Az IndyCar továbbra sem tágít a nemzetközi terjeszkedéstől -

Amióta Mark Miles 2012-ben átvette az IndyCar vezérigazgatói posztját, kiemelt prioritást élvez, hogy a széria naptárát Észak-Amerikán kívülre is újfent kiterjesszék.

Az eddigi próbálkozásokat azonban nem koronázta túl sok siker. A 2012-es menetrendben hivatalosan is helyett kapott, még a korábbi főnök Randy Bernard nevéhez fűződő, a kínai Quingdaóban kiírt versenyt alig pár héttel a tervezett rajt előtt törölték, miután a helyiek inkább egy sörfesztivál megrendezését preferálták. Három évvel később pedig a szezonnyitónak szánt nagy brazíliai visszatérés is csúfosan meghiúsult.

Ötletekből viszont továbbra sem volt hiány.

Csak az elmúlt másfél évben szó esett többek között egy újabb, kínai próbálkozásról, ezúttal már Peking utcáira megálmodva, ebből viszont – ahogyan jósolható volt – semmi sem materializálódott, továbbá a sokak által várt ausztráliai és mexikói visszatérés is megmaradt egyelőre elméleti síkon.

Az IndyCar azonban nem adja fel és töretlenül kutat olyan potenciális, nemzetközi versenyhelyszínek után, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy bajnokságon kívüli fordulókként már februárban beindítsák a szezont.

A hírek szerint a széria radarján számos pálya szerepel Európában, Ázsiában, Közép-Amerikában és Ausztráliában, sőt, még Dél-Afrikában is.

A félreértések elkerülése végett az IndyCar nem akarja külföldi futamokkal feltölteni a menetrendjét, ezt a kiruccanást továbbra is az észak-amerikai főidény elé vizionálja, méghozzá pontozás nélküli viadalok képében.

Miles az évek során már többször leszögezte, hogy a stratégia szerint egy, vagy két nemzetközi versenyt adnának a naptárhoz év elején, majd a jelen gyakorlatnak megfelelően márciusban, St. Petersburgben kezdenék meg az észak-amerikai szezont, aminek végén a bajnokot csakis az Egyesült Államokban koronázhatják meg.

Ez a tervezet pedig máig sem változott.

“Az év eleji, nemzetközi versenyek még mindig előtérben vannak számunkra” – nyilatkozta a minap a RACER-nek Miles. “Az első dolog, amit tudni kell, hogy február hónapjáról és limitált számú -egy, talán egy napon kettő- futamról beszélünk. Úgy hisszük, az új piac lehetővé tenné számunkra, hogy a csapatoknak több is pénzt fizethessünk.”

Miles úgy véli, hogy a külföldi versenyek által az IndyCar növelni tudná a teljes szezonos gárdák között kiosztott Leader’s Circle program bónuszának összegét, továbbá jelentős mértékben támogatnák a felmerülő logisztikai költségeket.

A nemzetközi térhódítás kritikusai szerint az egyik akadályt az jelenhetné, hogy nagy valószínűséggel akadnának olyan csapatok, amelyek kellő financiális háttér hiányában még az utazáshoz nyújtott anyagi segítség ellenére sem biztos, hogy képesek lennének elhagyni Észak-Amerikát és teljesíteni egy, vagy akár több, a bolygó távolabbi szegletében lévő fellépést.

“Személy szerint szívesen vállalnám a nemzetközi versenyeket, mivel szeretek utazni és izgalmasak is, de ezek rengeteg munkát igényelnének a csapatok részéről” – mondta Bryan Herta, aki 2016 elején gazdasági okokból egyesítette saját alakulatát az Andretti Autosporttal, méghozzá nem is sikertelenül, lévén Alexander Rossival a volán mögött megnyerték a 100. Indianapolis 500-at.

“Addig, amíg megmaradunk észak-amerikai bajnokságnak, semmi gond nincs [a nemzetközi futamokkal], ha segítenek nekünk. Amire gondolni kell, az a szponzorációs értéke, mivel a részvétel igazán a már meglévő támogatókon múlik.”

