Újabb létfontosságú dominó dőlt le az IndyCarban

A Chevrolet-sarokban a Team Penske, a Honda-sarokban felkészül a visszatérő Chip Ganassi Racing.

Az elmúlt hét óriási jelentőségű híreket hozott az IndyCar szempontjából. Október 2-án, vasárnap hivatalosan megerősítették a Bryan Herta Autosport és az Andretti Autosport partnerkapcsolatának folytatását, egy nappal később pedig az is biztossá vált, hogy a hozzájuk köthető 98-as számú autóban jövőre is azt az Alexander Rossit üdvözölhetjük, akivel közösen megnyerték a 100. Indianapolis 500-at. Ezt követően szinte két nap sem telt el, amikor érkezett a következő, a széria pilótakeringőjére komoly hatást gyakorló hír, miszerint immár száz százalék, hogy Josef Newgarden váltja Juan Pablo Montoyát a Team Penske 2-es gépében.



Mostanra viszont kiderült, hogy az igazán nagy durranást október 7-ére, péntekre tartogatta az IndyCar, pontosabban annak egyik ikonikus csapata.

Önmagában a bejelentés, miszerint a Chip Ganassi Racing három év után búcsút int a Chevrolet-nak és Honda erőforrására – valamint jövőre még aero kitjére – vált, a széria körüli pletykákat követők számára nem lehetett akkora meglepetés, lévén az utóbbi hetek során már annyit pusmogtak erről, hogy jogosan élhettünk a “nem zörög a haraszt…” gyanúperrel.

Most pedig már biztosra vehetjük, hogy a madarak újfent az igazat csiripelték és újra összeáll a nagy csapat, amit egy több évre szóló szerződéssel pecsételtek meg.

A Honda 1994-ben lépett motorszállítóként a CART által felügyelt PPG IndyCar World Series-be, a Chip Ganassi Racing partnerévé pedig a két évvel később bekövetkezett open-wheel szakadás évében, vagyis 1996-ban vált. Az együttműködés több, mint gyümölcsöző volt, hiszen rögtön első közös szezonjukban Jimmy Vasser révén megszerezték CART bajnoki címüket, majd innentől fogva még további három éven át – Alex Zanardi 1997-98-as duplázása, majd Juan Pablo Montoya 1999-es titulusának hála – nem adták senkinek a széria trónját.

Ganassiék 2000-ben végül Toyota erőforrásra váltottak, míg az Indianapolis 500-ra történt, szintén ezévi visszatérésüket az Oldsmobile Aurora V8-asával ejtették meg, méghozzá nem is akárkhogyan, lévén Montoyával a volán mögött elsőként látták meg a kockás zászlót, fricskát mutatva a legendás versenyt akkor már négy éve kisajátító Tony George Indy Racing League-jének.

A Honda és a Ganassi Racing végül 2003-ban egyszerre fordított hátat a CART-nak a rivális IRL kedvéért, az újabb partnerkapcsolatra azonban egészen 2006-ig várni kellett, annál a prózai oknál fogva, hogy ettől az évtől a Toyota és a Chevrolet kiszállása révén ők lettek a széria kizárólagos motorszállítói.

A Honda a 2008-as open-wheel újraegyesülés után is, egészen 2012-ig maradt ebben a szerepkörben, amikor is nagy csinnadrattával érkezett vissza a Chevrolet, valamint a Lotus, utóbbi jelenléte azonban egyetlen, tragikomédiába illő szezon után csúfos véget ért.

Ganassiék egészen 2013-ig maradtak a Honda zászlaja alatt, amely idő során újabb öt bajnoki címmel és három Indianapolis 500 győzelemmel örvendeztették meg a japánokat.

2014-ben aztán bombaként robbant a hír, miszerint a csapat a Chevrolet térfelére költözteti át magát. Ezen összeborulás viszont, mint most már nyilvánvalóvá vált, mindössze három évet bírt, noha tavaly még együtt ünnepelhették Scott Dixon negyedik bajnoki címét.

A CGR igazán nagy sikereit azonban vitathatatlanul a Honda mellett érte el, amit mi sem bizonyít jobban, mint a puszta statisztika: a csapat összesen tizenegy bajnoki címéből kilencet közösen hoztak össze, futamgyőzelmeket tekintve pedig az eddigi 102-ből 77-et az ő erőforrásukkal szerezték.

“Hosszú és eredményes kapcsolatot ápoltunk a Hondával az évek során és már alig várjuk, hogy ezt ismét pályára vihessük” – nyilatkozta Chip Ganassi. “Egy kicsit olyan érzés ez a korábban együtt töltött tizenkét év miatt, mintha hazatérnék. Csapatunk sikereinek többségét Honda motoros autókkal értük el, tehát mindannyian nagyon izgatottak vagyunk.”

Ezzel a Honda Performance Developement elnöke, Art St. Cyr is egyetért.

