Scott Dixon megszerezte idei első pole-ját -

Bejött a papírforma, de azért meglepetések is adódtak az IndyCar idei versenynaptárának egyetlen, Egyesült Államokon kívüli versenyének kvalifikációján.

A kanadai Toronto városában lévő Exhibition Place-en kialakított idegileges utcai pálya az amerikai open-wheel szakág régi bútordarabjának számít, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy 1986 óta – a 2013-2014-es duplafordulók révén – immár a harminckettedik alkalommal kapja meg a zöld zászlót a mindenkori mezőny.

Az ideiglenes utcai pálya a holtszezon során jelentős módosításon esett át, miután egy szálloda építkezési munkálatai miatt kénytelenek voltak a pit lane-t a jól bevált jobbról a pálya bal oldalára költöztetni. Ennek járulékos következményeként a vonalvezetés hossza 1.786 mérföldre módosult (az addigi 1.755 helyett), a 9-11 kanyarokat érintő szakasz pedig jóval szűkebbé vált, aminek kapcsán már a versenyhétvége előtt többen ki is fejezték aggodalmukat.

Az immár éles bevetésen látottak pedig ezeket a hangokat támasztották alá, miután a betétkategóriák edzései során jelentős számú baleset történt az érintett szakaszon, sőt, még az IndyCar mezőnyét is megtréfálta, beleértve olyan sokat látott versenyzőket is, mint például Juan Pablo Montoya és Charlie Kimball.

Mindezek alapján az IndyCar illetékesei végül pénteken úgy döntöttek, az éjszaka folyamán végrehajtatnak némi változtatást a pályán. Ennek megfeleően a 8-as kanyart nagyjából másfél méterrel kiszélesítették, a 9-est, valamint az 1-est pedig speciális homokkal fújták le, hogy jobb tapadást biztosítsanak az eredetileg rendkívül sima betonborításon.

Akadnak azonban olyan versenyzők, akik szerint biztonsági okokból jobb lenne, ha a vasárnapi rajtot egysorosra módosítanák, mivel a pálya 11-es kanyarja még így is túl szűk ahhoz, hogy teljes nyugalommal be lehessen lengetni a zöld jelzést. Egy másik alternatíva szerint – akárcsak az Indy Lights szombati első versenyén – jóval alacsonyabb tempó mellett engedélyeznék a rajtot a megszokottnál. Szóba került harmadik megoldásként a start áthelyezése a 2-3-as kanyarnál lévő hosszú egyenes területére, ezt azonban a legtöbb pilóta egyenesen kinevette, mondván az itteni nagy sebesség biztos receptje a tömegbalesetnek, nem beszélve arról, hogy még nézők is alig találhatóak a pálya ezen szakaszán.

A téma minden bizonnyal a vasárnap reggeli versenyzői megbeszélésen kiemelt szerepet kap majd.

Most azonban térjünk rá arra, amiért itt mind összegyűltünk, vagyis a Honda Indy Toronto kvalifikációján történtekre.

Az időmérő az épített/utcai pályákon megszokott formátum szerint zajlot le: a mezőnyt két csoportkörre bontották, amelyekből a hat-hat leggyorsabb autó jutott tovább az evidens módon top 12-es szegmensbe. Innen szintén az első hat folytathatta az utolsó, Fast 6 névre hallgató felvonásban, ahol már a rajtelsőségért megy a harc.

Az első csoportkör a Team Penske ide beosztott kettősének abszolút győzelmével zárult, miután a legjobb időt a bajnokságot vezető Simon Pagenaud autózta közvetlenül háromszoros Indy 500 győztes csapattársa, Helio Castroneves előtt. A papírforma mellett azonban a kvalifikáció egy igazán kellemes meglepetést is szolgáltatott már így az elején, hiszen a mezőny kiscsapata, a Dale Coyne Racing mindkét versenyzőjének sikerült tovább verekednie magát a következő szegmensbe Conor Daly harmadik és Luca Filippi ötödik helye révén.

Örülhetett még a folytatás lehetőségének a Chip Ganassi Racing veteránja, Tony Kanaan, valamint a helyi hős James Hinchcliffe is a Schmidt Peterson Motorsports képviseletében.

A pályán való munka azonban aznapra véget ért az Andretti Autosport fiatal duójának, Carlos Munoznak és Alexander Rossinak, ahogyan az AJ Foyt Racinges Jack Hawksworth, Ganassiék 83-as számú autóját vezető Charlie Kimball, valamint az Ed Carpenter Racing road/street felelőse, a 2015-ös Indy Lights bajnok Spencer Pigot is már csak nézőként követhette tovább az eseményeket.

A második csoportkör végeredményét jelző tabella élét a Team Penske flottájának másik ötven százaléka bérelte ki Will Power és Juan Pablo Montoya sorrendben. A harmadik legjobb időt a hétvége három szabadedzéséből kettőn nyerni tudó Sébastien Bourdais autózta a KVSH Racing #11 Dallara-Chevy-jének áldásos segítségével, míg a negyedikként a Chip Ganassi Racing sztárja, Scott Dixon zárt. A maradék továbbjutó helyeken a 2015-ös torontói győztes Josef Newgardent, továbbá a Schmidt Peterson Motorsports oroszát, Mikhail Aleshint találhatjuk.