Az első Indy 500 győzelmét Dan Wheldon révén, 2011-ben megszerzett csapattulajdonos felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldi futamok csak akkor lehetnek a gárdák segítségére, ha olyan támogatókkal is rendelkeznek, amelyek a célország piacán képviseltetik magukat.

Herta kihangsúlyozta, hogy a régi CART-érában, amikor még a mezőny Kanadában és Mexikóban is erőteljesen jelen volt, rengeteg támogatást és figyelmet kaptak nem csak a helyi szponzorok, de a versenyzők részéről is.

Abban az esetben, ha most is lehetőség nyílik a csapatok számára arra, hogy szponzorfelületeket értékesíthenek a világ azon részében, akkor Herta is üdvözli a dolgot.

“Ha nagyszerű helyszínekre megyünk és az IndyCart új közönség elé vihetjük, akkor én benne vagyok.”

A széria legutóbb 2013-ban hagyta el Észak-Amerikát, amikor is utoljára léptek pályára a Sao Pauló-i utcákon. Azóta viszont csak egyetlen külföldi futam szerepel a naptárban, az is a szomszédos Torontóban.

A napos oldalt nézve viszont a menetrend az Egyesült Államokon belül ígéretes fordulatot vett. Az idei, tehát 2017-es naptárban valamennyi tavalyi pálya visszatér – beleértve az elbukott bostoni futamot az utolsó pillanatban váltott Watkins Glent -, sőt, még egy újabb helyszín is becsatlakozik a St. Louis-i Gateway Motorsports Park által.

Az IndyCar versenyzésért és operatív tevékenységért felelős elnöke, Jay Frye szerint ráadásul a jövőben – függetlenül a nemzetközi törekvésektől – újabb, USA-béli létesítmények érkezését is megfontolják.

Elhamarkodott döntést viszont nem akarnak hozni.

“Az első lépés az volt, hogy eljussunk odáig, ahol most vagyunk, vagyis az állandósághoz” – mondta a szakember. “A következő pár évben tizenhét versenyünk lesz, a naptárunk kialakult, ez a rész tehát teljesítve. Ezután jön, hogy földrajzilag mi a fontos, hol vannak az üresjáratok a jelenlegi menetrendünkben, hány helyre akarunk maximum elmenni? Úgy tűnik, a húsz verseny volt mindig is a mumus, de ez nagyon vitatható. Nem akarsz csak azért húsz futamot, hogy elmondhasd, annyid van. Van most összesen 17 versenyünk 16 helyszínen, a promóterekkel nagyszerű partnerségben állunk és ez az, amiért igazán lelkesek vagyunk. Tehát, ha hozzátennénk még egy, vagy két futamot, akkor azoknak a [naptár] szabadon álló helyeihez kell illeszkedniük és muszáj valamiféle izgalmat is tartogatniuk.”

Az asztalon heverő tervekben figyelmet fordítanak a területi lefedettségre is, különösen az olyan régiókban lévő pályákra, ahol anno a CART/Champ Car is visszatérő vendégnek számított, mint például a Csendes-óceán északnyugati vidéke, vagy Kanada nyugati része.

Frye szerint ha sikerült a visszatérés az eredendően az IndyCar versenyzés számára épített arizonai PIR-re, továbbá az olyan közönségkedvenc létesítményekbe, mint Road America és Watkins Glen, akkor más, korábban kiemelt fontosságúnak számított helyszíneken is újra be tudnak mutatkozni.

Herta pedig egyetért abban, hogy a sokat látott széria ma már van abban a helyzetben van, hogy a növekedésre törekedjen.

“Most már van egy állandó versenynaptárunk, ami további stabilitást ad. Jobb pozícióban vagyunk ahhoz, hogy feltegyük a szükséges kérdéseket és megfontoljuk a lehetőségeket, mint a múltban.”

képek: IndyCar