Will Power ismét varázsolt a floridai utcákon

Kezdjük azt hinni, hogy Will Power kis túlzással még úgy is képes lenne megszerezni az IndyCar pole-t St. Petersburgben, ha bekötött szemmel, egy USF2000-es autóba ültetnék, miközben a csapatrádión át koreai popzenét bömböltetnének a fülére.  

Ne szaladjunk azonban ennyire előre, lássuk inkább, miként alakult az idei évad első kvalifikációja St Petersburg 1.8 mérföld hosszú, 14 kanyarból álló, ideiglenes vonalvezetésén.

Az időmérő első szegmensét képező csoportkörök résztvevőit a hétvége harmadik, szombat délelőtt rendezett szabadedzésének végeredménye alapján határozták meg.

Ahogyan azt már az elmúlt években megszokhattuk, a szabályok szerint a két csoportkör hat-hat legjobb idejét produkáló versenyző kerül be az időmérő második fordulójába, ahonnan szintén a hat leggyorsabb jut tovább a pole pozíció sorsáról döntő Fast 6-be.

A hétvége eddigi nagy meglepetésének az elmúlt évek során csak küszködő Honda hirtelen felerősödése számít. A japán gyökerű márka valamennyi edzést végigdominált, a lendületből pedig az első csoportkörben sem veszített, miután a hat továbbjutó helyből négyet az ő logójukat viselő autók szereztek meg.

A legjobb időt ezen szegmensben a St. Petersburg abszolút menőjének számító Will Power hozta össze. A Team Penske #12 Dallara-Chevy-jét vezető ausztrál mögött zsinórban három hondás örülhetett a top 12-be való jutásnak, név szerint a Chip Ganassi Racing ebbe a csoportba sorolt kettőse, a másodikként jegyzett Charlie Kimball és a negyedikként leintett Max Chilton, továbbá a Schmidt Peterson Motorosports közéjük beékelődött kanadaija, James Hinchcliffe révén. A második Chevrolet, amely átvitte a lécet, az AJ Foyt Racinget képviselő Carlos Munoz által vezetett 14-es jármű lett, míg az utolsó, még folytatást érő helyet az Andretti Autosport sztárja, Ryan Hunter-Reay hozta össze.

Ezen a ponton azonban véget ért a nap az Ed Carpenter Racing mindkét pilótájának, a 20-as számú Dallara-Chevy-t road/street pályákon terelgető Spencer Pigot, valamint a teljes szezonos JR Hildebrand számára, de rajtuk kívül nézővé avanzsált még az első szabadedzést megnyert Andretti Autosportos Marco Andretti és a Schmidt Peterson Motorsports orosz versenyzője, Mikhail Aleshin is.

ii12.jpg

A végül 15. helyről rajtoló Andretti visszaesését saját bevallása szerint nem más okozta, mint, hogy a kvalifikációt megelőzően a korábban tapasztalt túlkormányzottság kiküszöbölésének érdekében túlságosan is sok módosítást eszközöltek az autó beállításai terén.

A második csoportkörben még az előzőnél is nagyobb verést kapott a Chevrolet, lévén itt már csak egyetlen autójuk tudta kiharcolni a top 12-ben való szereplést.

A csokornyakkendősök becsületét a második pozíciót megkaparintott Josef Newgarden mentette meg a Team Penske nagy örömére, közvetlenül a CGR négyszeres bajnoka, Scott Dixon mögött. Mosolyra görbülhetett még a szája a biztos továbbjutás fényében az Andretti Autosport mindkét itt szerephez jutott pilótájának, Takuma Satónak, valamint Alexander Rossinak, ahogyan Ganassiék másik veteránja, Tony Kanaan és az RLL Racing egy szem autóját vezető Graham Rahal is készülődhetett a kvalifikáció következő szakaszára.

Az orbitális meglepetésekért azonban a tabella alsóházára kellett pillantani. A kiesők listáján ugyanis olyan nevek szerepeltek, mint a Team Penske regnáló bajnoka, Simon Pagenaud, valamint csapattársa, a háromszoros Indy 500 győztes Helio Castroneves, akik a fiaskó miatt végül csak a 14., illetve 16. pozíciókból startolhatnak.

Annak fényében pedig ez igencsak döbbenetes, hogy egy évvel ezelőtt még a gárda kvartettje a rajtrács első négy helyéről várhatta a futam zöld zászlaját.

Búcsúzott továbbá Dale Coyne Racing veterán-újonc duója, Sébastien Bourdais és Ed Jones, de ennyi volt a nap az AJ Foyt Racing #4 Dallara-Chevy-jét terelgető Conor Daly-nek is.

