A Team Penske új amerikai álma

A Team Penske új amerikai álma

Nagy sumák ez a Roger Penske.

A Team Penske alapító-atyaúristene még két nappal ezelőtt is bociszemekkel nyilatkozott arról az Indy Starnak, hogy továbbra sem eldöntött kérdés, ki lesz a csapat #2 Dallara-Chevy-jének gazdája a 2017-es szezonban, azt sem kizárva, hogy nem történik változás a csapat felállásában, és az autót az elmúlt két évhez hasonlóan Juan Pablo Montoya terelgetheti Will Power, Helio Castroneves és a friss bajnok Simon Pagenaud oldalán.

Mindeközben több sajtóorgánum is arról írt, hogy hivatalos bejelentésről ne is álmodjon az IndyCar rajongótábora egészen a jövő hétig, miután Mr. Penske az elkövetkezendő napokat Ausztráliában, a Bathurst 1000-en tölti árgus szemekkel figyelve Supercars csapata ténykedését.

Erre mit ad Isten, október 5-én szerdán, helyi idő szerint délelőtt tíz óra magasságában érkezett a “nagy hír”, miszerint a soron következő szezonban Josef Newgarden váltja a 2015-ben pályafutása második Indianapolis 500 győzelmét megszerzett, a szezont végig domináló, ámde az utolsó versenyen végül a bajnoki címet elbukó Juan Pablo Montoyát.

Az idézőjel a “nagy hír” szókombináció körül nem a véletlen műve, lévén minden erőltetett ködösítés ellenére a 25 éves amerikai átigazolása a paddock legrosszabbult titkolt manőverének számított, olyannyira, hogy tulajdonképpen az lett volna a meglepetés, ha a JoNew becenévre hallgató versenyző nem a Penske-birodalom alkalmazásába kerül.

Newgarden érkezése a Team Penske-hez egyben azt is jelenti, hogy a gárda 2007 óta először tudhat a soraiban teljes szezonos, amerikai versenyzőt az IndyCaron belül. Az utolsó, a csapat autójában a csillagos-sávos lobogó alatt pályára lépett pilóta Sam Hornish Jr. volt, aki 2004-ben igazolt át a Panther Racingtől a jó öreg Roger fennhatósága alá.

A kontraktus aláírása idején Hornish Jr. egy évvel volt fiatalabb, mint most Newgarden, ráadásul a főkategóriás versenyek számát tekintve is kevesebb állt az önéletrajzában; Sam 52 rajtot tudhatott maga mögött akkor, míg Josef jelenleg már 83-nál tart. Előbbi versenyző ennek ellenére jelentősen nagyobb eredményekkel érkezett Penske-hez, lévén ekkor már két IRL bajnoki cím büszke tulajdonosának vallhatta magát.

Hornish Jr. a patinás gárda színeiben rögtön egy győzelemmel mutatkozott be Homesteaden, amely végül az egyetlen elsősége is maradt a szezon során, a végelszámolásnál pedig a hetedikként zárt csak. 2005-ben már kétszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára, emellett négyszer végzett a második, egyszer pedig a harmadik helyen, az összetettet tekintve pedig a bronzérmes pozícióban fejezte be az évet. 2006-ban, harmadik penske-s évében aztán minden összejött számára és nem csak az Indianapolis 500-at, de végül a bajnoki címet is bezsebelte.

Az élet végül úgy hozta, hogy az ohiói versenyző számára az egyetlen győzelmet hozó 2007-es bizonyult karrierje utolsó IndyCar idényének, amit követően a NASCAR nemzeti szériáiban folytatta. Bár az utóbbi években többször is felmerült az esetleges visszatérése az open-wheel világába – ha másként nem is, de az Indy 500-ra – ezek azonban egyszer sem materializálódtak.

A fentiekből könnyű kiszámolni, hogy Hornish Jr. összesen nyolc futamgyőzelmet szállított a Team Penske-nek, a kérdés pedig már csak az, hogy vajon ezt sikerül-e túlszárnyalnia Newgardennek? Mi több, ő lehet-e a csapat következő amerikai pilótája, aki nem csak Indy 500-at, de bajnoki címet is szállít?

Ez egyelőre megjósolhatatlan, de az biztos, hogy a fiatal pilótának minden esélye megvan arra, hogy elfoglalja helyét az IndyCar nagyjai között.

jn22.png

A Team Penske-nél versenyezni olyan, mintha az embert lovaggá ütnék a szakmában. Ennek alapján nem számít légből kapottnak az a tézis, miszerint a versenyzők túlnyomó többsége a csillagokat lehozná az égről egy Roger Penske-től befutó telefonhívás reményében. Persze vannak kivételek, lásd. legutóbb Ryan Hunter-Reay-t, aki a 2012-es bajnoki címét követően utasította vissza a csapat ajánlatát és inkább az Andrettiékkel való folytatás mellett tette le a voksát (ezt nagy valószínűség szerint azóta már százszor megbánta).

