Várhatóan 2021-ben érkezik az IndyCar autók legújabb generációja



Még négy évig biztosan szolgálatban marad az IndyCarban 2012-ben debütált Dallara DW12 kasztni.

A korábbi tervek szerint az IndyCar 2018-at jelölte meg az új generációs versenygép debütálására, ezt azonban többek között gazdasági megfontolásból a tavalyi év során elnapolták.

A széria idén szeptemberben bejelentette, hogy a 2015-ben bemutatkozott, ámde a hozzájuk fűzött reményeket finoman szólva sem beváltott, Honda és Chevrolet nevéhez fűződő aero kitek fejlesztését befagyasztják, 2018-tól pedig egy teljesen új, egységes csomaggal lép majd pályára a mezőny.

Azt, hogy melyik cég gyárthatja le a DW12-eken négy éven át, azaz 2020 végéig használatban lévő egyetemes aero kitet, az IndyCar külön pályázat útján dönti el.

“Ha évenkénti lebontásban vizsgáljuk, 2017-ben a kitek befagyasztásra kerülnek, majd ezt követően az univerzális csomaggal egy újabb program kezdődik 2018-ra, 2019-re és 2020-ra, tehát 2021-ben valami igazán drasztikusan különbözőt lehet végrehajtani a kasztnival” – nyilatkozta a RACER-nek az IndyCar versenyzésért felelős elnöke, Jay Frye.

Mindez azt jelenti, hogy röpke másfél év múlva az egykori hivatalos teszterének, a néhai Dan Wheldonnak tiszteletére DW12 névre keresztelt autó hadba lépése óta már a harmadik külsővel indulhat pontvadászatra. Először ott volt ugyebár az eredeti, Dallara csomaggal felvértezett fizimiska 2012-14 között, azután következett a megváltóként kezelt, végül csúnyán megbukott aero kit éra 2015-től, majd 2018-tól érkeznek az egyelőre még csak terveken szereplő újfent egységes elemek.

Az IndyCar egy pillanatig sem tagadta, hogy az univerzális aero kit majdani bevezetése mögött az egyik fő ok az újabb motorpartnerek bevonzása. Érdekesség, hogy lényegében pontosan az ellenkezője ment végbe annak, mint amit előzőleg a leváltásra kerülő elemektől anno a széria elvárt. Még 2010 magasságában, amikor az IndyCar akkori vezérigazgatója, Randy Bernard felvázolta az előzetes terveket, arra számítottak, hogy a gyártók által fejlesztett és egyben legyártott kitek által kialakuló verseny újabb márkákat csábít a szériába. A 2015-ös nagy bemutatkozást követően azonban már alig néhány hónap elegendő lett ahhoz, hogy nem csak új belépőkre nem lehet számítani, de még a meglévők is a pokolra kívánják a felesleges pénzkidobásként aposztrofált aero kiteket.

Az IndyCarnak pedig hamarosan azt is be kellett látni, hogy ha új partnereket akar, akkor vissza kell térni az origóhoz és újra egységesíteni a mezőnyt, mivel az egyéni aero csomag fejlesztése hatalmas akadály leküzdését képezi.

“Az egyik fő célunk ezzel a programmal, hogy egy újabb motorgyártóra tegyünk szert, és az új univerzális aero kit támogatja ezt a kezdeményezést” – mondta Frye. “Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha mindenkinek a paddockban tisztességes idő állna rendelkezésre az egységes autókkal, mielőtt újabb változtatást eszközölnénk.”

lg.jpeg

Katherine Legge a Dale Coyne Racing #11 Panoz DP01-ében (2007, Road America)

 

A 2021-es, előreláthatólag vadonatúj autóval startoló szezonig azonban még hátra van egy másik, nem kevésbé fontos kérdés. Nevezetesen, hogy miként fognak festeni az IndyCar betontorpedói 2018-tól.

A RACER véleménye alapján a DW12 az univerzális aero kit által küllemében a Champ Car fennállásának utolsó, azaz 2007-es szezonjában használt Panoz DP01-hez lehet hasonlítható.

Frye elmondása szerint már április óta dolgoznak a projekten, amelynek során rengeteg potenciális lehetőséget megvizsgáltak, aminek eredményeképpen megszületett a versenygépek kinézetéről, valamint a teljesítménybeli követelményekről szóló lista. Hamarosan ezen verziók modellezésére kerül sor, majd a pályán zajló, valós tesztek időszakát is meghatározzák.

“Azt akarjuk elérni, hogy a leszorítóerő többségét az autó alja generálja, megszabadulunk a felső részen lévő kis elemek javától, és lehet, hogy a hátsó kerekek védőborítását is levesszük” – magyarázta Frye. “Ha megnézik a mostani Camarót, az úgy néz ki, akárcsak a hatvanas évekbeli Camaro, de nagy motorral, elektronikával és mindennel, aminek révén megmarad a retró külső, de modern technikával. Elővettünk fotókat az elmúlt pár évtized Indy autóiról és egymás mellé téve összehasonlítottuk őket, hogy mi az ami, tetszik nekünk és mi az ami, nem, majd felvázoltuk ezeket az ötleteket a partnereinknek, gyártóinknak, és megkaptuk az ő visszajelzésüket arról, hogy mi az, ami működhet ebben a [modernizált retro] témában.”

Az IndyCar aerodinamikai fejlesztésekért felelős szaktekintélye, Tino Belli elmondása szerint a munkához a kilencvenes évek autói is inspirációul szolgálnak.

Belli úgy véli, az univerzális aero kit által a DW12 nem csak sokkal “izmosabb” benyomást kelt majd, de ezáltal az erőforrások is jobb teljesítményt nyújthatnak.

“Alacsony motorborítást szeretnénk, mivel azt akarjuk, hogy az autó sokkal inkább hasonlítson egy tradicionális Indy gépre a kilencvenes évekből. A teljes felső légbeömlő még a korábbi, szívómotoros időkből maradt hátra. Ez jó, mivel pozitív nyomást kreál, tehát elősegíti a turbó működését, ugyanakor nem csak ez az egy opció áll rendelkezésre, így inkább az oldalsó légbeömlőkre térünk át.”

Alig várjuk, hogy az első grafikák napvilágot lássanak.

Ha a projekt útját semmi váratlan nem kereszezi és 2021-ben már valóban érkezik az IndyCar legújabb generációs autója, akkor az egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi DW12 összesen kilenc évig teljesít szolgálatot az amerikai open-wheel szakág csúcsán.

 

 

képek: IndyCar Media

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy