattársaim gyorsak voltak, tehát mélyebben meg kell vizsgálnom a történteket. Nagyon örülök annak, hogy meg tudtam tartani a vezetést a pontversenyben. Nem éreztem magam komfortosan ezen a hétvégén, szóval nagyszerű, hogy még mindig az élen vagyok egy ilyen frusztráló futam után.”

Ironikus egy kicsit, hogy annak ellenére, hogy állítása szerint pocsék hétvégén van túl, mégis a negyedikként tudott célba érni.

„Tudom, hogy ezért a többiek legszívesebben széttépnének, de tényleg így gondolom” – bólogatott Pagenaud. „Nem tetszett sem az autó, sem a gumik, de mégis hoztunk egy negyedik helyet és erősnek mutatkoztunk. Óriási dolog ez, mivel ha szenvedsz, de mégis képes vagy negyedikként befutni, aztán pedig csalódásként éled meg, akkor ez egy nagyon-nagyon jó jel a jövőre nézve.”

Castroneves ötödik helyével zsinórban idei harmadik top 5-ös befutóját produkálta, az áhított győzelem azonban továbbra is várat magára.

A 42 éves brazil utoljára a 2014-es detroiti duplaforduló második futamán ünnepelhetett a dobogó tetején. Az Indy GP-nek remek autóval, remek formában vágott neki, így minden adott volt ahhoz, hogy végre pontot tegyen hosszúra nyúló nyeretlenségi sorozata végére.

A gumistratégia azonban keresztülhúzta számításait.

A Team Penske háromszoros Indianapolis 500 győztese a versenyt új, piros abroncsokon kezdte meg, aminek köszönhetően megvolt a sebessége ahhoz, hogy az első pitlátogatások alkalmával átvegye a vezető helyet Powertől. Az ígéretes futam lényegében akkor ment el számára, miután a második kiállása során is a lágyabb összetételű garnitúrát tették fel az autójára, míg a mezőny többsége ekkor már a keményebb gumikra váltott. Castroneves azonban a fekete abroncsokat a futam végére tartogatta és ez lett a veszte.

Az indianapolisi road borítása ugyanis újszerűsége miatt nem túlzottan veszi igénybe a gumikat. Ebből adódóan a minimális kopással bíró, piros abroncsokon futó ellenfelekkel Helio képtelen volt tartani a tempót, így a várt győzelem helyett be kellett érnie az ötödik hellyel, ami pályafutása 135. top 5-ös IndyCar-eredménye is lett egyben.

Graham Rahal pénteken a csalódást keltő 20.-nak kvalifikálta magát, a verseny után azonban már jóval pozitívabbá vált annak a bizonyos leányzónak a fekvése. Az RLL Racing csapatának összehangolt munkája, kiegészülve a jó stratégiával és a fiatal amerikai pilóta pályán nyújtott teljesítményével végül egy hatodik helyet eredményezett. Ez a pozíció ráadásképpen nem csak Rahal eddigi legjobb befutója 2017-ben, de egy nemes célt is sikerült teljesíteni általa.

A #15 Dallara-Honda főszponzora Indianapolisban ismét a SoldierStrong, amely a sebesült katonák rehabilitációjának csúcstechnológiájú, robotikai eszközökkel való támogatását tűzte ki célul. A kezdeményezés tavaly indult és rögtön partnerkapcsolatba is léptek az RLL Racinggel, aminek értelmében a detroiti duplafordulón minden egyes kör, amelyet Rahal teljesített 50 dollár adománnyal ért fel. Idén májusban ez az összeg megduplázódott, és miután Graham a teljes, 85 körös versenytávot letudta, a SoldierStrong alapítványi számlája 8500 dollárral gazdagodott.

A top 10-et Max Chilton (Chip Ganassi Racing), Alexander Rossi (Andretti Herta Autosport), Spencer Pigot (Ed Carpenter Racing), valamint a Team Penske-hez a Május Hónap erejéig visszatért Juan Pablo Montoya tette teljessé.

A verseny nagy vesztese Sébastien Bourdais volt. A Dale Coyne Racing franciája a szezon első három fordulója után St. Pete-i győzelmének és Long Beach-i második helyének hála még az összetett élén állt. A phoenixi fordulón azonban már az első körben búcsúzni kényszerült egy tömegbaleset miatt, most, Indianapolisban pedig műszaki hiba következtében ért véget számára a küzdelem már a harmadik körben, aminek révén visszaesett a bajnoki pontverseny hetedik pozíciójába.

Bourdais-n kívül még egy kiesője volt a futamnak a Chip Ganassi Racinges Charlie Kimball személyében, aki szintén technikai probléma miatt kényszerült feladni a 32. körben.

Az IndyCar Grand Prix az első verseny volt a 2016-os, Long Beach-i viadal óta, ahol egy alkalommal sem került elő a sárga zászlót.

Az IndyCar mezőnye innentől fogva már az IMS 2.5 mérföldes ováljára összpontosít, hiszen május 15-én, hétfőn hivatalosan is megkezdődik a 101. Indianapolis 500 edzéssorozata.