A 2011-es Indy Lights bajnok Newgarden a következő évben debütálhatott a legmagasabb kategóriában, méghozzá a Sarah Fisher Racing jóvoltából. Az amerikai egészen mostanáig hűséges volt ezen csapathoz, vagyis pontosítva ennek különböző inkarnációihoz. Az ekkor már Sarah Fisher Hartman Racing név alatt futó gárda gazdasági megfontolásból 2015-ben összeborult az Ed Carpenter Racinggel létrehozva a CFH Racinget, Newgardené maradt az egyik teljes szezonos autó, amivel Alabamában megszerezte első IndyCar győzelmét, majd Torontóban újra ő látta meg a kockás zászlót elsőként.

A gárda egyik társtulajdonosa, az olajvállalkozó Wink Hartman – majd ennek következtében Fisher – távozását követően 2016-ban már csak a Carpenter oldal maradt talpon, de Newgarden szolgálataira továbbra is számítottak. Az ifjonc nem vallott szégyent, az Indianapolis 500-on a harmadikként ért célba, Iowában pedig – alig egy hónappal a horrorisztikus, texasi balesete következtében összecsavarozott kulcscsonttal – megszerezte harmadik IndyCar győzelmét.

Érthető módon Ed Carpenter szerette volna megtartani Josefet, de végül szeptember 29-én kénytelen volt hivatalosan bejelenteni, hogy a fiatal tehetség egészen biztosan nem tér vissza jövőre a csapatához.

Érdekesség, hogy a Newgardennel kötött szerződés értelmében Carpenternek opciós joga volt 2017-re nézve, ő azonban versenyzőként jól tudja, hogy mit is jelent a Team Penske-nél vezetni, így végül – egyes amerikai újságírók károgása ellenére – nem élt ezzel.

JoNew látszólag egy főnyeremény Roger Penske számára: gyors, bitang tehetséges, emellett pedig a pályán kívül is abszolút eladható figura a maga sármjával és egészséges, ámde egyáltalán nem erőltetett humorérzékével, amelyet sikerül mindig úgy használnia, hogy még ne lépje át a vicces és idétlen közötti, vékonyka határvonalat.

“Ha megnézik a legnagyobb tehetségeket a szériában, mind vezetési és mind kereskedelmi szempontból, akkor el lehet mondani, Josef közel áll a lista éléhez” – méltatta legújabb szerzeményét Roger Penske, aki köztudottan már évek óta rajta tartja a szemét Newgardenen. “Mindig a jövőre való építkezést tartjuk szem előtt és amikor lehetőségünk nyílt arra, hogy beszélgessünk Joseffel tudtuk, hogy nagyszerűen illeszkedne a programunkba. Ő egy fantasztikus versenyző a pályán és szintén remek lesz a partnereink számára azon kívül. Éhes a további győzelmekre, a bajnoki címre, mi pedig reméljük a csapatunk részeként megadjuk neki erre a lehetőséget.”

A Team Penske jelenlegi felállása abszolút világverőnek tekinthető, legalábbis az IndyCar mikrokozmoszában egészen biztosan, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy a 2016-os szezon összetett pontversenyének első három helyét kibérelték Pagenaud-Power-Castroneves sorrendben, Josef révén pedig már a szükségszerű fiatalítás is biztosítva van. Legyenek ugyanis akármennyire szupertehetségek a csapat további pilótái, de amellett nem szabad elmenni szó nélkül, hogy az idén élete első bajnoki címét elhódított Pagenaud is elmúlt már 32 esztendős, míg a 2014-es év legjobbja, azaz Power jövőre a 36., a háromszoros Indianapolis 500 győztes Helio Castroneves pedig a 42. életévét tölti majd be. Persze akár még utóbbi brazil előtt is állhat több év az IndyCar mezőnyében, de emellett a jövőt is szem előtt kell tartani. Pláne, ha egy olyan reményteli fiatalt tudnak leakasztani a pilótapiacon, mint amilyen Newgarden.

“Minden open-wheel versenyző – sőt, általánosságban véve bármely autóversenyző – számára a Team Penske az álommunka” – idézi a hivatalos sajtóközlemény Newgardent. “Roger Penske egy legenda a motorsportban és az ő csapata már szinte mindent elért, amibe csak belefogtak. Várom, hogy együttműködhessek a Team Penske valamennyi, nagyszerű partnerével. A lehetőség, hogy Simonnal, Willel és Helióval, valamint a csapat további részével dolgozhatok segíteni fog abban, hogy jobb versenyzővé váljak.”

Mi őszintén drukkolunk ehhez.

 

 

  

képek: IndyCar Media