Bourdais a pálya 13-as kanyarjában hibázott, aminek következtében autója a gumifalban találta magát. A szabályok értelmében pedig ha egy versenyző piros zászlót idéz elő az időmérőn, akkor onnantól fogva nem térhet vissza a pályára, ezzel együtt pedig a következő szakaszba való jutástól is búcsúzhat. Ennek okán a francia csak a 21. pozícióból indulhat vasárnap.

rhr.jpg

A legjobb tizenkettő részvételével lezajlott szegmens továbbjutóinak névsora lényegében Ganassi-szendvicsben született meg, miután az első helyen Dixon, az utolsó, hatodik pozícióban pedig Kanaan zárt. Rajtuk kívül még mindig életben maradtak a pole-pozícióról szóló remények Hinchcliffe, Newgarden, Sato és Power számára.

A szakasz nagy vesztese Hunter-Reay lett, aki többször is vészesen megközelítette a falat, majd végül el is találta. Az incidens nem igényelt piros zászlót, az amerikai autója azonban megsérült, aminek következtében nem tudta folytatni a körözést.

A rajtelsőséget végül Power húzta be, amivel csak tovább erősítette legendáját, mint a St. Pete-i pálya koronázatlan kvalifikációs királya.

A 36 éves versenyző konkrétan varázsol az ideiglenes utcai pályán, amit jól szemléltet, hogy nyolc év alatt mindössze csak egyszer nem tudta megszerezni a pole-t ezen a helyszínen. Powernek nem számít, hogy esik, vagy fúj, tökéletes autó van-e alatta, netán problémás, sőt, még csak száz százalékos egészségügyi állapot sem szükségeltetik a kimagasló eredményéhez. Emlékezzünk csak arra, hogy tavaly például lázas betegen sem volt hajlandó másnak átadni a rajtelsőnek járó matricát.

A menet pedig idén sem volt egyszerű a 2014-es bajnoknak, lévén nem elég, hogy a Chevy a teljes hétvégén hátrányban volt a Hondával szemben, de emberünknek az időmérő második szegmensében sikerült még egy kicsit lekoccolni a falat is.

A hirtelen tekintetű ausztrál előtt azonban egy St. Pete-i időmérőn nem nagyon létezik olyan körülmény, ami akadályt képezne, így összességében 45. főkategóriás – csapatszinten a Team Penske 246. – pole pozícióját megszerezve újra az ő neve mellé írták jóvá a szezon első pontját.

41k.jpg
A kvalifikáció legnagyobb sztoriját azonban mégsem Power teljesítménye képezi, sokkal inkább a Honda már említett, várzsütésszerű feltámadása.

A gyártót tavaly még – a superspeedway-eken rendezett futamokat leszámítva – elég szépen elkalapálta a rivális Chevrolet, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a teljes szezon során osszesen csak 116 kört tudtak az élen tölteni road/street jellegű helyszíneken.

Idén viszont minden borulni látszik, noha a befagyasztott aero kit fejlesztések miatt ez lett volna az utolsó dolog, amire fogadni mertünk volna a holtszezon alatt.

Ha nekem valaki akár néhány héttel ezelőtt is azt mondja, hogy St. Petersburg utcáin az első tizenkét rajthelyből kilencet Honda erőforrással és aerodinamikai csomaggal felvértezett autók bérelnek ki, akkor őszintén megmondom, körberöhögtem volna az illetőt, majd elkezdtem volna agyalni a delikvens drogfogyasztási szokásain.

Márpedig ez történt, a GP of St. Pete első hat sorában mindössze három chevy-s járművet találhatunk a már agyondícsért Poweren kívült még a vadonatúj Penske alkalmazott, a negyedikként rangsorolt Josef Newgarden, valamint a tizenegyedik pozícióban ücsörgő AJ Foyt Racinges Carlos Munoz által.

Power mellől Dixon várhatja a zöld zászlót, míg a második sort a Hinchcliffe – Newgarden duó alkotja. Ez utóbbi kanadai-amerikai kettős egyaránt elmondhatja magáról, hogy eddigi pályafutásuk legjobb időmérős eredményét hozták St. Petersburgöt tekintve.

A mezőny egyetlen újonca, Ed Jones a tizennyolcadik pozícióból kezdheti meg élete első IndyCar futamát.

A Firestone Grand Prix of St. Petersburg magyar idő szerint vasárnap 17:30-kor veszi kezdetét.

 

qua.png

 

 

képek: IndyCar

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy