A rejtélyes sérüléssel bajlódó Pagenaud pályacsúccsal hódította el a pole-t -

A francia versenyző idei hatodik rajtelsőségét ünnepelheti Mid-Ohión.

A Honda Indy 200 kvalifikációját megelőzően a legkevesebb szorzóval minden bizonnyal Scott Dixon pole pozíciója bírt. A Chip Ganassi Racing négyszeres bajnoka mondhatni a Mid-Ohio Sports Car Course mesterének számít, miután már öt alkalommal is győzni tudott a 2.258 mérföld hosszú, 13 kanyarból álló roadon. A pályára jellemző jó formáját a jelenleg zajló versenyhétvégén is prezentálta, miután a három szabadedzéséből kettőt is megnyert, így sokan már automatikusan megelőlegezték számára a rajtelsőséget. Tették ezt még annak ellenére is, hogy az előrejelzések alapján komoly esély volt az eső érkezésére pontosan a kvalifikáció időtartamában, ami mondani sem kell, jelentős mértékben képes megkavarni a lapokat.

Végül azonban az égi áldás csak közvetetten játszott szerepet abban, hogy Dixon a várakozásokkal ellentétben nem, hogy a pole-t nem tudta megkaparintani, de az idei második legrosszabb rajtpozícióját elérve várhatja a vasárnapi verseny startját.

A fiaskó fő oka egy hibás stratégiai döntésből eredt, miután a kvalifikáció második, félig-meddig esős körülmények között rendezett szegmensének közepén a csapat úgy ítélte meg, hogy az új-zélandi akkori legjobb köre bőségesen elegendő lesz ahhoz, hogy tovább tudjon masírozni az utolsó, leggyorsabb hat autó részvételével lezajló felvonásba, azaz a Fast 6-be. A számítások azonban nem jöttek be, aminek következtében Dixon csak a tizenegyedik rajthelyet tudhatta magáénak. A rajongók számára azonban némi vigaszt nyújthat a tény, hogy a négyszeres bajnok két évvel ezelőtt a legutolsó pozícióból verekedte fel magát az élre Mid-Ohión.

A pole pozíció, na és cseppet sem elhanyagolható módon az ezzel járó 1 bónuszpont végül a bajnokságot vezető Simon Pagenaud-nál landolt, aki ennek révén 48 pontra növelte előnyét összetettben tulajdon csapattársával, Will Powerrel szemben.

A francia pilóta IndyCar pályafutása nyolcadik, ebből idei hatodik rajtelsőségét szerezte, összességében a Team Penske 244. pole-ját a szérián belül. A 31 éves tehetség, aki az idei szezon valamennyi épített/utcai pályás futamának időmérőjén bejutott a Fast 6-be, mindemellett a kvalifikáció végén még új pályacsúcsot is felállított.

Scott Dixon akcióban

Az addigi, 1:04:581-es körrekordot nem meglepő módon Dixon hozta össze 2015-ben, de ezen időt már a szabadedzések során sikerült túlszárnyalni. Ebből adódóan senkit sem lepett meg, hogy Pagenaud már a csoportküzdelmek alatt ki tudott egy 1:04:2483-as kört préselni az autójából, amit a második körbe beosztott Power 1:04:1430-ra javított. Az ausztrál előtt az egyre inkább erősödő eső sem képezett akadályt és a következő, már a top 12 részvételével rendezett szegmens végén még lejjebb tornászta a pályacsúcsot 1:04.0751-re.

És itt még közel sem volt vége. Power a Fast 6 alatt összerakott 1:03:9381-es köre révén az első versenyző lett, aki 1 perc 4 másodperc alatti időt tudott futni Mid-Ohión. Az öröme azonban nem tartott sokáig, hiszen alig pár perccel később Pagenaud begyújtotta a rakétákat és 1:03:8700-jával végérvényesen letaszította a tabella trónjáról a 2014-es bajnokot, akinek így meg kellett elégednie a második rajtpozícióval.

A francia teljesítménye annak fényében csak még figyelemre méltóbb, hogy a szombati, harmadik szabadedzés kellős közepén egy rejtélyes eredetű hátproblémával találta szemben magát.

„Őrület volt” – nyilatkozta a RACER-nek a pilóta. „Az 1-es kanyarban voltam, amikor hirtelen úgy éreztem, mintha kést vágtak volna a hátamba. A reggeli edzés után abban sem voltam biztos, hogy folytatni tudom.”

Pagenaud az IndyCar orvosi stábjának segítségével végül képes volt autóba ülni, méghozzá – mint már tudjuk – nem is akármilyen eredménnyel.

„Kaptam egy injekciót az orvostól, ami rengeteget segített” – magyarázta a versenyző hozzátéve, hogy egyelőre fogalma sincs mi váltotta ki a fájdalmait.

Will Power autója a pitlane-en

A harmadik helyről az Ed Carpenter Racing teljes szezonos pilótája, Josef Newgarden indulhat, míg a negyedik legjobb időt Ryan Hunter-Reay tudhatja magáénak az utóbbi időben finoman szólva is gyengélkedő Andretti Autosportot képviselve.

Utóbbi csapat újonca, a 100. Indianapolis 500-at megnyert Alexander Rossi tizenkettedik rajthelyével IndyCar pályafutása második legjobb kvalifikációs eredményét tudhatja magáénak, míg Carlos Munoz a tizenötödik, Marco Andretti pedig az utolsó előtti, azaz huszonegyedikkét vághat neki a távnak.

Az ötödik helyről az eddigi egyetlen főkategóriás győzelmét 2013-ban pontosan Mid-Ohión megszerzett Charlie Kimball rajtolhat a Chip Ganassi Racing #83 Dallara-Chevy-jével, mellőle pedig a pálya 2015-ös legjobbja, Graham Rahal indul. Az RLL Racing amerikai pilótája a tavalyi Honda Indy 200 óta nem tudott futamot nyerni, sőt mi több, a mostani hatodik pozíciója egyben az idei szezon legjobb időmérős eredményét is takarja a számára.

A Team Penske maradék ötven százalékát a negyedik sorban találhatjuk Helio Castroneves – Juan Pablo Montoya sorrendben, míg az ötödiket szintén egyazon gárda tagjai teszik ki a Schmidt Peterson Motorsports-ot képviselő James Hinchcliffe és Mikhail Aleshin által. Érdekesség, hogy utóbbi kanadai és orosz a második szegmens leintése előtt másfél perccel még a tabella tetején állt, a trükkös időjárási viszonyok ellenére is – stilszerűen – záporozó köridők miatt azonban gyorsan a 9-10., immár kieső helyeken találták magukat.

Feltétlenül szót kell még ejteni a Dale Coyne Racing újoncáról, RC Enersonról, aki a tizennyolcadik helyig jutott élete első IndyCar kvalifikációján.

A Honda Indy 200 magyar idő szerint vasárnap, kb. 20:40-kor veszi kezdetét.