Ennyi volt viszont a kvalifikáció Ganassiék újonca, Max Chilton, az RLL Racing egyetlen teljes szezonos versenyzője, Graham Rahal, AJ Foyt japán alkalmazottja, Takuma Sato, valamint az Andretti Autosport maradék két embere, Ryan Hunter-Reay és a csoportot a legutolsóként záró Marco Andretti számára.

Kialakult tehát a legjobb tizenkét gép részvételével lezajló második felvonás mezőnye, amelynek tétje immár a pole pozícióért zajló Fast 6-be való bejutás volt.

A végső szegmens hat helyéből hármat a Team Penske pilótái szereztek, miután Castroneves és Power az első-második, Pagenaud pedig a negyedik időt tudhatta magáénak. A gárda teljes boldogságát azonban némiképp árnyalta Montoya kiesése, aki csak a kilencedikként zárta a top 12-es kört.

A kolumbiaival ellentétben viszont még életben maradtak a rajtelsőségről szóló reményei Dixonnak, Bourdais-nak, valamint Hinchcliffe-nek, aki az utolsó pillanatban tornászta fel magát az utolsó Fast 6-et érő pozícióba.

A Honda Indy Toronto pole-ját végül Ganassiék új-zélandi klasszisa húzta be, méghozzá az utolsó pillanatban megfutott, 59:9073-as körének hála.

Dixon ezzel idei első, IndyCar pályafutását tekintve pedig a 24. rajtelsőségét ünnepelheti.

A négyszeres bajnok mellől az első sorból Castroneves várhatja a startot jelző zöld zászlót, aki mindössze 0.0352 másodperccel maradt le a pole pozícióról, de még így is sikerült egy percen belüli kört produkálnia.

A második sort teljes egészében Team Penske autók teszik ki Pagenaud és Power révén, míg a harmadikból Bourdais, valamint Hinchcliffe indulhat.

Külön dicséret illeti meg a Dale Coyne Racinget, amelynek újonc versenyzője, Conor Daly a hetedik rajthelyet szerezte meg, ami egyben azt is jelenti, hogy az amerikai az elmúlt három versenyből már a másodikat kezdheti meg a legjobb tízen belül.

A gárdához eredetileg a teljes szezonra szerződtetett, ámde anyagi problémák miatt már a negyedik, alabamai futam után partvonalra helyezett Luca Filippinek egy utolsó pillanatban összeállt szponzori szerződés tette lehetővé, hogy Torontóban ismét elfoglalhassa a #19 Dallara-Honda ülését. Az olasz pilóta tavaly pontosan ezen a pályán, még a CFH Racing színeiben szerezte meg eddigi IndyCar karrierje legjobb helyezését, miután akkori csapattársa, Newgarden mögött a másodikként ért célba, most pedig a tizenegyedik helyről készülődhet a rajtra.

Ha pedig már Newgarden, a regnáló torontói győztes – aki a múlt heti iowai fordulót is behúzta – a nyolcadik pozícióba kvalifikálta magát közvetlenül Daly mellé.

Az ötödik sorban a pénteki második szabadedzésén csúnya balesetet szenvedő, ezáltal autója szerelőcsapatának extra munkaórákat adó – Montoyát, valamint Aleshint találjuk. Az orosz versenyző a szombati, harmadik gyakorláson szintén közelebbi ismeretséget kötött a fallal, jó időmérős szériájára azonban ez nem nagyon volt hatással, lévén az elmúlt négy hétvégét tekintve immár a harmadik top 10-es rajthelyét hozta össze.

A legnagyobb csalódásnak sajnálatos módon ismét az Andretti Autosport bizonyult. Akárcsak hét nappal korábban Iowában, most, Torontóban is Carlos Munoz érte el a gárda legjobb eredményét, méghozzá a tizenötödik hely formájában, míg Hunter-Reay a tizennnyolcadik, Rossi a tizenkilencedik, Marco Andretti pedig a rendkívül kiábrándító huszonkettedik, azaz tökutolsó pozícióban zárt.

“Ami a legjobban hiányzik, az a tapadás” – magyarázta a problémákat Hunter-Reay. “Még csak nem is vagyunk egy bolygón az élmezőnnyel tapadás terén, szó szerint harcolunk az autóval, hogy pályán tudjuk tartani.”

A helyzetről Munoz is elkeseredetten nyilatkozott:

„Egy újabb pocsék kvalifikáció a csapat számára. Személy szerint azt hiszem, mindent kihoztam az autóból, amit csak tudtam. Nem arról van szó, hogy próbálkozunk, mert mi már tényleg mindent megpróbálunk, amit csak lehet.”

A 85 körös Honda Indy Toronto magyar idő szerint vasárnap este kb. 21:10-kor kapja meg a zöld zászlót.