Dixon már az IndyCar utáni karrierjét alapozza -

Az IndyCar mezőnyét tekintve a 36. életév nem számít matuzsálemi kornak, a széria négyszeres bajnoka azonban máris az open-wheel utáni jövőjét tervezgeti.

A négy titulus mellett a 2008-as Indianapolis 500 győzelmét is az önéletrajzában tudó Scott Dixon idén ejtette meg debütálását a Le Mans-i 24 órás viadalon a Chip Ganassi Racing Ford GT programjának köszönhetően. A csapathoz a 2002-es IndyCar szezon óta hűséges pilóta az új-zélandi Driven című lapnak megerősítette, hogy jövőre már a hosszútávú versenyzés mind a négy legkiemeltebb fordulóján is megméreti magát a CGR Fordjával az IMSA alá tartozó Daytona 24, a sebringi 12 órás, valamint a szezonzáró Petit Le Mans képében, továbbá júniusban a WEC naptárában lévő Le Mans-ba is visszatér.

“Ha előre tekintek, számomra ez az irány az, ahol valószínűleg kikötök majd, a sportautó-versenyzés” – nyilatkozta Dixon. “Amikor a Ford program összeállt, mindenkinek, aki a Ganassi Racing IndyCar részlegén dolgozik fel lett ajánlva a lehetőség, hogy az új projektből is kivegyék a részüket. Szóval azok, akikkel a GT programban együtt dolgoztam zömében ugyanazok az emberek voltak, akikkel az IndyCarban is kapcsolatban vagyok.”

Az ismerős arcok jelenléte nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2006-os és 2015-ös Daytona 24 győztes klasszis sikerrel vegye a Le Mans nevű akadályt is, aminek révén Ryan Briscoe és Richard Westbrook oldalán kategóriája harmadik helyén zárta a nagy múltú versenyt.

“Az, hogy egy olyan környezetben csinálhattam végig Le Mans-t, ami nem állt távol a hétköznapjaimban megszokottól tökéletes helyzetet teremtet. Nagyon hálás voltam ezért.”

Bár már közelebb áll a negyvenhez, mint a harminchoz, Dixont mégis a mai napig az IndyCar egyik – ha nem A – legjobb pilótájaként tartják számon. Ő maga pedig élvezi a versenyzést és reményei szerint még legalább öt évig a mezőny tagja marad.

“Rendkívül szerencsés vagyok az IndyCar miatt, na és persze az olyan srácok miatt is, mint Tony Kanaan, Helio Castroneves és Juan Pablo Montoya. Ők jövőre már mindannyian 42 évesek lesznek, szóval ez segítségemre van a szériában való élettartamomra vonatkozóan” – mondta nevetve az új-zélandi, leszögezve, hogy az elsőszámú prioritás számára továbbra is az IndyCar.

A GT oszály jelenlegi helyzetével Dixon meg van elégedve, nem így viszont a szakág csúcskategóriájának tekintett LMP1-gyel, amely az elmúlt hónapok során azzal került a címlapokra, hogy a tizenháromszoros Le Mans-i győztes Audi tizennyolc év után hátat fordít a bajnokságnak.

Ezzel a nagy múltú alakulat a másodikként távozik a legnagyobb osztályból a Rebellion után – igaz, ez utóbbiak maradnak a World Endurance Championshipben, csak épp az LMP2-be teszik át székhelyüket.

“Az, hogy a Ford beszállt a WEC-be igazán nagy jelentőségű, visszatér Le Mans-ba a BMW, és azt hiszem jön egy másik gyártó is. Szóval, a GT osztály igazán erős. A probléma jelenleg az, hogy a zászlóvivő kategóriájuk [LMP1] a Porschéval és a Toyotával már csak két gyártósra apadt, tehát itt nyilvánvalóan szükség van egy teljes átgondolásra. A legtöbb márka számára, akik szeretnének csatlakozni ehhez a versenyzési formához több, mint 200 millió dolláros költségvetéssel, ez így elég elriasztó lehet. Szerintem az a széria egy teljesen más irányt fog venni ha elér egy bizonyos pontot.”

A 2017-es Daytona 24-re január 28-29-én kerül sor, míg az IndyCar szezonnyitó fordulóját jövőre is a jól megszokott St. Petersburg utcáin bonyolítják le, méghozzá március 12-én.