“A Honda – Ganassi együttműködés az egyik legsikeresebbnek számít a Honda észak-amerikai programjában. A Ganassi csapat az egyik partnerünk volt, amikor a Honda megnyerte első bajnoki címét a gyártók között 1996-ban a CART-ban, és egy Ganassi pilóta, Jimmy Vasser szerezte meg első címünket a versenyzők mezőnyében ugyanebben az évben. A Honda-Ganassi partnerség 77 futamgyőzelmet és számos bajnoki címet eredményezett a CART-ban és az IndyCarban, beleértve Dario Franchitti mindhárom Indianapolis 500 elsőségét és Scott Dixon bajnoki címét 2013-ban. Örülünk ezen kapcsolat visszatértének és várjuk, hogy 2017-ben ismét ott lehessünk a győztesek között.”

arr.png

A Honda a 2016-os, 16 versenyes szezonban csak kétszer tudott nyerni . igaz, ebből az egyik az Indianapolis 500 volt

 

Ahogyan Josef Newgarden hivatalos érkezése a Team Penske-hez hatást gyakorol a pilótakeringőre, úgy számít a csapatok szintjén kiemelt fontosságúnak a Ganassi-Honda páros harmadik frigyre kelése.

Az IndyCar 2012-es, gyártók tekintetében ismét többszereplőssé válása után az abszolút győztesnek a Chevrolet bizonyult. A csokornyakkendős márka az elmúlt öt év futamainak 68%-át megnyerte, pole pozíciók szempontjából pedig ez az arány nem kevesebb, mint 76%. Az előny minden valószínűség szerint 2017-ben is az ő oldalukon marad köszönhetően az aero kitek fejlesztéseit érintő befagyasztásnak. Ennek oka abban keresendő, hogy a szériában 2015-ben debütált aerodinamikai csomagok finoman szólva sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, aminek következtében 2018-tól ismét egységes kittel lépnek pályára az autók. A majdani elemek gyártóját az IndyCar pályázati úton fogja kiválasztani.

Laikus szemmel nézve ebből adja magát a kérdés, hogy vajon miért döntött a váltás mellett a CGR? Miért fordít hátat a domináns gyártónak a kisebb-nagyobb fellángolások ellenére idén is küszködő Honda javára, amely – a már említett fejlesztési tilalomból adódóan -, ha csak valami csoda nem történik jövőre sem lesz harcban a bajnoki címért? Nem lett volna észszerűbb még egy évet várni, amikor az egyetemes aero kitnek köszönhetően ismét tiszta lappal indulhat mindenki, így akár a Chevy is keresztet vethet addigi előnyére?

Nos, a válasz az, hogy a mostaninál tökéletesebb időzítést el sem lehetett volna képzelni a kézfogóra.

A CGR idén hatalmas veszteséget könyvelhetett el támogatói fronton, miután a Target huszonhét év után úgy döntött, befejezi ténykedését Ganassiékkal az IndyCaron belül, így véget vetve a sportág történetében tapasztalt eddigi leghosszabb szponzorációs együttműködésnek.

A hír júliusi bejelentésekor Ganassi még magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy 30, de legkésőbb 60 nap múlva megnevezi a Target helyébe lépő új partnert. Az idő azonban lassan lejárt, a csapat pedig néma maradt a Scott Dixon 9-es számú gépét támogató új cég kilétét illetően.

Itt jön a képbe a Honda, amely az új megállapodásnak köszönhetően segítségére lehet a nem titkoltan zászlóvivőjüknek szánt  csapatnak abban, hogy a Target elvesztése után ismét az alapoktól erősödjön meg.

A másik fontos tényezőnek a kutatások, fejlesztések és egyéb források eloszlásának cseppet sem elhanyagolható mértéke számít. A Chevrolet-nél a CGR-nak osztoznia kellett a másik kiemelt gárdával, nevezetesen a Team Penske-vel. A Hondánál viszont a fő figyelem immár kizárólagosan Ganassiékra irányul, aminek révén csak még erősebbé válhatnak.

És, hogy mit kap cserébe a Honda? Röviden, a létező legértékesebb dolgokat a sportban: szakértelmet, tapasztalatot a versenyzők, valamint az autón dolgozók részéről egyaránt, továbbá rengeteg információt. Ezekkel együtt pedig egy olyan gárdát, amely képes arra, hogy felemelje az idén a konkurenciával szemben csúfos, 2-14-es vereséget szenvedő márkát.

A Chip Ganassi Racing híres arról, hogy mérnöki értelemben a legnagyobb erőforrásokkal bír a teljes IndyCart tekintve, emellett pedig az elmúlt három év során olyan mértékű adat- és elemzéshalmazra tettek szert a Chevrolet-nál, amely a Honda számára aranyat érhet mind aerodinamikai (rövidtávon, hogy miként lehetne a befagyasztás ellenére a maximumot kihozni a saját aero kitjükből is), mind pedig motorfronton nézve.

Ráadásképpen pedig úgy fest a dolog, hogy mindebből a többi hondás csapat is profitálhat, legalábbis ha hihetünk a CGR ügyvezetőjének, Mike Hullnak, aki azt állítja, hogy a felbecsülhetetlen értékű jelenlegi, valamint a későbbiek során rendelkezésre álló információikat szíves örömest megosztják márkatársaikkal is.

A legnagyobb kérdés azonban innentől fogva az, hogy vajon a Chevrolet mely csapattal fogja pótolni a CGR által hagyott űrt saját flottájában? Melyik gárda int búcsút a Hondának, hogy büszkén viselje autóin a csokornyakkendős emblémát?

Az IndyCar jelenleg zajló, bátran kijelenthetően az utóbbi évek legizgalmasabb holtszezonja ezzel újabb fokozatra kapcsolt.

 

 

 képek: IndyCar Media

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.
Elfogadom
Elutasítom
Privacy Policy